Ilyen linkre nem kattintunk – ÍNSZE S2E7

– Van néhány dolog, ami az interneten ma már fel szokta kelteni a gyanúmat, és elkezd motoszkálni bennem: át akarnak verni. A legelső és legegyszerűbb az URL-ek ellenőrzése.

Víruskereső: kell, nem kell…?

Az ugye nyilvánvaló, hogy egy URL-lel baj van, ha bejelez rá a víruskereső.

– Nem használok víruskeresőt.

– Aha, ismerős. Régen én sem használtam. Lassítja a gépet, de valamiben még akadályoz is. És egyébként is: férfi vagyok, az internet meg kaland, veszély és kockázat egyben, aminek a főhőse Én vagyok… Aztán rájöttem, hogy egyrészt sose leszek magamtól elég óvatos, másrészt, nem is fogok eleget tudni az egészről. Úgyhogy a felesleges kockázat helyett legalább telepítettem egy ingyenes antivírust. De a te dolgod… Én is csak a saját káromon tanultam meg. Ahogy a biztonsági mentést is.

URL-ek ellenőrzése

– Viszont akár van víruskereső, akár nincs, nekem jobban bevált, ha a fura, új URL-eket a linkre kattintás előtt ellenőrzöm, mert ha már rákattintottam, akármi történhet.

Internetes csalásokkal kapcsolatos illusztráció

Asztali gépen sokkal egyszerűbb, mert ott elég az egeret a linkek fölé vinni, és a böngészőben alul látszik. Persze ha túl hosszú az URL, akkor még az asztali böngésző sem fogja kiírni a teljeset, és ilyenkor nagy ritkán az oldal kódjába is bele kellhet nézni (általában jobb klikk és valami olyasmit kell keresni, hogy „vizsgálat” vagy „elem vizsgálata”).

Mobilon is lehet valamennyire ellenőrizni. A telefon általában kiírja az URL-t, ha nyomva tartom az ujjam a linken, bár ott általában nem fér ki az egész.

Amiről a domain mesél

– De egy weboldal domain-je még mobilon is látszik, és már ez is nagyon sokat elárul.

  • Vannak„hamis” domainek. Kaptam már olyan levelet, ami azt állította, hogy ez az utolsó figyelmeztetés a gázszámla befizetésére. De az e-mailben a linkek nem a gázszolgáltató oldalára mutattak, hanem valami teljesen véletlenszerű, másik domain-re. Ennek egy alesete, hogy a domain csak hasonlít egy ismert oldalra, de nem egyezik meg vele. Facebook.com helyett Facabok.cam, Microsoft.com helyett Microfost.cem. (Mint a hamis kínai cipők fiatalkoromban, pl.: a híres Adidos és a múlhatatlan érdemű Rekobek.) Ez a felületes olvasót megtéveszti, a csalók és az álhírportálok pedig szívesen csapolják meg a bejáratott márkanevek reputációját.
  • Gyanús, ha a domain nem a nyelvnek megfelelő. Pl.: miért lenne egy angol vagy magyar nyelvű tartalom .ru domain alatt? Valószínűleg azért, mert így más hatóság felügyelete alá tartozik. Ez akkor érdekes, ha mondjuk szóba kerül a bezáratás valamilyen törvénytelenség miatt, amit az illető meg akar úszni.
  • A rövidített URL-ek, mint a bit.ly és a tinyurl olyan helyekre lettek kitalálva, ahol a teljes URL nem férne ki (pl.: linket küldenél SMS-ben úgy, hogy még értelmes szöveg is férjen mellé, esetleg ki akarod nyomtatni, vagy QR kódba akarod ágyazni). Szövegbe ágyazott linkeknél (e-mailben, blogbejegyzésben) teljesen értelmetlen és felesleges bonyolítás használni őket, és gyakran azt jelzik, hogy valakinek nem tiszták a szándékai. Egy rövidített link ugyanis kiválóan alkalmas arra, hogy a gyanús domain-eket elrejtse. Felém egy semmitmondó, rövid URL látszik, de lehet, hogy a mögötte lévő link egy olyan rossz hírű országba vezet, hogy ha tudnám, nem is kattintanék.
  • A domain reputációját le lehet ellenőriztetni olyan oldalakon, mint pl.: a scamadviser.com, vagy a trustpilot.com. Az ellenőrzésnek több kimenetele lehet, pl.: kifejezetten megbízható, vagy nincs adat arról, hogy az oldal csalásban vett volna részt, esetleg találhatunk felhasználói véleményeket arról is, hogy valakit átvertek. Ez ugye három különböző fokozat, de még a középsőnél sem lehetünk teljesen nyugodtak.
  • Az aldomainek (mint pl.: valami1.akarmi.com) külön figyelmet érdemelnek az ellenőrzés szempontjából. Ugyanis előfordul, hogy a felsőbb szintű domain, az akarmi.com mondjuk egy teljesen legális hírlevél szolgáltató, de az egyik ügyfelük a hírlevelezéshez létre hozott egy valami1.akarmi.com aldomaint (mert a levelező rendszer erre lehetőséget ad). Ide töltik fel a csaló ajánlatot, és ide irányítják pl.: hirdetésekből a látogatókat. Erre az ellenőrző programok kezdetben azt mondhatják, hogy nincs adat a csalásra. Aztán ha elkezdenek csalásokat bejelenti rá, akkor lépnek tovább a tiszta és friss valami2.akarmi.com-ra. Nulla engergiabefektetéssel, ingyen, és anélkül, hogy bármilyen adatot meg kellett volna adniuk magukról – ellentétben egy rendes második szintű domain névvel. Vagyis a számozott aldomain-ek okot adhatnak a gyanúra, mert kiválóan el lehet bújni mögöttük.

Gyanús ellentmondások derülhetnek ki az URL többi részéből is.

Partnerprogramos linkek

– Gyakran volt, hogy egy oldal minden lehetséges módon egy link felé terelt, ami partnerprogramon keresztül valakinek pénzt akart keresni. Ez azt jelenti, hogy az oldal mögötti ember jutalékot kap a linken keresztül küldött üzletekből. Általában onnan látszik, hogy az url-ben van egy feleslegesnek tűnő paraméter, vagy azonosító, ami nem a hirdetések szokásos követésére szolgál. Nem utm, nem fbclid, nem gclid, hanem pl.:

akarmi.com/egy-termek-oldal/?kaid=caf3b33f

Ha csak megnézek egy partnerprogramos / affiliate linkes ajánlatot, azért önmagában általában nem jár jutalék, de a megkötött üzletekből igen.

Minden partnerprogramos link rossz?

– Mi ezzel a baj? Rengetegen keresnek így pénzt!

Nem feltétlenül baj. Ahogy egy kést, úgy az affiliate linkeket is lehet jó és rossz dolgokra használni.

A lényeg, hogy a tartalom elkészítéséhez anyagi érdek fűződik, és nem mindegy, hogy ezt hogyan tálalják.

Világos oldal

– A világos oldalához tartozik, hogy bizonyos platformokon kötelező megjelölni, ha a tartalomban szponzoráció, termékelhelyezés, fizetett promóció szerepel, vagy bármilyen módon pénz cserél gazdát. (Mondjuk ettől még az alaptermék lehet szemét, de legalább nem alattomosan reklámozzák.) Nekem az is belefér, ha a szponzoráció nincs megjelölve, de a terméket objektíven bemutatják előnyökkel és hátrányokkal. Vagy ha egy balta egyszerű linkszöveg utal a dolog anyagi természetére, pl.: ez vagy az kapható. Rendben vannak a reklámok is, ha reklámnak tűnnek.

Sötét oldal

– Az előbbiek nem viszik el fókuszt, ellentétben a dolog sötét oldalával, ami maximálisan manipulatív.

  • Ilyenek a gazdagodj-meg-gyorsan oldalak, amik medencés házzal, utazással, sportkocsikkal, és bikinis nőkkel elterelik a figyelmet a kockázatokról és az ellentmondásokról.
  • De ne felejtsük ki azt sem, amikor valaki látszólag emberbaráti szeretetből ajánl egy terméket.

Amikor ilyeneknek bedőltem, jó lett volna, ha valaki felhívja a figyelmemet arra, hogy „hé, itt sántít a sztori, mert valaki keresni akar ám azon, hogy én pénzt fogok kiadni!” Na, erre lett volna jó, ha időben felfedezem a partnerprogramos linket.

A kép forrása: https://pxhere.com/en/photo/1566887

Ez a cikk az „Így ne szegényedj el” (ínsze) sorozat része. A történet Jani bácsiról szól, aki a pénzügyi rémtörténetek állatorvosi lova: szinte minden megtörténik vele, aminek nem lenne szabad. Amiről mesél, azt a valóság ihlette, de csupán a képzelet szüleménye. A történetben se valós személyek, se valós szervezetek nem fordulnak elő, és a valósággal való bármilyen egyezés csak a véletlen műve. A sorozat itt kezdődik, és az összes cikk itt található.

Hozzászólás Facebook-on: