A spanyol szerelmi átverés – ÍNSZE S2E9

– Mielőtt Julikámmal megismerkedtünk, kipróbáltam a társkeresőzést is. Az egyik ilyen kalandomnak elég csúnya vége lett.

Idilli kezdet

– Úgy kezdődött, hogy míg én az igazak álmát aludtam, valaki lájkolta a profilomat, és küldött egy levelet is, amiben áradozott, hogy mennyire odavan értem.

Megnéztem profilját. Tökéletes volt. Nem csak szép, hanem mindenben illett ahhoz, amit beállítottam. Sőt, még a foglalkozása is szimpatikus volt. Ha jól emlékszem, állatorvos. Az első levélben előre is elnézést kért a helyesírása miatt, mert külföldi.

Nem láttam okát, hogy ne válaszoljak.

Szerelmi átverés - illusztráció

Fokozás és a gyanú elaltatása

– Az első üzenetváltás után írta, hogy szívesebben folytatná e-mailben, és ott majd küld olyan képeket is magáról, amiket nem tölthet fel a társkeresőre.

– Hogyhogy nem töltheti fel társkeresőre?

– Nem is sejted? Na, akkor segítek! Ruhából túl kevés, másból túl sok.

– Aha. – mondta Peti és elvigyorodott.

– Szóval e-mailben folytattuk. Fura volt, hogy az e-mail címében egy másik női név szerepelt, mint a profiljában, de hát lehet valakinek két keresztneve is, nem? És messzebb, egy másik városban lakott, mint amit a profilja állított. Viszont ezekről elterelték a figyelmemet a képek és az, amiket írt. 5-6 levél után már belezúgtam, és tervezgettük a közös jövőt.

Felkerül a pont az i-re

– Nagyjából a tizedik levélben előadott egy szívhez szóló történetet arról, hogy kölcsönadott egy barátnőjének, aki nem adta meg, viszont így nincs pénze kajára, fűtésre. Sőt, még buszjegyre sem, hogy találkozzunk. Úgyhogy gondolkodás nélkül átutaltam neki 1 havi fizetésemet.

Azután se kép, se hang. Több levél nem jött tőle, és hiába kerestem bárhol, ahol tudtam.

– De hát mi történt?

– Az, hogy átverés volt az egész!

Intő jelek

– Pedig volt még egy csomó jele annak, hogy nincs minden rendben, csak én hülye nem figyeltem oda ezekre. Például látszott a társkeresőn, hogy mielőtt levelet írt volna, csak pár másodpercet töltött a profilomon. Ez kb. annyira volt elég, hogy rákattintott a profilomra, aztán bemásolt egy előre megírt levelet. (Meg valószínűleg utána még pár százat másoknak.)

– És ez miért érdekes?

– Azért, mert talán még a perifériás látómezejében sem villant fel a fotóm. A bemutatkozásomat meg el sem olvasta. Így nehéz hihetően azt állítani, hogy odavan értem. Vagyis az rögtön hazugság volt, csak akkor még nem jutott eszembe.

Másrészt a profilja nagyon friss volt. Nagyon friss profilokról később is gyakran kaptam hasonló megkereséseket.

Harmadrészt, ha kicsit később visszamegyek a társkeresőbe, akkor láttam volna azt is, hogy csalás miatt törölték a profilját. (Ezért is írnak a csalók olyan gyakran friss profillal. Addig kell írniuk, amíg nem törlik őket.) De hát én akkor már régen ráfüggtem az e-mailjeire.

A képek is árulkodók lehetnek

– És a képek? Azokon ki volt?

– Egyszer, amikor fogyott a hely a postafiókomban, és törölni akartam a nagy mellékletű leveleket, újra megtaláltam a képeit. Kíváncsiságból megadtam a Google képkeresőjének az egyiket és kiderült, hogy egy kevésbé ismert spanyol színésznő volt rajtuk. A kapcsolódó cikkek szerint több képét egy paparazzi készítette. Nem hiszem, hogy ő foglalkozna netes csalásokkal.

– De akkor ki lehetett a profil mögött?

– Nem tudom. Profilt készíteni, meg leveleket írkálni bárki tud. Főleg az online fordítók korában. Lehetett egy kövér, kopasz, korpásbajszú kretén is egy lakókocsiból, a világ másik végéről.

Így még könnyebben ússzák meg

– És ha ennyire egyértelműen csalás volt, tett feljelentést?

– Nem, mert akkor is szégyelltem magamat. Ott és akkor baromi nehéz volt megemészteni. Talán megérted. Egyik pillanatban még a hímek császárának éreztem magam az elképzelhető legjobb nővel az oldalamon, a másik pillanatban meg a világ balekja voltam.

Azt hiszem, ebben az esetben indokolt a mondás: ami túl szép, hogy igaz legyen, az gyakran nem az. De nehogy félreértsd: ez nem a társkereső hibája volt, hanem az enyém. Naiv voltam és nem sajátítottam el az elemi internetes óvatosságot. Nem tudtam, mire figyeljek, mi jelzi előre a lappangó csontvázak szagát.

Egyébként azokat, akik hozzám hasonlóan horogra akadnak, általában igyekeznek tovább kopasztani. Szóval valami történhetett az illetővel. Talán elkapták a rendőrök. Vagy valaki más.

A kép forrása: https://www.flickr.com/photos/ipredator/50946323492

Ez a cikk az „Így ne szegényedj el” (ínsze) sorozat része. A történet Jani bácsiról szól, aki a pénzügyi rémtörténetek állatorvosi lova: szinte minden megtörténik vele, aminek nem lenne szabad. Amiről mesél, azt a valóság ihlette, de csupán a képzelet szüleménye. A történetben se valós személyek, se valós szervezetek nem fordulnak elő, és a valósággal való bármilyen egyezés csak a véletlen műve. A sorozat itt kezdődik, és az összes cikk itt található.

Hozzászólás Facebook-on: