Alacsonyak a kamatok? 5 dolog, amire figyeljünk, 1. rész

Most, hogy a betéti kamatok egyre mélyebbre csúsznak, sokan keresnek új befektetési lehetőségeket.

Jó, ha a következő dolgokra a rutinos és a kevésbé rutinos befektetők is odafigyelnek.

1. Költségek

Ha eddig csak bankbetétbe fektettünk, újként hathat, hogy a befektetésnek vannak költségei. Fizetni kell pl.:

  • számlavezetési díjat az értékpapírszámla után

  • tranzakciós költség merül fel, ha részvény veszünk és eladunk vagy befektetési alapot váltunk, visszaváltunk

  • ha a részvényt vagy a befektetési alapot nem forintért lehet megvásárolni, akkor veszteséget (költséget) jelenthet, hogy a devizaváltásnál a vételi és az eladási árfolyam nem egyezik meg

  • pénzbe kerül az is, hogy a befektetésünk hozamát magunkhoz utaljuk

Akármibe fektetünk, költségek mindig merülnek fel. Ebből élnek azok, akik a befektetési szolgáltatást nyújtják.

Ezeket költségeket mindig levonják és miatta a befektetés mindig veszteséggel kezd. Pont ezért egyáltalán nem mindegy, hogy mekkorák a költségek.

Egyes cégek kevesebb, más cégek nagyobb költségekkel dolgoznak. Ha nem figyelünk oda, akkor akár több tízezer (vagy akár százezer) forintot is elkölthetünk feleslegesen (lásd Tízezrek a levesbe című kiadványunkat).

2. Befektetési minimum

Vegyünk egy (valós) példát:

  • a befektethető pénzünk 100 ezer forint
  • a pénzünket befektetési alapban szeretnénk elhelyezni.

  • az alap hozama egy év alatt, adó nélkül 10% (ami egész jó teljesítmény).

  • a havi számlavezetési díj 800 Ft

Mennyi pénzünk lesz így év végén?

Befektetett pénz [Ft] 100000
Bruttó hozam [%] 10,00%
Bruttó hozam [Ft] 10000
16% adó [Ft] 1600
Havi számlavezetési díj [Ft] 800
Éves számlavezetési díj [Ft] 9600
Egyenleg év végén [Ft] 98800

(Az év végi egyenleg úgy jön ki, hogy befektetett pénz + bruttó hozam + kamatadó + éves számlavezetési díj. Némi egyszerűsítést alkalmaztunk a számolás során.)

Látható, hogy hiába volt 10% hozama a befektetési alapnak, év végére mégis 1200 Ft veszteségünk lett. (10%-os hozamot elég nehéz kockáztatás nélkül elérni, vagyis a pénzünket úgy kockáztattuk, hogy közben a veszteség “garantált” volt a fix költségek miatt!)

A fix költségekből következik, hogy van egy összeg, ami alatt bizonyos befektetéseket nem érdemes elkezdeni, mert a költségek elviszik az összes nyereséget.

  • Ha ugyanezt a befektetést 1 millió forinttal indítjuk el, akkor 1074400 forintunk lenne év végére, mert a fix költségek alacsonyabbak egy nagyobb befektetett összeghez viszonyítva.

  • Ha ugyanezt a befektetést 100 ezer forinttal indítjuk el, de a havi számlavezetési díj csak 100 Ft, akkor 107200 forintunk lenne év végére.

Fontos1:

Ez nem azt jelenti, hogy csak milliókat érdemes befektetni, hanem azt, hogy oda kell figyelni arra, hogy mennyi a fix költségek aránya a teljes befektetett összeghez képest. Erről bővebben itt olvashat.

Könnyen előfordulhat, hogy az egyik banknál túl sokra rúgnak a fix költségek, de a kiszemelt befektetés elérhető egy másik banknál is, ahol ezek a költségek alacsonyabbak, és ott már megéri befektetni.

Sosem árt több bankot / brókercéget összehasonlítani, mielőtt belevágunk a befektetésbe.

Fontos2:

Több banknál is lehet látni, hogy megszabnak egy minimális befektetési összeget egyes befektetési alapokra, mint pl.: XY alapba legalább 100 ezer forintot kell fektetni.

Ezt a befektetési minimumot ne keverjük össze azzal a minimumösszeggel, amivel nekünk már megéri befektetni. Ahogy a fenti példában láttuk, 100 ezer forintból rossz esetben simán lehet veszteséges befektetés is.

(Ha ezt a minimumértéket elég nagynak választanák, akkor megakadályozhatná, hogy a kisbefektető összes nyereségét elvigyék a költségek. Tőlünk nyugatabbra úgy látom, inkább ez a szokás.)

A következő részben további 3 fontos dolgot nézünk meg közelebbről.


Egyéb megosztás: