Ma már a legtöbb részvénnyel dematerializált formában kereskednek. Ez azt jelenti, hogy az értékpapírokat nem állítják elő nyomdai úton, hanem csak számlán tartják nyilván.
A vásárlás menete
-
A vásárláshoz szükségünk lesz egy értékpapírszámlára. Ez abban különbözik a hagyományos folyószámláktól, hogy nem csak forintot (dollárt, eurót…) tartanak rajta nyilván, hanem értékpapírokat is. Ha még nincs értékpapírszámlánk, akkor elsőként választani kell egy brókercéget és nyitni kell náluk egyet.
-
Az értékpapírszámlát fel kell tölteni a kezdőtőkénkkel (brókercégenként változó, hogyan, de általában utalni kell). Ebből a pénzből fogunk kereskedni.
-
A vásárlásához vételi megbízást kell adnunk a brókercégnek. (Eladáskor nem meglepő módon eladási megbízást kell adnunk.) Ha ez teljesül a megadott határidőig, akkor az általunk meghatározott számú részvény a birtokunkba kerül. (Egy vételi megbízás csak akkor tud teljesülni, ha össze lehet párosítani egy neki megfelelő eladási ajánlattal.)
A megbízások fajtái
Többféle megbízás is létezik. Ezek abból a szempontból fontosak, hogy pontosan milyen árfolyamon fog teljesülni a megbízásunk
-
piaci ajánlat: az éppen aktuális, számunkra legjobb eladási ajánlattal párosítják össze a vételi ajánlatunkat.
-
limit áras ajánlat: megadunk egy árfolyamot, aminél rosszabb árfolyamon nem fog teljesülni az ajánlat. Pl.: ha vételnél azt mondjuk, hogy 690 Ft a limit, akkor az árfolyam 690 Ft-ra csökkenésekor (vagy alatta), teljesül a megbízás, de ha az árfolyam felette marad a határidőig, akkor a megbízás teljesítetlen marad.
-
Stop limit ajánlat: ezt úgy kell elképzelni, mint egy olyan limit áras ajánlat, ami csak akkor aktiválódik, amikor a piaci árfolyam átlép egy szintet. Ez a szint a stop limit. (Vagyis meg kell adni egy limit árat és egy stop limitet is.)
Mennyibe kerül a tőzsdézés?
A tőzsdei kereskedés nincs ingyen – ahogy általában a bankokban semmi sem. A következő költségek merülhetnek fel:
-
Az értékpapírszámla után általában felszámolnak havi számlavezetési díjat.
-
Pénzbe kerülnek a teljesült eladási és vételi megbízások.
-
Előbb-utóbb ki akarjuk majd utalni magunknak a pénzt (pl.: a nyereségünket). Az utalásnak is költsége van, ami néha igen sokra rúghat!
-
Előfordulhatnak más költségek is, pl.: megbízások visszavonásáért felszámított díj, SMS értesítők stb…
Miért online?
Tőzsdei megbízást az interneten kívül lehet adni a bankfiókban és telefonon is. Az online megbízások mellett szól, hogy ez a legkényelmesebb és a legolcsóbb is.
Ha betartunk néhány szabályt, akkor biztonságos is. Ilyen szabály többek között, hogy:
-
sem a böngészőbe, sem a számítógépen máshová nem mentjük el a jelszavainkat
-
a jelszavunkat nem áruljuk el senkinek
-
ha a banktól jön egy email, akkor sose az abban található linken keresztül lépünk be a brókercég felületére (mert a link mutathat egy jelszólopó weboldalra is)
Mennyivel lehet elkezdeni a tőzsdézést?
A számlavezetési díjat minden hónapban levonják, ami miatt folyamatosan egyre kevesebb lesz a számlán tartott pénz.
Pl.: havi 800 Ft a számlavezetési díj, akkor egy év alatt közel 10 ezer forint a levonás csak a számlavezetés miatt. Ha 100 ezer forinttal kezdünk tőzsdézni, ez azt jelenti, hogy a kereskedéssel legalább 10% veszteséget kell ledolgozni minden évben.
Általában néhányszor százezer forint elég LEHET kezdőtőkének.
A legjobb, ha előre átgondoljuk,
-
mennyi lesz a költségünk
-
és mennyi lehet a hozamunk.
Ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy a teljes megtakarításunkat elveszítjük a magas költségek miatt.
Ezzel kapcsolatban bővebben is olvashat a Tízezrek a levesbe című kiadványunkban.
Mire vigyázzunk még?
A tőzsdei kereskedés kockázatos. Legrosszabb esetben a teljes befektetett összeget elveszíthetjük. Ezért nagyon fontos, hogy csak annyi pénzt fektessünk részvényekbe, amennyinek az elvesztése nem rengeti meg az anyagi helyzetünket.
Mindig csak az élethelyzetünknek megfelelő kockázatot vállaljunk.
Egy diák, akit a szülei tartanak el, egészen más kockázatokat vállalhat, mint pl.: egy családos ember.