Hogyan lehet a splitből profitálni?
Az előző cikkben arról volt szó, hogy részvényfelosztás vagy részvényösszevonás fő oka, hogy az árfolyam „jól kereskedhető” tartományba kerüljön. A felosztásnak vagy összevonásnak elméletileg jó hatása van a részvényre és az árfolyamra.
De mit mond a gyakorlat?
Ehhez először tekintsük át a részvényfelosztás lépéseit, amik a következők:
-
Bejelentik a részvényfelosztás tervét.
-
Döntés születik a felaprózásról.
-
Bejelentik, hogy mikor fogják végrehajtani a döntést.
-
Megtörténik a split vagy az összevonás.
A fenti négy esemény között jelentősebb idő is eltelhet. Jogos a kérdés, hogy melyik eseménynél érdemes részvényt venni?
Ha már a terv bejelentésekor elkezdünk spekulálni, akkor vállaljuk a kockázatot, hogy esetleg mégsem fogadják el a tervezett részvényfelosztást. Emelkedés viszont a felaprózás elfogadása nélküli is elképzelhető.
A másik két „lélektani határ” valamilyen részvénypozíció felvételére a döntés elfogadása és a döntés végrehajtása.
Nézzünk meg néhány példát, hogyan alakul az árfolyam az egyes főbb szakaszokban!
A PannonPlast példája
A ma Pannergy-nek nevezett részvény a PannonPlast Nyrt. jogutódja. A részvények 1:5-höz arányú felosztását 2007-ben hajtották végre a következő ütemezés szerint:
-
2007-07-27 (a grafikonon A-val jelölve): bejelentik, hogy összehívnak egy rendkívül közgyűlést, ahol többek között a részvények felosztásáról is dönteni fognak.
-
2007-08-31 (a grafikonon B-vel jelölve): elfogadják a részvényfelaprózásról szóló terveket. A részvényfelaprózás pontos dátumát és az egyéb részleteket az igazgatótanács állapítja meg egy külön határozatban. (Vagyis ekkor a végrehajtás pontos dátumát még nem lehet tudni.)
-
2007-10-29 (a grafikonon C-vel jelölve): bejelentik a részvényfelaprózás pontos menetét.
-
2007-11-21 (a grafikonon D-vel jelölve): az első kereskedési nap, amikor a felaprózott részvénnyel kereskedni lehet.
Látható, hogy a közgyűlési meghívó és a döntés elfogadása után is emelkedett az árfolyam, majd csökkenés következett. A felaprózás utáni időszak árfolyamváltozását külön grafikonon ábrázoltam a jobb átláthatóság kedvéért (bal szélen 2007-11-21, az első kereskedési nap, amikor a részvények felaprózva forogtak a BÉT-en). Ekkor már nem látszik olyan határozott irány:
Amikor azt vizsgáljuk, hogy a részvényfelosztás emelkedéssel járt-e, érdemes megnézni a piac egészét is, hogy látsszon, tényleg nem csak az általános jókedv hajtotta-e fel az árfolyamot. A lenti BUX index grafikonon bejelöltem a fenti 4 időpontot:
A PannonPlast árfolyama és a BUX index között határozott együttmozgás szerintem nem látható.
Statisztika több részvényből
Megvizsgáltam néhány részvény felosztását és összevonását. Alább láthatók a grafikonok:
A grafikonokból a következőket szűrtem le:
| melyik részvény | arány | Felosztás / összevonás végrehajtása | előtte | utána | |
| Állami nyomda | felosztás | Arány: 1:10 | 2008-07-08 | enyhe esés | iránytalan |
| Apple | felosztás | Arány 1:2 | 2005-02-28 | emelkedés | iránytalan |
| BorsodChem | felosztás | Arány: 1:5 | 2004-06-14 | enyhe esés | emelkedés |
| Globus | felosztás | Arány: 1:4 | 2003-03-27 | emelkedés | iránytalan |
| MSFT | felosztás | Arány 1:2 | 1994-05-23 | emelkedés | emelkedés |
| OTP | felosztás | Arány: 1:10 | 2002-03-04 | emelkedés | iránytalan |
| Pannergy / PannonPlast | felosztás | Arány: 1:5 | 2007-11-21 | emelkedés | iránytalan |
| PHYLAXIA | összevonás | Arány 8:1 | 2009-08-24 | emelkedés | esés |
Úgy tűnik, hogy a felosztás vagy összevonás előtti árfolyamreakció gyakran emelkedés, míg a névérték megváltoztatása utáni reakció bizonytalanabb.
Ezek után mindenki eldöntheti, hogy érdemes-e részvényfelosztásra spekulálni!