Kíváncsi vagy mitől függ az arany árfolyama, és mitől nem? Itt összegyűjtöttük példákkal illusztrálva.
Mit jelent az arany árfolyama?
Az arany ISO 4217 kódja XAU (az arany vegyjele Au, a latin aurum elnevezésből), tőzsdén kereskedett egysége az uncia. Az árfolyam is ekkora mennyiségre vonatkozik. (1 troy uncia (ozt) = 31,1034768 g.)
Általában az arany árfolyama alatt a nemzetközi kereskedésben előforduló XAUUSD terméket értik, ami 1 uncia aranynak az USA dollárban kifejezett értékét jelenti.
Utóbbi azért fontos, mert Magyarország fizetőeszköze a forint, ezért minket nem csak az arany dollárban vett árfolyama érint, hanem az is, hogy 1 uncia arany hány forintot ér. Elképzelhető, hogy miközben az arany drágul dollárban, a forint közben erősödik, ettől 1 uncia arany kevesebb forintot ér. És persze a fordítottja is.
A fizikailag megvásárolható, befektetési célú arany árfolyama eltér a tőzsdén jegyzett XAUUSD-től, pl.: mert több méretben is árúsítják, és ennél külön vételi és eladási árfolyamot alkalmaznak. A vételi és eladási árfolyam közötti különbség annál nagyobb, minél kisebb egységről van szó.
Lássuk, hogy kik jelennek meg eladóként és vevőként az arany piacán:
A kitermelés
A világ aranytermelése változó, általában évente 2000-2600 tonna között szokott lenni.
Az, hogy mennyi aranyat termelnek ki egy évben, függ attól is, hogy mennyi az arany árfolyama. Például 2007-ben 1 uncia arany átlagos előállítási költsége 317 dollár volt. (Az átlagos azt jelenti, hogy volt ennél olcsóbb és drágább is!) Ha a dollár árfolyama alacsonyabb, mint amennyiért egy adott helyen ki lehet termelni, akkor a kitermelést le fogják állítani, mert nem gazdaságos a művelet.
A felhasználás
Az arany felhasználása eléggé elszórtan történik, ezért nehéz megbecsülni, évente pontosan mennyiről van szó. A legtöbb aranyat általában Indiában, Kínában és az USÁ-ban vásárolják.
- Az arany legnagyobb részét ékszerek készítésére használják fel, ez a forgalom 2/3-át is kiteheti. Az ékszerek vásárlói árérzékenyebbek: ha felmegy az arany ára, hajlamosak kevesebbet vásárolni.
- Nagy mennyiségű aranyat vásárolnak befektetési céllal, ezek az aranytömbök, arany érmék stb. A fizikai aranyba fektetők is árérzékenyek, de nem feltétlenül annyira, mint az ékszerek vásárlói.
- Ezeknél jóval kevesebbet használ fel az ipar (pl.: elektronika, gyógyászat).
A tartalékok
Az arany abban különbözik a legtöbb árupiaci terméktől, hogy a felhasználása nem fogyasztja el úgy, mint pl.: az olajat vagy a búzát. Nagyjából az összes arany, amit az emberiség kiteremelt, még mindig megvan valamilyen formában, és vissza is nyerhető.
Az ékszerek és a befektetési aranytömbök hosszabb-rövidebb időre kivonják a piacról a nemesfémet, viszont ha az árfolyam eléggé felmegy, sokan hajlamosak eladni a fizikailag a birtokukban lévő aranyat.
Jegybanki tartalékok
A tartalékok között külön tételt képeznek a jegybankok által tartott aranytartalékok. A jegybankok az arany piacán a vevői és az eladói oldalon is felléphetnek, de ezt általában (a nagy mennyiségek miatt) nem szokták nagy dobra verni.
Sok ország önként belépett a washingtoni egyezménybe, ami korlátozza, hogy egy év alatt mennyi aranyat dobhatnak piacra.
A tartalékok is fontosak
Könnyen lehet, hogy az éves kitermelés nem fedezi az arany adott évi forgalmát. 2002-ben például kb. 2600 tonna volt a kitermelés, a felhasználás pedig kb. 3400 tonna. Ez úgy lehetséges, hogy jelentős mennyiségű tartalékot is piacra dobtak. Általános esetben:
kitermelés+piacra dobott tartalék=felhasználás+vásárolt tartalék
A befektetői viselkedés
A kitermelésen és a felhasználáson kívül az árfolyammozgásban fontos még az is, hogy a befektetők mit gondolnak az aranyról.
Az infláció és arany
Sokan úgy gondolnak az aranyra, hogy ez megvéd az inflációtól, de ez nem egészen igaz. A következőket érdemes megfontolni:
- A rendelkezésre álló arany mennyisége a kitermelésnek köszönhetően évről évre több lesz. Viszont az évente kitermelt mennyiség nem növeli jelentősen a készleteket, ami az elértéktelenedés irányába hatna.
- A készletekhez képest a forgalomban lévő pénz mennyisége sokkal nagyobb mértékben nőhet (pl.: amikor a jegybankok a gazdaság élénkítésére több pénzt bocsátanak forgalomba)
- Ha egyre több ember él a Földön, velük együtt az aranyvásárlók száma is nőhet, és amit egyre többen akarnak megvenni, annak az árfolyama nőhet.
- Az arany mindig is értéket képviselt, de nem feltétlenül ugyanannyit.
- Elég csak belegondolni, hogy ha idén X mennyiségű kenyeret és Y mennyiségű benzint lehet venni 1 uncia arany értékéből, de jövőre a kenyér ára 8%-kal, a benziné 5%-kal nő, az arany árfolyama pedig 10%-ot csökken, már biztos, hogy nem X és Y mennyiségű kenyeret és benzint fog érni 1 uncia belőle. És ez csak 1 év alatti változás!
- Egyesek képesek addig csűrni-csavarni a számokat, hogy akár 19. századi, vagy 2000 évvel ezelőtti árakra is kihozzák az arany értékállóságát, ami szimplán nem igaz.
Valójában az, hogy az arany értéke (valamennyire) követi az inflációt, csak nagyon hosszú távon lehet igaz, mert ennél sokkal nagyobb mozgásokra képes az árfolyama.
Ha a 2010-ből inflációval korrigálva visszavetítjük, milyen arany árfolyam lenne indokolt az 1980-as nagy aranyspekuláció idején, láthatjuk, hogy 2010-es értékű USA dollárból kb. 2400-as árfolyam jön ki. Vagyis aki például 1980-ban a csúcson vett aranyat, az infláció ide, vagy oda, még 30 év alatt sem volt a pénzénél.

Azt is fontos leszögezni, hogy amikor az arany és az infláció kapcsolatáról beszélnek, általában az USA inflációját veszik alapul, de mi Magyarországon élünk, ahol az infláció nem ugyanakkora (és ezt előszeretettel felejtik ki az érvelésekből).
Félelem
Gyakran hivatkoznak az aranyra „menekülőeszközként”, amibe akkor szeretnek befektetni, ha a tőzsdéken pánik, vagy medve piac alakul ki. Ez némi kiegészítésre szorul:
A nagy gazdasági világválság idején az arany árfolyama végső soron emelkedett.
Viszont az arany árfolyama 2008-as válság előtt is emelkedett, a válság kitörése után tudott esni, ami emelkedésbe csapott át, majd amikor az USA részvényindexek emelkedésbe kezdtek, az árfolyama tovább nőtt:
Röviden: lehet igazság abban, hogy az arany menekülőeszköz, de van ellenpélda is.
Portfoliok
Sok kisebb-nagyobb befektető portfoliojában szerepelhet az arany:
- egyesek a diverzifikáció miatt tartják (pl..: ahogy fentebb is írtuk, nem feltétlenül mozog együtt a részvénypiacokkal)
- egyes befektetési alapok befektetési politikája előírja, hogy mennyi aranyat kell tartaniuk
- egyes befektetők pedig rövid ideig tartják az aranyat, mert csak spekulálnak rá. Ehhez pl.: a technikai elemzés eszköztárát is bevetik, aminek az alapjait az ingyenes grafikonrajzolónk, a Tőzsdeász Chili is támogatja.
Az aranyba fektetőknek azt is észben kell tartani, hogy az arany valójában egy darab fém. Nem fizet kamatot, nem működik úgy, mint egy cég, és legfeljebb csak valamilyen értéket képvisel, de örökös felértékelődést tulajdonítanak neki kockázatos.
Kockázati figyelmeztetés
Az árfolyamváltozásokat tökéletes biztonsággal nem lehet előre jelezni, ezért bármilyen következtetést is vonunk le az arany árfolyamával kapcsolatban, mindig vegyük figyelembe, hogy tévedhetünk.
- soha ne kockáztassunk annyi pénzt, amennyinek az elvesztése komolyan megrengethetné a pénzügyi helyzetünket
- a veszteségeket mindig próbáljuk korlátozni, pl.: stop megbízással, a befektetett pénz mennyiségével stb.
Források:
http://en.wikipedia.org/wiki/Gold
http://www.galmarley.com/framesets/fs_production_consumption_faqs.htm
http://en.wikipedia.org/wiki/Gold_as_an_investment
https://www.investopedia.com/articles/active-trading/031915/what-moves-gold-prices.asp