Lehetőségek öngondoskodásra? 3. rész (lehetőségek a nyugdíj előteremtésére)

Mitől függ, hogy mikor és mennyi nyugdíjat kapunk önkéntes nyugdíjpénztárból, NYESZ számláról? Esetleg tegyünk félre ezektől teljesen függetlenül?

Attól függően, hogy kinek mennyi ideje van hátra a nyugdíjazásig, sok változás történhet az öngondoskodási lehetőségek szabályozásában, ezért elég nehéz konkrétumokat említeni bármelyikkel kapcsolatban. Lássuk ezeket a lehetőségeket!

Önkéntes nyugdíjpénztár

Az önkéntes nyugdíjpénztár segítségével úgy tudjuk kiegészíteni a majdani nyugdíjunkat, hogy aktív éveink során mi, vagy a munkáltatónk (pl.: cafeteria rendszeren keresztül) rendszeresen befizet valamekkora összeget. Az így felhalmozódó vagyon hozamaival együtt képezi a majdani nyugdíj-kiegészítés alapját, ha elértük a nyugdíjkorhatárt.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében van lehetőség a nyugdíjkorhatár elérése előtt is hozzáférni a felhalmozott pénzhez. Ennek a feltételei különböznek attól, ahogy nyugdíjkorhatár elérésekor jutnánk pénzhez. A pontos feltételekért (pl.: adózás és járulékfizetés, kötelező 10 éves tagság) érdemes az ügyfélszolgálaton érdeklődni. Más szabályok vonatkoznak arra, ha csak a hozamokhoz szeretnénk hozzáférni és más szabályok arra, ha a felhalmozott vagyon tőkerészét is szeretnénk felvenni.

Az, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt is hozzá lehet férni a pénzhez, jól jöhet, ha pl.: egészségi okból átmenetileg megcsappan a bevételünk, ahogy azt egy korábbi cikkben írtam is.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak közül egyesek már bevezették a választható portfóliós rendszert, másoknál viszont csak egyféle befektetésből választhatunk. Egy választható portfóliós rendszernek megvan az az előnye, hogy kockázatvállalási hajlandóságunknak megfelelő befektetést választhatunk nyugdíjcélú megtakarításainkhoz. A portfóliók között van lehetőség váltásra, ennek feltételeiről a nyugdíjpénztáraknál kell tájékozódni.

Ha elégedetlenek vagyunk a hozamokkal, akkor válthatunk önkéntes pénztárat, vagy befektetési portfóliót is, de a váltásra vonatkozó szabályokról mindenképpen tájékozódjunk a döntés előtt.

Az önkéntes pénztárakkal kapcsolatos tájékozódásra a legjobb módszer, ha felhívjuk valamelyik pénztár ügyfélszolgálatát.

Nyugdíj előtakarékossági számla

Egy nyugdíj-előtakarékossági számlán (NYESZ) keresztül szabad kezet kapunk, hogy a saját befizetéseinkből (és esetleg adókedvezményből) teremtsük meg nyugdíjunk egy részét. A nyugdíj-előtakarékossági számlát nyitók (előtakarékoskodók) szabadon rendelkezhetnek arról, hogy az általuk befizetett összeget milyen értékpapírba ? részvénybe, kötvénybe, vagy befektetési jegybe ? fektessék. A NYESZ számlán keletkező hozam után nem kell árfolyamnyereség adót vagy kamatadót fizetni.

A NYESZ-en keresztül megszerezhető nyugdíjat is törvény szabályozza, mert akkor válik nyugdíjjá a NYESZ-en lévő vagyon, ha a számlanyitás adóéve óta legalább három adóév telt el és jogosultak vagyunk nyugdíjra. NYESZ számlán lévő pénzt csak egy összegben lehet felvenni.

A válaszható befektetések köre némileg korlátozott. Ezért jó előre vizsgáljuk meg, milyen befektetésekre van lehetőség a nyugdíj-előtakarékossági számlát kínáló pénzintézetnél, nehogy azért kelljen a számlát felszámolni, mert nem érhető el olyan befektetés, amit később szeretnénk kipróbálni.

Saját befektetés

Ha öngondoskodásról beszélünk, nem kötelező az önkéntes nyugdíjpénztár vagy a NYESZ egyikét választani. Kezelhetjük a megtakarításaink egy részét úgy, mint azt a pénz, amit nyugdíjas korunkra teszünk félre. Így elég nagy szabadságunk lesz a befektetéshez (pl.: külföldi részvénybe, ingatlanba, befektetési alapba is fektethetünk) és ennek a lehetőségnek megvan az az előnye, hogy teljesen szabadon rendelkezhetünk a pénz felett. Akkor nyúlunk a felhalmozott vagyonhoz, amikor akarunk, nem kell megfelelni a nyugdíjazás szabályainak. Ha a nyugdíjkorhatár előtt felhalmoztunk egy akkora vagyont, aminek a hozamaiból meg lehet élni, akkor elélhetünk belőle, akár úgy is, hogy el sem értük a nyugdíjkorhatárt.

Ha sok idő van hátra a nyugdíjazásunkig, akkor könnyen találunk adókímélő megoldást is a befektetéshez (pl.: TBSZ).

Ehhez sem kell feltétlenül óriási szakértelem. Egy ilyen lehetőséget fogok bemutatni a későbbiekben.

Melyiket válasszam?

Mindenki maga dönti el, hogyan gondoskodik (vagy nem gondoskodik) a saját nyugdíjáról. A döntésben szerepe kell hogy legyen annak, milyenek az anyagi lehetőségeink, mennyire értünk a befektetéshez, és mérlegelni kell az összes szempontot, amit a korábbi cikkben leírtam. A tárgyalt 5 nyugdíjlehetőségről készítettem egy összefoglaló táblázatot, amiben a nyugdíjhoz jutás feltételét és a saját szerepvállalásunkat tüntettem fel.


hozzájutás a pénzhez saját szerepvállalás
állami nyugdíj nyugdíjkorhatár elérésekor Nehéz megjósolni, mitől függ. (Aktív évek? Fizetés nagysága?)
magánnyugdíjpénztár nyugdíjkorhatár elérésekor A befizetésektől, a fizetésünktől, a választott portfóliótól és a nyugdíjpénztár teljesítményétől. Mi választjuk a nyugdíjpénztárt és a portfóliot.
önkéntes nyugdíjpénztár nyugdíjkorhatár elérésekor vagy nyugdíjazás előtt is, spec feltételek (pl.: 10 év tagság stb.) A befizetésektől, a választott portfóliótól és a nyugdíjpénztár teljesítményétől. Mi választjuk a nyugdíjpénztárt és a portfóliot.
nyugdíjelőtakarékossági számla nyugdíjkorhatár elérésekor + a számlanyitás adóéve óta el kell hogy teljen 3 adóév Csak tőlünk függ (mi mondjuk meg mennyit fektetünk be és mibe), de a befektetések köre némileg korlátozott
saját befektetés bármikor Csak tőlünk függ (mi mondjuk meg mennyit fektetünk be és mibe)

Továbbra is hangsúlyoznám, hogy sem a magán- sem az önkéntes nyugdíjpénztár, sem a NYESZ számla stb. ajánlása után nem kapok jutalékot. Az fentiek az én teljesen független véleményemet tükrözik. Mindenki maga döntsön arról, hogyan oldja meg saját nyugdíját.