Az én számom? Na persze!…

Rossz esetben négyszer annyit kellhet félretenni a nyugdíjra, mint jó esetben. Tovább is van, mondjam még?

Az előző cikkben arról volt szó, hogy hogyan tudunk akkora vagyont felhalmozni, hogy annak a kamataiból élhessünk öreg korunkra.

Most egészítsük ki az egészet néhány nagyon fontos tudnivalóval!

Emlékeztetőül a módszer:

  • Van egy felhalmozási időszak, ami alatt befektetési alapba fektetjük azt a pénzt, amit minden egyes évben félreteszünk.

  • Ha elég tőke gyűlt össze, akkor minden évben visszaváltunk a hozamnak megfelelő értékű befektetési alapot és abból élünk.

  • Csak az infláció feletti (reál-)hozamot használjuk fel, így a felhalmozott tőke értéke nem csökken. Az összegyűjtött tőkét később akár örökül is hagyhatjuk.

Mit jelentenek azok a borzasztó nagy számok?

Ha alapbeállításokkal futtatjuk el a Tőzsdeász.hu nyugdíjkalkulátorát, akkor egy 122 millió forintos részeredményt is. Többen jelezték, hogy már a 122 millió forint miatt elment a kedvük az egésztől.

Van egy jó hírem ezzel kapcsolatban: a “nyugdíjaskorra felhalmozandó tőke” alatt szereplő 122 milliós összeg nem mai értéken vett 122 millió forint, hanem egy 40 év múlva lévő összeg. Addig pedig a számítás tetemes inflációval számol.

Ha a 122 milliót mai pénzben szeretnénk kifejezni, akkor vissza kell osztani kb. annyival, mint amennyiszeresére a 100 ezer forintos nyugdíjat kellett növelni ua. vásárlóerőhöz 40 év alatt. Így az jön ki, hogy 122 millió / (480 ezer / 100 ezer) = 25,4 millió mai forinttal egyenértékű a 40 évvel későbbi 122 millió forint.

Költségek

A fenti módszer egyik előnye, hogy egész kis költséget fizetünk. Talán ez az egyik legkevésbé költséges módszer, ha nyugdíjat akarunk. Vessük csak össze az ebben a módszerben fizetett költségeket egy önkéntes nyugdíjpénztár költségszerkezetével. Ha csak a befizetésekből való levonásokat nézzük, a befektetési alapos módszernél kb. 1% az összes levonás, míg egy nyugdíjpénztárnál a befizetések nagy részére nem ritka a 4-5% levonás. A többi költségről nem is beszélve…

Az eltérő költségek miatt egy nyugdíjpénztárba fizetett havi 10 ezer forintból egyáltalán nem várhatunk annyi nyugdíjat, mint ha pénztáraktól függetlenül fektetünk be. Még akkor sem, ha a mögöttes hozamok egyforma nagyságúak.

A szerepünk

Előnye és hátránya is ennek az öngondoskodó módszernek, a nyugdíjpénztárakkal szemben, hogy a befektetésben jóval nagyobb a szerepünk. A döntéseinkkel sokkal jobban tudjuk befolyásolni az eredményeket, mint nyugdíjpénztárak esetében. Valamivel többet is kell foglalkozni az egésszel, mint egy nyugdíjpénztár esetében.

Elvileg egyetlen befektetési alap elég lehet egész életünkre, de előfordulhat, hogy váltani kell. Ekkor rengeteg utánjárást igényel, hogy körültekintően döntsünk.

A hozam ingadozása

Egy másik probléma ezzel a módszerrel az, hogy nincs olyan befektetés, ami minden évben stabilan az infláció felett 6-8-10%-kal teljesít. A számításhoz használt hozam egy évesített átlagos hozam, ami a nyugdíjba vonulásig, és utána is ingadozni fog. (Ez jelentheti azt is, hogy van olyan év, amikor 20% a hozam, azt is, hogy 0 és azt is, hogy -5%).

Az ingadozás a felhalmozási időszakban nem probléma, mert a jobb és rosszabb hozamú időszakok teljesítménye gond nélkül kiátlagolódik.

A nyugdíjas éveinkben is tehetünk az ingadozás ellen. A nagyobb hozamú években vegyünk ki többet a befektetésből, a kisebb hozamú években pedig kevesebbet, vagy semennyit. Ezt a módszert már nagyon régóta alkalmazzák sok helyen, pl.: a mezőgazdaságban is, ahol szintén nem lehet egyenletesen ugyanakkora terméssel számolni (más kérdés, hogy sokan nem elég előrelátók ehhez).

Örökölhetőség

Mivel csak a pénz reálhozamából élünk, ezért a felhalmozott tőke megőrzi az értékét. Azonos értékben meglesz még halálunkkor is, így örökül hagyhatjuk a szeretteinknek.

Más kérdés, hogy ha úgy számolunk, hogy nem csak a reálhozamot költjük, hanem fel is éljük a pénzt, akkor kevesebb vagyon felhalmozása is elég, viszont elég jól meg kell tippelni, meddig fogunk élni!

Ez valamikor egy másik cikk témája lesz.

Mikor mehetünk így nyugdíjba?

Ez a befektetési forma mindenki számára elérhető. Ennek köszönhetően függetlenedünk az egész nyugdíjrendszertől. Azt, hogy mikor akarunk nyugdíjba menni, mi választjuk meg azzal, hogy egy évben mennyit takarítunk meg. Ha a hozamokból meg tudunk élni már 40, 50 vagy 60 évesen, de a nyugdíjkorhatár éppen 65 év, akkor az állami szabályozástól függetlenül akár hamarabb is nyugdíjazhatjuk magunkat, mert lesz miből megélni.

Az egyik ok, ami miatt nem érheti meg 40 évesen a pénzünk kamataiból élni az, hogy lehet, hogy csak az igen drága magán egészségügyi ellátást vehetjük igénybe.

Ezzel el is érkeztünk az egész nyugdíjkérdés legnagyobb problémájához. Lehet-e 40 évre előre tervezni? Biztos, hogy be fog jönni minden feltételezésünk, amit a számításban alkalmaztunk?

A kockázatok

Az előző cikkben láttuk, hogy 100 ezer forint nyugdíj előteremtéséhez jó esetben elég lehet 40 évig havi kb. 6 ezer forint megtakarítás. Ha a hozam, az infláció és az adók nem úgy alakulnak, ahogy elterveztük, akár havi 24 ezer forintra is szükség lehet. (A számítást a Tőzsdeász.hu nyugdíjkalkulátorával tetszőleges helyzetre elvégezheti.)

Hogyan jöhettek ki ezek a számok? Egyes tanácsadók vagy biztosítók egyszerű ökölszabályokkal számolnak (pl.: havi 100 ezer forint hozamhoz 150×100 ezer forint vagyont kell felhalmozni). Ezek a számítások előszeretettel hanyagolják el a költségeket, az adót és az inflációt, és számolnak égigérő hozamokkal. Ne felejtsük el, hogy ezeknek az ügynököknek és cégeknek anyagi érdekük fűződik ahhoz, hogy a terméküket eladják, és egyszerű tálalásban szép számokat mondjanak. De hol lesznek már ők, amikor mi nyugdíjba megyünk? Vállalják a felelősséget azért, ha nyugdíjas korunkban nem lesz miből élni?

További kockázatot jelent, hogy nem lehet megmondani, hogyan alakul a világ 40 év múlva. Csak tekintsünk vissza 40 évvel ezelőttre, és nézzük meg a különbségeket! Mekkorát fog változni a világ 40 év alatt? Megváltoznak a törvények? Lehet, hogy fizetnünk kell az egészségügyi ellátásért, vagy éppen a rezsi fog az egekig nőni? Az is lehet, hogy a legjobb szándékunk ellenére sem tudunk mindenre felkészülni.

Remélem látszik mindenki számára, hogy igen nagy a bizonytalanság a nyugdíj körül minden szempontból. Ezért én a magam részéről igyekszem a pesszimista változat alapján gondoskodni a saját nyugdíjamról. Aszerint talán lesz elég tartalék arra, hogy elkerüljem a nagyobb bajokat.

Ha pedig nem jön be egyik kockázat sem, ami a vagyonunkat emésztené, akkor a pesszimista változat túlbiztosítottsága miatt igen jó nyugdíjunk lesz!


Egyéb megosztás: