Ha részvénybe fektetünk, akkor többféle kockázattal kell számolni. Ezek közül az egyik az üzleti kockázat, ami azt fejezi ki, hogy a vállalat bevételei és kiadásai bizonytalanok és az üzletmenettől függenek.
A hosszútávon befektetőknek az üzletmenetről szóló hírek bejelentései komolyan befolyásolhatják, hogy az adott részvényt venni, eladni vagy tartani akarják.
A rövidtávon befektetőknek (pl.: daytradereknek) azért fontosak a hírek, mert egy nagy horderejű hír olyan mozgásokat indíthat be az árfolyamban, amik technikai elemzéssel nem kezelhetőek. Az ilyen időszakokat a technikai elemzés alapján kereskedőknek érdemes elkerülni (ha lehet ? a váratlan hírekre sehogy sem lehet felkészülni, de pl.: a negyedéves jelentések időpontját előre lehet tudni).
Az üzleti kockázat hatásait jól szemlélteti a BP esete, ahol egyre rosszabb hírek jelennek meg a lassan 2 hónapja tartó olajkatasztrófáról. Az ügy kitörése óta a BP részvénye kb. 50%-ot esett.
Az olajkatasztrófa
A BP egy 2009-es felmérés szerint a világ negyedik legnagyobb cége volt, nem mellesleg az első 6-ból 5 vállalat az energiaszektorból került ki. Ebből az esetből is látszik, hogy egy óriáscégnél is jöhet derült égből villámcsapásként egy hír, ami mindent megváltoztat.
A főbb események a teljesség igénye nélkül:
(1) 2010.04.20-22 egy robbanástól kigyullad és elsüllyed a BP olajkitermelő platformja a Mexikói-öbölben. Folyamatos harc kezdődik az olajszivárgás elhárítása érdekében.
(2) 2010.05.05. a BP ADR 84 cent (1,64%) osztalékot fizet (a cég negyedévente fizet osztalékot, eltérően az itthon szokásos gyakorlattól)
(3) 2010.06.02. Az olajszennyezés ügyében büntetőeljárás indul a BP ellen, miközben az olajfolt Florida felé közelít. Egyesek szerint akár a keleti partvidéket is veszélyeztetheti. Másnap az USA kormánya benyújtja a BP-nek a védekezés addig költségeiről szóló 69 millió USD értékű számlát. Amerikai politikusok pedig követelik, hogy állítsák le a BP osztalékfizetését, amíg nem világos, mennyibe fog kerülni a kármentesítés.
(4) 2010.06.10. Az USA-ban már több BP kutat megrongáltak, és a BP ellen tüntetéseket szerveznek. Közben olyan találgatások látnak napvilágot, hogy lehet, hogy a BP készpénzállománya kevés lesz a károk elhárításához.
Az ügy nem csak a BP belügye. Az olajszennyezés a tenger élővilágán kívül a part menti mocsárvilágot is veszélyezteti. Mindez aközben történik, hogy lassan közelít a hurrikánszezon a Mexikói-öbölben, ami megnehezíti a védekezést. Az olajkitermelést nem, mert azt az USA kormánya átmenetileg megtiltotta. Ez tovább borzolja a kedélyeket, mert több part menti államban az olajtermelés fontos megélhetési forrás, ami miatt jelentős elbocsátások történtek. Elrendelték a halászati tilalmat is.
Az eredeti állapot helyreállítását a BP vállalta, de a költségekre csak becslések vannak. Úgy tűnik, hogy a BP hosszú pereskedésre számíthat és az olajszennyezés miatti költségek akár több évig is kiadást jelenthetnek. Az eddigi munkálatok 1-1,5 milliárd dollárba kerültek. Összehasonlításul a tavalyi profit 16,5, az idei profitvárakozás pedig 19 milliárd dollár volt.
Mi ebben az üzleti kockázat?
Részvényesi szempontból az olajfúrótorony elvesztése csökkentette a cég vagyonát (az olajfúrótorony a cég egyik vagyontárgya volt, amiből minden BP részvényes részesedik.) Az elsüllyedt olajfúrótoronyból kitermelt olajat nem tudják eladni, és emiatt a cég bevételtől esik el. Valószínűleg a legkomolyabb problémát azok a kiadások jelentik majd, amiket a természeti katasztrófa és annak következményeinek elhárítására kell majd fordítani.
Ha a híreknek hinni lehet, akkor az ügy egy véletlen balesettel kezdődött, ami miatt kigyulladt és elsüllyedt egy olajfúró torony. A BP saját bevallása szerint nem volt megfelelően felszerelve egy 1500 méteres mélységben történő olajfolyás kezelésére. Még ha valaki károgott is, hogy előfordulhat egy ilyen katasztrófa, az részvényesi szemmel biztos elveszett a többi hír között, ezért a részvényeseket valószínűleg teljesen váratlanul érte az ügy. A vezetés kockáztatott, és nem költött elég pénzt arra, hogy az ilyen problémák ellen be legyenek biztosítva ? közben a profitot pedig magasan tartották.
A következményeket látva most már biztos, hogy a cég rosszul mérte fel az olajkitermelés kockázatait. Valószínűleg jóval többet fognak költeni a károk elhárítására, mint amibe a megelőzés (pl.: megfelelő technológia kifejlesztése az olajszivárgás megfékezésére) került volna. A dolog már-már Jockey Ewing-ot juttatja az eszembe, bár ő csinált ennél hajmeresztőbb dolgokat is (pl.: zsoldosokat bérelt a konkurencia olajkútjainak felrobbantására, amivel háborút robbantott ki a Közel-Keleten, és titokban olajat csempészett Kubába is, lásd http://www.imdb.com/title/tt0553398/). Az ügy következményei viszont már lehet, hogy Jockeynak tetszenének: hosszú távra az olaj árfolyamának emelkedését vetítik előre a katasztrófa utóhatásai, mert rengeteg korlátozást vezethetnek be, lassulhat és drágulhat a kitermelés.
Remélhetőleg legalább a többi olajtársaság fel fog készülni a hasonló balesetekre.