Mivel lehet elrontani a legjobb befektetést is?

Van egy hiba, amivel még az aranytojást tojó tyúkot is rozzant csirkévé lehet változtatni. Ez a hiba az, hogy túl sok pénzt fektetünk be, és nem marad tartalékunk a váratlan kiadásokra.

Mikor szoktunk kiszállni egy befektetésből?

Nagyon leegyszerűsítve három okból szállhatunk ki egy befektetésből:

  • ha úgy gondoljuk, hogy most érkezett el a kiszállásra legalkalmasabb időpont

  • ha a befektetés futamideje lejár (pl.: 5 éves kötvény, 10 éves életbiztosítás, 4 éves lakástakarékpénztár)

  • ha történik valami váratlan, hirtelen pénzszűkébe kerülünk, és pénzzé kell tenni a megtakarításunkat.

Nézzük meg az utóbbit kicsit közelebbről.

Mekkora probléma, ha hirtelen kell kiszállni?

  • befektetési alapoknál előfordul, hogy 5-10 napon belüli visszaváltásnál néhány százalékos büntetőjutalékot számítanak fel. Az is elképzelhető, hogy hosszútávon nagyon jól teljesít az alap, de ha rosszkor szállunk ki, akár tetemes veszteségünk is keletkezhet. (Lásd az alábbi grafikont!) Ugyanez érvényes a részvényekre is.

Befektetési alap, amin rövid távon bukni lehetett, hosszú távon viszont jól keresni!

A fenti befektetési alap árfolyama 2008 december elején 2,6 körül járt, de 2009 márciusában lement 2,3 alá, ami több, mint 10% veszteséget jelentett azoknak, akiknek 2009 márciusában kellett megszabadulni a befektetési jegyeiktől. Viszont aki máig tudta tartani a befeketetési jegyeit, az mostanra +65%-os hozamot könyvelhetett el!

  • a befektetéssel kombinált életbiztosítások gyakran csak 10 év eltelte után fizetik ki a felhalmozott pénzalap 100%-át. Az első 2 évben a visszavásárlási érték 0 közelében van. (Ráadásul egy ilyen biztosítás egyébként sem jó befektetés.) További problémát tud jelenteni, ha az életbiztosítás díját nem tudjuk tovább fizetni.

  • ha a lejárat előtt kényszerülünk eladni egy kötvényt, azon veszíthetünk és nyerhetünk is (lásd a kötvényekről szóló cikkünket).

  • a lakástakarékpénztárak lejárat előtti felbontása esetén elveszítjük a felhalmozott állami támogatást, és csak alacsony (néhány százalék) kamatot kapunk.  A szerződés felbontásáért is díjat számíthatnak fel.

  • az ingatlanokat általában nehéz gyorsan és jó áron pénzzé tenni (persze vannak kivételes, nagyon keresett ingatlanok, amikért tolonganak a készpénzes vevők, de ezek ritkák)

Még a legjobb befektetésen is lehet veszíteni, ha egy váratlan kiadás arra kényszerít, hogy ne a megfelelő időben zárjuk le.

Hogyan lehet ezt elkerülni?

A legegyszerűbb módszer a megelőzés. Építsünk fel egy tartalékot a váratlan kiadások fedezésére. Csak annyi pénzt fektessünk be hosszú távra, kockázatosabb eszközökbe, ami a tartalékon kívül maradt.

  • A tartalék felépítésében a mohóság könnyen az ellenségünkké válthat. Először csak egy kicsit fektetünk be, aztán a hozamok láttán egyre többet, végül az egész tartalékunk le van kötve 5 évre… Ha pedig elromlik az autó, vagy a mosógép, akkor vagy veszteséggel szállunk ki, vagy méregdrága hitelt kell felvenni, ami lehet, hogy elviszi az egész hozamot.

  • Anyagi helyzetünktől függően elképzelhető, hogy egyes befektetéseket egyszerűen nem engedhetünk meg magunknak. (lásd “Befektetés millión innen” című cikkünket) Nemrég egy ügynök olyan termékre próbált rábeszélni, aminél a legkisebb választható havi befizetés 50 ezer forint. Még ha jó befektetés lett volna, akkor sem sokan tudnak évi 600 ezer forintot félretenni 10 éven keresztül. (Elég csak arra gondolni, mennyit változhatnak az adózási szabályok 10 év alatt. Lehet, hogy idén ki tudunk szorítani 50 ezer forintot a havi költségvetésből, de 5 év múlva nem.)


Egyéb megosztás: