A TBSZ „sötét” titka

Megtörtént eset arról, hogy az egyébként remek TBSZ intézményével lehetnek előre nem látott problémák.

Mi történik, amikor TBSZ-en fektetünk be?

Jó esetben mielőtt megnyitunk egy TBSZ számlát, tájékozódunk a számlavezetési díjról, és hogy milyen jutalékot kell fizetni a befeketetés kezdetén vagy végén. Ennek tudatában döntünk arról, hogy érdemes-e belevágni, vagy sem.

Csakhogy az a bökkenő, hogy TBSZ-nél legalább 5 évre horgonyozzuk le a pénzünket ugyanannál a pénzinzézetnél, ami alatt a feltételek megváltozhatnak. Viszont ezt előre nem lehet látni.

A TBSZ-nél nem magától értetődő, hogy egy sötét éjszakán úgy döntenek, megemelik a számlavezetési díjad... - illusztráció.

Megtörtént eset

Az egyik bank, ahol már kezdettől fogva volt TBSZ-em (a nevét nem írom, de e-mailben szokás szerint elárulom), egyszer csak úgy döntött, hogy minden egyes TBSZ számlára havi 350 ft-os számlavezetési díjat vet ki. (Vagyis egy számla esetében havi 350 Ft, ha egyszerre van négy darab, mert valaki régóta takarékoskodik és több évben is indított TBSZ-t, akkor már havi 1400 Ft!)

Hogy ez a havi 350 Ft sok-e, vagy kevés, az nézőpont kérdése.

  • Ha valaki pl.: így takarékoskodik előre, és az évenként megtakarított pénzét fektetné be hosszú távra (pl.: nyugdíjra tesz félre), akkor a befektetett összeg nem túl nagy, mert ugye egy év alatt nem feltétlenül tudunk sokat megtakarítani.
    • Ha mondjuk 1 millió forinttal indítjuk a TBSZ-t (amennyit egy év alatt félretenni szép teljesítmény), ahhoz képest 5 év (60 hónap) alatt 21 ezer forintot, vagyis a tőkénk 2,1%-át vagyunk kénytelenek erre kifizetni (és ezen felül ugye ott vannak azok a költségek, amivel előre számoltunk). Tehát 5 év alatt 2,1%-os extra hátrányt kell ledolgoznia a befektetésünknek (ehhez adódnak azok a költségek, amikről kezdettől fogva tudtunk). Ez komolyan csökkentheti az eredményt, ha valami kevésbé kockázatos dologról van szó.
  • Ha valaki egy nagyobb összeget (sok millió forintot) fektet be egy TBSZ számlára, annak persze ez arányaiban lehet kevesebb is. Pl.: 10 millió befektetésénél már csak 0,21% ez a költség.

Akkor mi legyen a TBSZ-szel?

Az összes bank összes feltételét persze nem ismerem, de máshol is van TBSZ-em, és ott ilyen kellemetlen díjazást nem vezettek be. Úgyhogy a TBSZ teljes intézményét nem érdemes elvetni, részletesen foglalkoztunk vele korábban is.

Ennél a konkrét esetnél pedig felül kell vizsgálni, hogy megéri-e a számla fenntartása.

Ha esélytelen, hogy ledolgozza a befektetés az „újdonsült hátrányt”, akkor a megszüntethetjük azonnal (de akkor le kell adózni a nyereséget), vagy kivárhatjuk a lejárat végét.

Persze létezik olyan, hogy értékpapírtranszfer (amivel talán átvihetnénk egy másik bankhoz a megtakarításainkat), de ezzel több probléma is felmerülhet. Egyrészt egy barátom ezt végigcsinálta hagyományos (nem TBSZ) értékpapírszámlával, és már az is felért egy krokodilokkal teli várárok átúszásával. Elég ritka művelet, és a bankban nincsenek felkészülve rá (valószínűleg azzal indítanak a bankban, hogy „mi olyat nem szoktunk csinálni” majd utána közvetlenül, hogy „minek akar maga olyat?”). Másrészt ha működik is, valószínűleg elég sokba kerül – lehet, hogy olcsóbb elviselni a havi 350 Ft-ot.

Minden esetben érdemes utánaszámolni.

Hozzászólás FB-on