Most, hogy a betéti kamatok egyre mélyebbre csúsznak, sokan keresnek új befektetési lehetőségeket.
Jó, ha a következő dolgokra a rutinos és a kevésbé rutinos befektetők is odafigyelnek.
1. Költségek
Ha eddig csak bankbetétbe fektettünk, újként hathat, hogy a befektetésnek vannak költségei. Fizetni kell pl.:
-
számlavezetési díjat az értékpapírszámla után
-
tranzakciós költség merül fel, ha részvény veszünk és eladunk vagy befektetési alapot váltunk, visszaváltunk
-
ha a részvényt vagy a befektetési alapot nem forintért lehet megvásárolni, akkor veszteséget (költséget) jelenthet, hogy a devizaváltásnál a vételi és az eladási árfolyam nem egyezik meg
-
pénzbe kerül az is, hogy a befektetésünk hozamát magunkhoz utaljuk
Akármibe fektetünk, költségek mindig merülnek fel. Ebből élnek azok, akik a befektetési szolgáltatást nyújtják.
Ezeket költségeket mindig levonják és miatta a befektetés mindig veszteséggel kezd. Pont ezért egyáltalán nem mindegy, hogy mekkorák a költségek.
Egyes cégek kevesebb, más cégek nagyobb költségekkel dolgoznak. Ha nem figyelünk oda, akkor akár több tízezer (vagy akár százezer) forintot is elkölthetünk feleslegesen (lásd Tízezrek a levesbe című kiadványunkat).
2. Befektetési minimum
Vegyünk egy (valós) példát:
- a befektethető pénzünk 100 ezer forint
-
a pénzünket befektetési alapban szeretnénk elhelyezni.
-
az alap hozama egy év alatt, adó nélkül 10% (ami egész jó teljesítmény).
-
a havi számlavezetési díj 800 Ft
Mennyi pénzünk lesz így év végén?
| Befektetett pénz [Ft] | 100000 |
| Bruttó hozam [%] | 10,00% |
| Bruttó hozam [Ft] | 10000 |
| 16% adó [Ft] | 1600 |
| Havi számlavezetési díj [Ft] | 800 |
| Éves számlavezetési díj [Ft] | 9600 |
| Egyenleg év végén [Ft] | 98800 |
(Az év végi egyenleg úgy jön ki, hogy befektetett pénz + bruttó hozam + kamatadó + éves számlavezetési díj. Némi egyszerűsítést alkalmaztunk a számolás során.)
Látható, hogy hiába volt 10% hozama a befektetési alapnak, év végére mégis 1200 Ft veszteségünk lett. (10%-os hozamot elég nehéz kockáztatás nélkül elérni, vagyis a pénzünket úgy kockáztattuk, hogy közben a veszteség „garantált” volt a fix költségek miatt!)
A fix költségekből következik, hogy van egy összeg, ami alatt bizonyos befektetéseket nem érdemes elkezdeni, mert a költségek elviszik az összes nyereséget.
-
Ha ugyanezt a befektetést 1 millió forinttal indítjuk el, akkor 1074400 forintunk lenne év végére, mert a fix költségek alacsonyabbak egy nagyobb befektetett összeghez viszonyítva.
-
Ha ugyanezt a befektetést 100 ezer forinttal indítjuk el, de a havi számlavezetési díj csak 100 Ft, akkor 107200 forintunk lenne év végére.
Fontos1:
Ez nem azt jelenti, hogy csak milliókat érdemes befektetni, hanem azt, hogy oda kell figyelni arra, hogy mennyi a fix költségek aránya a teljes befektetett összeghez képest. Erről bővebben itt olvashat.
Könnyen előfordulhat, hogy az egyik banknál túl sokra rúgnak a fix költségek, de a kiszemelt befektetés elérhető egy másik banknál is, ahol ezek a költségek alacsonyabbak, és ott már megéri befektetni.
Sosem árt több bankot / brókercéget összehasonlítani, mielőtt belevágunk a befektetésbe.
Fontos2:
Több banknál is lehet látni, hogy megszabnak egy minimális befektetési összeget egyes befektetési alapokra, mint pl.: XY alapba legalább 100 ezer forintot kell fektetni.
Ezt a befektetési minimumot ne keverjük össze azzal a minimumösszeggel, amivel nekünk már megéri befektetni. Ahogy a fenti példában láttuk, 100 ezer forintból rossz esetben simán lehet veszteséges befektetés is.
(Ha ezt a minimumértéket elég nagynak választanák, akkor megakadályozhatná, hogy a kisbefektető összes nyereségét elvigyék a költségek. Tőlünk nyugatabbra úgy látom, inkább ez a szokás.)
A következő részben további 3 fontos dolgot nézünk meg közelebbről.