– Annyiszor futottam csalásokba, hogy ma már hobbiból is nagyítóval nézem át a szenzációs ajánlatokat. A tények ellenőrzésével munkásabb leleplezni a tisztességtelen szándékot, viszont sok esetben teljesen egyértelművé teszi.
– Mit ért a tények ellenőrzése alatt?
Attól, hogy leírták, még nem igaz
– Ha egy kicsit messzebbről nézem, mielőtt nagyobb pénzt adtam ki, valami előtte meggyőzött. Ebben állítások szerepeltek. Pl.: ki-kivel-mit, és hogyan csinált.
De attól, hogy ezeket leírták, vagy valaki videóra vette, még nem biztos, hogy igazak. Ha átverésről van szó, akkor általában a sztorik nagyon gyenge lábakon állnak, és ha kicsit megpiszkáljuk, hamar találunk hazugságokat.
És minden ilyen hazugság fontos, ha ez nem egy kis színes hír arról, hogy pandabébi született az állatkertben, hanem rá akarnak venni valamire, aminek kőkemény anyagi vonzata is van.
– Tudom, tudom. A kis hazugság a szekrénybe bemászó rothadó csontváz mit-tudom-én milyen szaga. – mondta Péter, már unottan. – És hogyan csinálja az ellenőrzést?
Ellenőrző módszerek
Létezik egyáltalán, akiről, amiről szó van?
– Először az állításokban szereplő személyekre és szervezetekre szoktam rákeresni.
- Személyeknél megnézem, hogy az illető létezik-e, és ha igen, akkor tényleg azzal foglalkozik-e, amit a cikk állít. Ha van fotó a cikkben, akkor ellenőrizném azt is, hogy hasonlít-e az illető hivatalos fotójára. Ha létező személy, akkor mennyire reális, hogy ebben a reklámban szerepel? Belefutottam már abba is, hogy a miniszterelnök képével reklámoztak gombaölő csodakrémet!
- Szervezeteknél ellenőrzöm, hogy létezik-e, illetve megbízható-e. (A honlapja, vagy pl.: Wikipédia alapján nem tűnik-e álhír-, vagy propagandaoldalnak.)
Képek és videók
– A képeket és videókat előszeretettel használják meggyőzésre, ezért ezeket sem árt nagyító alá venni.
Ha a kép URL-jét megadjuk a Google képkeresőjében, az kilistázza, hogy ezt a képet hol használták még.
Rossz jel, ha
- csak értékesítő oldalon szerepel, mert ha pl.: valós tudományos eredményről van szó, akkor meg kellett jelennie tudományos folyóiratokban is,
- a képeken szereplő ember csak képmegosztó, vagy képkereskedő (stock photo) oldalakon jelenik meg, mert ha az lenne a szakmája, amit állítanak, valószínűleg megjelenne egy szakmai oldalon is,
- rátalálok egy olyan oldalra, ami éppen azt a csalást leplezi le, amit olvasok,
- a cikk helyi hírnek állítja be magát, de a kép URL-je egy távoli országba mutat, esetleg idegen karaktereket is tartalmaz (pl.: cirill betűk).
- Én azt sem szeretem, ha az oldalon lévő űrlapok küldözgetik a világ túlfelére azt az adatot, amit beírok. Ezt az oldal kódjában lehet ellenőrizni a form tageknél.
Tartalmi ellentmondások
– A képek és videók tartalmi elemzésével is kiszúrhatunk hazugságokat:
- „Előtte-utána” típusú bizonyítékokat bármikor össze lehet vágni úgy, hogy felcseréljük a sorrendet. De az is előfordul, hogy nem ugyanaz a dolog vagy személy van a két képen, mert még ahhoz is lusták voltak, hogy eleget várjanak egy rendes utána-előtte képhez. Személyeknél néha csak hasonló a ruhájuk.
- Előfordul, hogy a képanyagban nem stimmel valami, pl.: egyik fotón más terméket használnak, mint amit reklámoznak (mondjuk eltér a csomagolás).
- Máskor meg egy ordító butaságot akarnak manipulált képpel alátámasztani (pl.: olyan műkoszt hordanak fel az autóra, ami tiszta vízzel is lejönne, és semmi szükség a csodaszerükre).
Hivatkozások
– Ezután leellenőrizném a hivatkozott tanulmányokat és tekintélyeket, hogy azok tényleg széles körben elfogadottak-e – feltéve, hogy egyáltalán be lehet azonosítani az eredetit. Ha nem, az is rontja a hihetőséget. Az egyik gyógyító csodaszernél például hivatkoztak arra, hogy a felfedezőjét Nobel díjra jelölték, csakhogy a jelöltek listája a bizonyos Nobel díjaknál sokáig nem is publikus, a publikusok közt meg nem volt ott. Szóval ez hogy lehetne igaz?
Mi lehet a ténybeli hibák hátterében?
– A rosszul megfogalmazott cikket és a szenzáció hajszolását még lehet mentegetni. Előfordul a valós médiában is. De ha az előbbiek közül valamelyik nem stimmel, tegyük fel a kérdést magunknak, miért? Hogyan kerülhettek a tartalomba nem létező szervezetek, vagy pl.: létező személyek olyan fotóval, ami nem őket ábrázolja?
Még ha csak egyszerű hibáról van szó, akkor is aláássa a cikk többi részének hihetőségét, mert aki írta, az felületes volt. De ha sok ilyen van, jóval valószínűbb, hogy egy cél érdekében manipulálni akarnak, hogy nekik adjam a nehezen megkeresett pénzemet.
A kép forrása: https://pxhere.com/en/photo/1566887
Ez a cikk az „Így ne szegényedj el” (ínsze) sorozat része. A történet Jani bácsiról szól, aki a pénzügyi rémtörténetek állatorvosi lova: szinte minden megtörténik vele, aminek nem lenne szabad. Amiről mesél, azt a valóság ihlette, de csupán a képzelet szüleménye. A történetben se valós személyek, se valós szervezetek nem fordulnak elő, és a valósággal való bármilyen egyezés csak a véletlen műve. A sorozat itt kezdődik, és az összes cikk itt található.
Hozzászólás Facebook-on: