Ma már a legtöbb részvénnyel dematerializált formában kereskednek. Ez azt jelenti, hogy az értékpapírokat nem állítják elő nyomdai úton, hanem csak számlán tartják nyilván.
Címke: részvény
Külföldi részvények – ezt nem árt tudni!
A magyar piac nem mindig kínál elég lehetőséget, ezért érthető, ha valaki külföldi befektetésben gondolkozik.
Ehhez egyre több a lehetőség: a külföldieken kívül egyre több hazai brókercégnél is lehet pl.: külföldi részvényt vásárolni.
Lássuk, milyen újdonságot tartogatnak a külföldi részvények?
Kinek fizetünk, amikor tőzsdézünk?
Kik keresnek rajtunk, amikor a részvény-, vagy árupiacon kereskedünk, forexezünk? Miért fontos tudni ezt? Miért reklámoznak független weboldalak brókercégeket látszólag ingyen?
A befektetés is egy üzlet, ahol a szereplők nyereséget akarnak elérni. Minden befektetéssel kapcsolatos szolgáltatást a nyereség reményében nyújtanak. Ez pedig azt jelenti, hogy így vagy úgy, de a mi befektetéseinken mások is keresnek.
Ahhoz, hogy megértsük, ki, mit és miért csinál a befektetési piacon (pl.: miért ajánlgatják egyes honlapokon a „meggazdagodás lehetőségét” ingyen), ismerni kell a háttérben meghúzódó érdekeket. Így könnyebb meglátni a reklámok mögötti szándékot.
Amikor részvények, devizák, árupiaci termékek (olaj, arany) vagy tőzsdeindexek értékére spekulálunk, a következő módon cserél gazdát a pénz:
Hogyan feleződik meg a profit észrevétlenül?
Ön szerint mi csökkenti jobban a nettó profitot, az árfolyamnyereség adó (20%) vagy a brókerdíjak (0,1%-1%)?
A válasz nem egyértelmű.
35 ezer csak úgy a levesbe?
A sokan tízezreket költenek feleslegesen befektetés közben. Nézzünk egy példát: (a példában a személyek nem valósak, de a számokat egy valós bank díjszabásából vettem)
Mi az az ADR? És mi köze a MTELEKOM-hoz?
Mi az az ADR?
Nézzük a részvénybefektetést kicsit egy amerikai állampolgár szemével.
Ha amerikai részvényekbe akar fektetni, a világ legszélesebb kínálatából válogathat az azonnali, a határidős és az opciós piacon.
Ha viszont külföldi részvénybe akar fektetni, akkor hasonló problémákkal szembesül, mint mi: a külföldi tőzsde drágább, macerásabb, nem is minden brókernél lehet elérni, külföldi tőzsdéken mások a szabályok stb.
Ezért találták ki 1927-ben az ADR-t (American depository receipt). Az ADR egy olyan amerikai tőzsdén kereskedett részvény, ami egy másik ország részvényéből képvisel valahány darabot. A darabszámot úgy állítják be, hogy az ár ránézésre vonzó legyen, mert sok befektető kerüli a nominálisan túl olcsó részvényeket. Emiatt kibocsátáskor próbálják 10 és 100 $ közé belőni az árat. Persze, hogy később az ár hogy alakul, az más kérdés (lásd a Hellenic Telecommunications Organization nevű görög részvényt, ami már jócskán 10$ alá süllyedt).
Az ADR-ekkel amerikai tőzsdéken lehet kereskeni, úgy hogy egy bank vagy brókercég megvásárol egy adagot a külföldi részvényből, és ADR-be csomagolja, majd eladja. Ahhoz, hogy a cég részvényeivel pl.: az NYSE-n (New Yort Stock Exchange) is kereskedni lehessen, részletesebb információkat kell, hogy szolgáltasson működéséről.
Ezzel az amerikai befektető szempontjából a befektetés házhoz megy. Kényelmesen és ugyanolyan olcsón tud külföldi részvényt venni, mint amerikait. Az ADR-eknek több változata is van, egyik csak OTC piacon kereskedhető, másik az NYSE-n is. Amelyik cég megfelel a legszigorúbb követelményeknek is, az az amerikai piacokon tőkét is emelhet részvénykibocsátáson keresztül, amivel kihasználhatják az amerikai piacok nyújtotta lehetőségeket is.
És mi köze hozzá a MTELEKOM-nak?
ADR volt a korábbi cikkben felsorolt görög részvények egy része, és a magyar részvények közül ilyen a MTELEKOM (NYSE ticker: MTA, lásd: http://www.nyse.com/about/listed/mta.html), ami a legszigorúbb feltételeknek megfelelve Közép-kelet Európából elsőként került a NYSE-re (IPO-n, vagyis kezdeti nyilvános részvénykibocsátáson keresztül). Egy MTELEKOM ADR 5 db BÉT-en vásárolható MTELEKOM részvények felel meg, ez érvényes a ADR után fizetett osztalékra is. A NYSE-re kb. 6 millió MTELEKOM ADR-t vezettek be, ami a részvények kb. 1 milliárdos összdarabszámához képest 3%-ot képvisel.
Hol érinthet ez minket?
Ahogy látszik, a MTELEKOM ADR és a MTELEKOM a BÉT-en nagyjából hasonló árfolyammozgást ír le, pl.: egyszerre esett le az osztalékszelvény 2010 ápr. 28-án.
A NYSE-n forgó Magyar Telekom ADR grafikonja (adatforrás: http://finance.yahoo.com/q/hp?s=MTA+Historical+Prices):
A BÉT-en forgó Magyar Telekom részvény grafikonja, ugyanarra az időszakra:
Egy NYSE-re bevezetett ADR-nek a SEC (USA értékpapírfelügyelet) által szabott feltételeknek is meg kell felelnie, ami az extra költségek mellett rangot és likviditást is ad a vállalatnak. Emellett MTELEKOM-nál újból felszínre került a NYSE-n való jelenlét:
Telekom: megerősítve az éves várakozások, mérlegelik a New York-i jelenlétet
források, és további információ az ADR-ekről:
http://www.investopedia.com/university/adr/adr1.asp
http://www.telekom.hu/befektetoknek/magyar_telekom_reszveny/adr_program
http://www.bet.hu/magyar_egyeb/dinportl/companyprofile?company=1633
Görög részvények – olyan nincs hogy nincs!
Görög részvények ? olyan nincs, hogy nincs!
A múlt héten görög részvény-, és indexgrafikonokkal kapcsolatban keresett az oldal egyik látogatója a tozsdeasz@tozsdeasz.hu-n, hogy segítsek neki adatokat és grafikonokat találni.
Eddig nem nagyon találkoztam az interneten görög részvényekkel, de ha már levelet is kaptam róla, gondoltam, mást is érdekelhet, úgyhogy most megosztom a tapasztalataimat.
Nyelvi problémák…?
Először a http://www.greekshares.com/athensexc.php oldalba botlottam, de itt nem sok érdekeset találtam. Van az oldalnak görög nyelvű része is, azt a Google automatikus fordítójával fordítottam „újmagyarra”, de ott se találtam semmi érdekeset. Ugyanígy le lehet fordítani az athéni tőzsde honlapját is (http://www.ase.gr/).
Az ASE 20 index
Az ASE 20 indexet a londoni FTSE és az Athens Stock Exchange állította fel 1997-ben, és az athéni tőzsde 20 legnagyobb és leglikvidebb részvényét tartalmazza.
Egy jó ASE20 grafikon található pl.: a http://www.bloomberg.com/apps/cbuilder?ticker1=FTASE%3AIND címen.
Az indexben szereplő részvények listája elérhető a http://www.athex.gr/content/en/Indices/Composition/Index_Stocks.asp?Index=62&Name=FTSE/Athex%2020
címen.
Görög részvények grafikonjai
Az athéni tőzsde oldalából nem sikerült túl sok adatot kinyernem, ingyenesen csak az utolsó 30 nap záróárai tölthetőek le.
Szerencsére a fontosabb görög részvényekkel nem csak az athéni tőzsdén kereskednek, hanem pl.: a NYSE-n vagy Frankfurtban is. A XETRA-n, a NYSE-n és a NASDAQ-on forgalmazott részvények az adatai pedig már ingyen letölthetők a Yahoo! Finance-ről és ami még jobb: a Tőzsdeász.hu grafikonrajzolójával ingyen lehet őket elemezni is.
Néhány példa (nagy részük tagja az ASE 20 indexnek is):
Lent néhány link található az adatok letöltéséhez, nem minden részvényről van minden naphoz információ.
A belinkelt oldalak alján a „Download to spreadsheet”-re kell kattintani, az adatokat .csv kiterjesztéssel lementeni, majd a grafikonrajzolóval megnyitni. További info: Grafikonrajzoló használati utasítás, Adatok a Yahoo! Finance-ről.
ASE 20 tagok (ez itt nem az összes):
Nem ASE 20 tagok:
Kereskedés görög részvényekkel
A portfolio.hu-nak van egy arról, hogy hol és milyen feltételekkel lehet magyar brókercégeknél görög részvényekkel és állampapírokkal kereskedni.
Sajnos a cikk már elég régi, ezért csak csak egy fizetős SMS-ért cserébe lehet megtekinteni.
Ha Önnek is van tapasztalata a görög részvényekkel kapcsolatban, ossza meg másokkal hozzászólásában!