TBSZ – amit más nem mond el

Sokallja a kamatadót? Akkor mindenképpen fontolja meg a „Tartós Befektetési Szerződés”-t (TBSZ)!

A TBSZ-en keresztül a befektetések széles skálájából választhatunk, és már szinte minden pénzintézetnél elérhető. TBSZ-en keresztül befektethetünk bankbetétbe, befektetési alapba és részvényekbe is.

Sok mindent unásig ismételtek már a TBSZ-szel kapcsolatban, de van néhány dolog, ami nem látszik azonnal. Ezekre is érdemes odafigyelni.

Mi a TBSZ?

Röviden összefoglalva: egy hosszútávú (3 vagy 5 éves) lehetőség arra, hogy kedvezményt érjünk el kamat-, árfolyamnyereség- és osztalékadó fizetésénél.

Tartós befektetési szerződéssel (TBSZ) kétféle számla nyitható: az egyiken lekötött forintbetét helyezhető el, míg a másikon forint alapú, értékpapír típusú befektetések (például: részvény, befektetési jegy). A két típus között nincs átjárás.

A TBSZ működéséről további olvasásra ajánlom a http://www.pszaf.hu/data/cms2127536/TBSZ.pdf oldalt. (A dokumentum még 2010-ben készült, 2011-től kezdve az árfolyamnyereség- és kamatadó 20% helyett 16%.)

Előnyök

  • A nyilvánvaló előny az, hogy nem kell a befektetések után adót fizetni. Nálunk marad az adó összege, és annak a kamatai is, amik együttesen 5 év alatt jelentős extra hozamot jelenthetnek.

  • Előny az is, hogy ha adófizetési kötelezettségünk keletkezik, akkor az adót akkor sem azonnal vonják le, hanem nálunk marad a bevallásig. (?Fontos megjegyezni, hogy a tartós befektetési számlával kapcsolatosan esetlegesen keletkező adóköteles jövedelmekről a számlavezető intézmény csak igazolást állít ki, amely alapján az ügyfélnek kell az adókötelezettségét bevallania, és az adót befizetnie.?) Így a befizetendő adó is egy ideig nálunk kamatozhat. Ha pl.: 2 év után bontjuk fel a számlát, akkor 16% adót kell fizetnünk a hozam után a következő évben, de 2 évig nálunk maradt az adó összege.

Hátrányok

  • Ha el akarjuk érni a maximális adókedvezményt, akkor a megtakarításhoz 5 évig nem nyúlhatunk. Ezért nagyon jól el kell találni, hogy vagyonunknak mekkora részét tudjuk nélkülözni 5 évre. Erről kiírtam egy szavazást, amin keresztül meg lehet ismerni mások véleményét. A többség véleményénél sokkal fontosabb, hogy a saját helyzetünket vizsgáljuk meg, amikor a TBSZ-en elhelyezendő összegről döntünk. A teljes vagyonunkra valószínűleg nem érhetjük el az adómentességet. Szerencsére a befektetett pénzhez hozzá lehet férni az 5 év lejárta előtt is, ha hirtelen kell. Nincs befagyasztva, csak adót kell fizetni.

  • A TBSZ-en elhelyezett tőkét nem lehet átcsoportosítani pénzintézetek között . Minden banknál más befektetési lehetőségek közül lehet választani. Könnyen megeshet, hogy az 5 év alatt egyik típusról szeretnénk áttérni egy másikra. Ha pl.: valaki most részvényekkel kereskedik a TBSZ-en, de 2 év múlva megunja és inkább befektetési alapokban helyezné el a pénzét, azt csak akkor teheti meg, ha a TBSZ-t vezető banknál válthat befektetési alapot is. Ha másik bankba akarjuk vinni a pénzt, akkor meg kell szüntetni a TBSZ számlát, adókötelezettségünk keletkezik, stb..

  • Meglévő értékpapírt nem lehet a TBSZ számlán elhelyezni. A meglévő befektetéseket csak úgy lehet átvinni TBSZ számlára, ha pénzzé tesszük és a készpénzt visszük át a TBSZ számlára. Ilyenkor realizálnunk kell a veszteséget vagy a nyereséget. Adófizetési kötelezettségünk is keletkezhet.

Amit érdemes megfontolni

  • Hosszútávra a bankbetétnél sokkal jobb befektetések is találhatóak. Én olyan TBSZ számlát nem nyitnék, ami csak bankbetét elhelyezésére alkalmas. (Valószínűleg a TBSZ-en elhelyezett pénzekre amúgy se lesznek érvényesek a bankok betéti akciói. Azt se lehet mondani, hogy X banknak mindig a legjobbak a kamatai, ezért 5 évig mindig ott lesz érdemes betétet lekötni…) A TBSZ értékpapírszámlára bármikor vehetünk pénzpiaci alapot, ami kisebb különbségektől eltekintve nagyon hasonlít a bankbetétre.

  • A számlanyitásnak van egy minimumösszege (25 ezer forint). Senkit ne tévesszen meg ez az összeg! Ennyivel nagyon nehéz értékpapír alapú befektetést indítani. Kis összeget nem lehet olyan hatékonyan befektetni, mint nagyobbat. (25 ezer forinthoz képest már egy havi 125 forintos (évi 1500 Ft) számlavezetési díj is évi 6% veszteséget jelent.) Ez akár abba az irányba is eltolódhat, hogy kis összeggel pénztemetővé válhat a legjobban kiválasztott befektetés is. Nem kell azonnal milliókra gondolni! Érdemes a Tőzsdeász.hu ingyenes ebookja és az ebben a témában született cikk alapján utánaszámolni annak, hogy mennyivel érdemes belefogni a befektetésbe.

  • Az elérhető befektetések köre limitált, mert csak forintban elszámolt befektetések indíthatók. Szóba jöhetnek a forintban nyilvántartott befektetési alapok és a magyar részvények. Ma már forint alapú befektetési alapokon keresztül is nagyon sok terület hozamából részesülhetünk. A befektetési alapoknál nem jelent nagy megkötöttséget, hogy csak forint alapú termékekről lehet szó. (Emiatt devizakockázata is lehet a befektetéseinknek attól függően, hogy milyen piacon fektetünk be.) Egyedi részvények terén viszont elég szűk a magyar kínálat, és bizonyos befektetések (pl.: devizatőzsde, árutőzsde) szóba sem jöhetnek. Annyi előnye azért van, hogy biztosan nem fogunk méregdrágán devizát váltani a befektetéshez. (Utóbbin akár több százalékot is veszíthetünk!).

  • Nem ez az egyetlen hosszútávú lehetőség adómentes befektetésre. Például a lakástakarék-pénztárak is adómentesek bizonyos feltételek mellett. Ezekről később még szó lesz.

A TBSZ nyitás az év végének közeledtével egyre aktuálisabb kérdés. Talán ez a pár dolog segít a döntésben. Ebben a cikkben számszerűen is megvizsgáljuk, mennyire éri meg TBSZ?