Érdemes részvényfelosztásra (split) spekulálni?

Hogyan lehet a splitből profitálni?

Az előző cikkben arról volt szó, hogy részvényfelosztás vagy részvényösszevonás fő oka, hogy az árfolyam “jól kereskedhető” tartományba kerüljön. A felosztásnak vagy összevonásnak elméletileg jó hatása van a részvényre és az árfolyamra.

De mit mond a gyakorlat?

Ehhez először tekintsük át a részvényfelosztás lépéseit, amik a következők:

  • Bejelentik a részvényfelosztás tervét.

  • Döntés születik a felaprózásról.

  • Bejelentik, hogy mikor fogják végrehajtani a döntést.

  • Megtörténik a split vagy az összevonás.

A fenti négy esemény között jelentősebb idő is eltelhet. Jogos a kérdés, hogy melyik eseménynél érdemes részvényt venni?

Ha már a terv bejelentésekor elkezdünk spekulálni, akkor vállaljuk a kockázatot, hogy esetleg mégsem fogadják el a tervezett részvényfelosztást. Emelkedés viszont a felaprózás elfogadása nélküli is elképzelhető.

A másik két “lélektani határ” valamilyen részvénypozíció felvételére a döntés elfogadása és a döntés végrehajtása.

Nézzünk meg néhány példát, hogyan alakul az árfolyam az egyes főbb szakaszokban!

A PannonPlast példája

A ma Pannergy-nek nevezett részvény a PannonPlast Nyrt. jogutódja. A részvények 1:5-höz arányú felosztását 2007-ben hajtották végre  a következő ütemezés szerint:

A mai Pannergy (korábban PannonPlast) részvényfelosztása 2007-ben

  • 2007-07-27 (a grafikonon A-val jelölve): bejelentik, hogy összehívnak egy rendkívül közgyűlést, ahol többek között a részvények felosztásáról is dönteni fognak.

  • 2007-08-31 (a grafikonon B-vel jelölve): elfogadják a részvényfelaprózásról szóló terveket. A részvényfelaprózás pontos dátumát és az egyéb részleteket az igazgatótanács állapítja meg egy külön határozatban. (Vagyis ekkor a végrehajtás pontos dátumát még nem lehet tudni.)

  • 2007-10-29 (a grafikonon C-vel jelölve): bejelentik a részvényfelaprózás pontos menetét.

  • 2007-11-21 (a grafikonon D-vel jelölve): az első kereskedési nap, amikor a felaprózott részvénnyel kereskedni lehet.

Látható, hogy a közgyűlési meghívó és a döntés elfogadása után is emelkedett az árfolyam, majd csökkenés következett. A felaprózás utáni időszak árfolyamváltozását külön grafikonon ábrázoltam a jobb átláthatóság kedvéért (bal szélen 2007-11-21, az első kereskedési nap, amikor a részvények felaprózva forogtak a BÉT-en). Ekkor már nem látszik olyan határozott irány:

A Pannergy (korábban PannonPlast) árfolyamváltozása közvetlenül a részvényfelosztás után

Amikor azt vizsgáljuk, hogy a részvényfelosztás emelkedéssel járt-e, érdemes megnézni a piac egészét is, hogy látsszon, tényleg nem csak az általános jókedv hajtotta-e fel az árfolyamot. A lenti BUX index grafikonon bejelöltem a fenti 4 időpontot:

A BUX index változása a Pannergy (korábban PannonPlast) felosztása idején

A PannonPlast árfolyama és a BUX index között határozott együttmozgás szerintem nem látható.

Statisztika több részvényből

Megvizsgáltam néhány részvény felosztását és összevonását. Alább láthatók a grafikonok:

A grafikonokból a következőket szűrtem le:

melyik részvény
arány Felosztás / összevonás végrehajtása előtte utána
Állami nyomda felosztás Arány: 1:10 2008-07-08 enyhe esés iránytalan
Apple felosztás Arány 1:2 2005-02-28 emelkedés iránytalan
BorsodChem felosztás Arány: 1:5 2004-06-14 enyhe esés emelkedés
Globus felosztás Arány: 1:4 2003-03-27 emelkedés iránytalan
MSFT felosztás Arány 1:2 1994-05-23 emelkedés emelkedés
OTP felosztás Arány: 1:10 2002-03-04 emelkedés iránytalan
Pannergy / PannonPlast felosztás Arány: 1:5 2007-11-21 emelkedés iránytalan
PHYLAXIA összevonás Arány 8:1 2009-08-24 emelkedés esés

Úgy tűnik, hogy a felosztás vagy összevonás előtti árfolyamreakció gyakran emelkedés, míg a névérték megváltoztatása utáni reakció bizonytalanabb.

Ezek után mindenki eldöntheti, hogy érdemes-e részvényfelosztásra spekulálni!


Egyéb megosztás: