Alacsonyak a kamatok? 5 dolog, amire figyeljünk, 2. rész

Mióta ilyen alacsonyak a kamatok, egyre többen keresnek a bankbetétnél jobb helyet a pénzüknek.

Ennek kapcsán több tévhitet hallottam már, amiket nem árt tisztába tenni.

(Ez egy korábbi cikk a folytatása.)

3. Kockázat

A bankbetétnél előre lehetett tudni, hogy mennyi lesz a hozam (sőt, az OBA a hitelintézet fizetésképtelensége miatt fel nem vehető betétek és azok kamata után 100 ezer euróig kártalanítást is fizet.)

A legtöbb befektetés nem ilyen és ez kockázatot jelent. Attól függően, hogy milyen befektetésről van szó, érhet minket kisebb-nagyobb nyereség vagy veszteség. Szinte soha nem lehet előre megmondani, hogy mennyi lesz a hozam.

A kockázatot előszeretettel szokták szövegesen jellemezni, mint pl.: “alacsony kockázatú”, “közepes kockázatú” vagy “kockázatos”.

Tapasztalatom szerint az ilyen szöveges jellemzésnek nem szabad vakon hinni.

Amikor egy befektetésről meg akarnak győzni minket, gyakran próbálják előnyösebb színben feltüntetni a kockázatot, mint amilyen valójában (pl.: elintézik azzal, hogy ?alacsony kockázatú?.) Tudok olyan befektetési alapról, ami évekig alacsony kockázatúnak volt feltüntetve, holott az árfolyama szinte egy-az-egyben a forint-euró árfolyamváltozásától függ, és egy éven belül simán lehetett rajta 10-15%-ot nyerni és veszíteni is.

Értékpapírok valódi kockázatáról pontosabb képet kaphatunk, ha megnézzük, hogy az árfolyam mekkora ingadozást mutatott múltban. (Pl.: kiszámoljuk, mennyi volt a legjobb és a legrosszabb 1-3-6-12 havi hozam, vagy megnézzük grafikonon, hogyan alakult az árfolyam. Grafikont sok programmal készíthetünk, pl.: a Tőzsdeász.hu grafikonrajzolójával szinte az összes magyar befektetési alap, magyar és külföldi részvény árfolyama ábrázolható. Az adatok letöltéséhez itt talál segítséget.)

4. Múltbéli hozam ? jövőbeli hozam

Sokszor úgy állítják be a múltbéli hozamot, mint egy jó érv a befektetés mellett.

Az igazság az, hogy a múltbéli hozamot érdemes LEHET mérlegelni, de valójában semmilyen garanciát nem jelent a jövőre nézve.

A valóság viszont ennél is bonyolultabb. A befektetések nagyon sokfélék, rengeteg példát lehetne hozni:

  • Ha egy részvény évek óta átlagosan évi 10-30%-ot emelkedik, valószínűbb, hogy az emelkedés meg fog állni. Sőt, az árfolyam valószínűbb, hogy inkább esésbe kapcsol! (Ahogy mondani szokták: a fák sem nőnek az égig.) Ez érvényes a részvénybe fektető befektetési alapokra is. Ilyenkor a múltbéli nagy hozam ilyenkor inkább vészjelző kellene, hogy legyen.

  • Vannak olyan befektetési alapok is, amik kevés megkötéssel szinte bármibe fektethetnek. Minden helyzetben a legjobb befektetést keresik. Könnyen lehet, hogy sokáig jó hozamot mutatnak fel (igyekeznek jó befektetéseket választani és elkerülni a veszteségeket stb.), de egyszer mégis beletenyerelnek egy nagyobb veszteségbe. Ugyanez simán előfordulhat az egyre többet emlegetett forex robotokkal is.

Amikor a múltbéli hozammal érvelnek, akkor mindig jusson eszünkbe, hogy ki és miért teszi azt.

Lehet, hogy az illető jutalékot kap a megkötött üzletek után? Pl.: egy ügynök harminc befektetési alapot forgalmaz. A 30-ból 20 átlagosan, 5 jól és 5 rosszul teljesített. Ha mindig az éppen aktuálisan jól teljesítő ötöt ajánlja, azzal könnyebben szerez új üzletet (és a 30-ból mindig van 5, ami jól teljesít). Neki meg mindegy, hogy az ügyfél jól jár-e vele, mert a jutalékát így is, úgy is megkapja.

5. külföldi befektetések

A külföldi befektetéseket azért fontos külön említeni, mert azokat nem forintban bonyolítják. Emiatt a befektetés során valamikor átváltják a forintot egy másik devizára (euróra, dollárra stb.). Mivel itthon forintban fizetünk, előbb-utóbb vissza is fogjuk váltani a külföldi devizát forintra. Ez két dolgot von maga után:

  • a devizaváltásnak költsége van (mert a vételi és az eladási árfolyam eltér, és a különbség valamelyik pénzintézetet gazdagítja)

  • a forint árfolyamának változása új kockázatot hoz be a befektetésbe

Ezt az átváltást lehet, hogy mi magunk végezzük, de végezheti az alapkezelő is a háttérben, amikor megváltjuk a befektetési alapot.

Az is elképzelhető, hogy nem is tudunk arról, hogy külföldi befektetés és devizaváltás is van a háttérben. Ha nem tudunk róla, rút meglepetésben lehet részünk…

Pl.: egy ismerős mutatott egy befektetési alapot, ami 5%-ot emelkedett néhány hónap alatt. Ez egész jó teljesítmény lett volna, de

  • amikor jobban megnéztük, mibe fektet, kiderült, hogy ez egy nyugat-európai ingatlanalap,

  • amit forintért lehet váltani (de az európai befektetéseket euróban tartják nyilván, tehát az átváltás a háttérben történik), és

  • közben a forint-euró árfolyam 290-ról felment 305-ig

Ha mindezt tudjuk, akkor azt is sejthetjük, hogy az emelkedésért szinte kizárólag a forint gyengülése a felelős. Ha pedig 305-ös euró árfolyam mellett fektetünk ebbe az alapba, akkor a forint visszaerősödésekor veszteségünk fog keletkezni. Ezt a veszteséget pedig az ingatlanalap ki tudja, mennyi idő alatt dolgozza majd le…

Ne sajnáljuk az időt a megfelelő befektetés kiválasztására, vagy forduljunk megbízható szakemberhez!


Egyéb megosztás: