Mi az az ADR?
Nézzük a részvénybefektetést kicsit egy amerikai állampolgár szemével.
Ha amerikai részvényekbe akar fektetni, a világ legszélesebb kínálatából válogathat az azonnali, a határidős és az opciós piacon.
Ha viszont külföldi részvénybe akar fektetni, akkor hasonló problémákkal szembesül, mint mi: a külföldi tőzsde drágább, macerásabb, nem is minden brókernél lehet elérni, külföldi tőzsdéken mások a szabályok stb.
Ezért találták ki 1927-ben az ADR-t (American depository receipt). Az ADR egy olyan amerikai tőzsdén kereskedett részvény, ami egy másik ország részvényéből képvisel valahány darabot. A darabszámot úgy állítják be, hogy az ár ránézésre vonzó legyen, mert sok befektető kerüli a nominálisan túl olcsó részvényeket. Emiatt kibocsátáskor próbálják 10 és 100 $ közé belőni az árat. Persze, hogy később az ár hogy alakul, az más kérdés (lásd a Hellenic Telecommunications Organization nevű görög részvényt, ami már jócskán 10$ alá süllyedt).
Az ADR-ekkel amerikai tőzsdéken lehet kereskeni, úgy hogy egy bank vagy brókercég megvásárol egy adagot a külföldi részvényből, és ADR-be csomagolja, majd eladja. Ahhoz, hogy a cég részvényeivel pl.: az NYSE-n (New Yort Stock Exchange) is kereskedni lehessen, részletesebb információkat kell, hogy szolgáltasson működéséről.
Ezzel az amerikai befektető szempontjából a befektetés házhoz megy. Kényelmesen és ugyanolyan olcsón tud külföldi részvényt venni, mint amerikait. Az ADR-eknek több változata is van, egyik csak OTC piacon kereskedhető, másik az NYSE-n is. Amelyik cég megfelel a legszigorúbb követelményeknek is, az az amerikai piacokon tőkét is emelhet részvénykibocsátáson keresztül, amivel kihasználhatják az amerikai piacok nyújtotta lehetőségeket is.
És mi köze hozzá a MTELEKOM-nak?
ADR volt a korábbi cikkben felsorolt görög részvények egy része, és a magyar részvények közül ilyen a MTELEKOM (NYSE ticker: MTA, lásd: http://www.nyse.com/about/listed/mta.html), ami a legszigorúbb feltételeknek megfelelve Közép-kelet Európából elsőként került a NYSE-re (IPO-n, vagyis kezdeti nyilvános részvénykibocsátáson keresztül). Egy MTELEKOM ADR 5 db BÉT-en vásárolható MTELEKOM részvények felel meg, ez érvényes a ADR után fizetett osztalékra is. A NYSE-re kb. 6 millió MTELEKOM ADR-t vezettek be, ami a részvények kb. 1 milliárdos összdarabszámához képest 3%-ot képvisel.
Hol érinthet ez minket?
Ahogy látszik, a MTELEKOM ADR és a MTELEKOM a BÉT-en nagyjából hasonló árfolyammozgást ír le, pl.: egyszerre esett le az osztalékszelvény 2010 ápr. 28-án.
A NYSE-n forgó Magyar Telekom ADR grafikonja (adatforrás: http://finance.yahoo.com/q/hp?s=MTA+Historical+Prices):
A BÉT-en forgó Magyar Telekom részvény grafikonja, ugyanarra az időszakra:
Egy NYSE-re bevezetett ADR-nek a SEC (USA értékpapírfelügyelet) által szabott feltételeknek is meg kell felelnie, ami az extra költségek mellett rangot és likviditást is ad a vállalatnak. Emellett MTELEKOM-nál újból felszínre került a NYSE-n való jelenlét:
Telekom: megerősítve az éves várakozások, mérlegelik a New York-i jelenlétet
források, és további információ az ADR-ekről:
http://www.investopedia.com/university/adr/adr1.asp
http://www.telekom.hu/befektetoknek/magyar_telekom_reszveny/adr_program
http://www.bet.hu/magyar_egyeb/dinportl/companyprofile?company=1633