Éljünk a pénzünk hozamából!

Mitől függ, mennyi pénzt kell felhalmozni? Mit kell tudni a befektetéséhez? Mi köze van ennek a nyugdíjhoz?

A módszer

A módszer nem túl bonyolult: nyitni kell hozzá egy értékpapírszámlát, és abból a pénzből, amit megtakarítunk, minden évben befektetési jegyet váltunk. Ha összegyűlt egy elég nagy értékű befektetés, minden évben egy kisebb mennyiségű befektetési jegyet visszaváltunk A visszaváltott befektetési jegyeket árát költhetjük el, abból fedezhetjük a kiadásaink egy részét vagy egészét.

Ha csak a hozamot éljük fel, és a tőkénk értéke nem csökken, akkor az így összegyűjtött vagyon életünk végéig (sőt még tovább!) járadékot biztosíthat nekünk. Használhatjuk nyugdíjkiegészítésként is. (Ez egy módszer az öngondoskodásra, aminek semmi köze az állami nyugdíjhoz, a magánnyugdíjpénztárakhoz vagy önkéntes nyugdíjpénztárakhoz és a NYESZ-hez. És nem is unit-linked életbiztosítás.) Még örökül is hagyhatjuk. Ha az örökösök tudják, hogyan kell bánni ezzel a befektetéssel, (és pl.: nem költik el egyben) akkor nekik is jó szolgálatot tehet.

Mitől függ, mennyit kell félretennünk?

Mennyi idő alatt akarjuk összegyűjteni a tőkét?

Akinek ma elég pénze van, hogy a hozamából megéljen, annak nem kell a gyűjtéssel foglalkoznia.

Akik nincsenek ilyen jól eleresztve, azoknak apránként kell összegyűjteni a tőkét (pl.: havonta X összeget kell félretenniük).

Minél több idő van a gyűjtésre, annál többet segít a kamatos kamat. Ha sok idő van a tőke felépítésére, akkor a kamatos kamatnak köszönhetően elég kisebb összeget félretenni. Ha mondjuk 10 év helyett 20 évet szánunk a gyűjtésre, akkor nem feleannyit kell havonta félretenni, hanem jóval kevesebbet.

A hozam és a kockázat

Ennek a befektetésnek két szakasza van.

A pénz felhalmozásához nyugodtan választhatunk magasabb kockázatú befektetést, mert a rosszabbul és a jobban teljesítő időszakok hatásai hosszú idő alatt ki fognak átlagolódni egy egész jó hozammá, aminek már nem túl nagy a kockázata.

Amikor már rátérünk a hozam elköltésére, minden évben ki szeretnénk venni egy fix összeget. A fix kivét miatt ugyanannál a befektetési alapnál a hozam ingadozása már okozhat gondot, mert az éves hozam nem feltétlenül fogja fedezni a felvett pénzt. A hozam ingadozása ellen védekezhetünk úgy, hogy a jobban teljesítő években többet veszünk ki, a rosszabbul teljesítő években pedig kevesebbet. Azért nem árt valamennyi tartalékot is hagyni!

A hosszútávú hozamot valahogy meg kellene becsülni a számításokhoz. Ennek nagyságával kapcsolatban egyesek szeretnek azzal példálózni, hogy elég bármelyik tőzsdeindexbe fektetni, mert azoknak hosszútávon több, mint 10% (12-15% stb.) volt a hozama.

Több baj is van ezzel a gondolatmenettel.

  • A múltbéli hozam nem jelent garanciát a jövőre nézve.

  • Egyetlen ország tőzsdéjéhez kötni a befektetésünket kockázatos. 10-20-40 éves időtávon teljesen átrendeződhet a világ, és egyáltalán nincs kőbe vésve, hogy a kiválasztott tőzsdeindex nem veszti el a jelentőségét.

  • Vegyük Japán példáját: a Nikkei225-re nevű Japán részvényindex 1984-ben is 10000 pont körül toporgott, ahogy most is. Vagyis van olyan múltbéli példa is, hogy 27 év alatt alig volt valamekkora hozama.

Ha gépiesen egyetlen tőzsdeindexbe fektetünk, az hosszútávon hordoz magában kockázatokat. Természetesen váltogathatnánk a befektetések között a világban fújó szelek alapján, de ahhoz szakértelem vagy jóstehetség kell.

Ezért szívesebben választanék egy olyan befektetési alapot, aminek nagyjából szabad keze van a befektetésben. A különböző régiók és befektetési termékek közötti átcsoportosítást ők maguk végzik a saját belátásuk szerint. Ma ilyen befektetési alapot is találni (nem ritka a 10% feletti hozam sem), és nem egy bizonyította már alkalmasságát. Ha ilyet választunk, nem lesz szükség arra, hogy váltogassunk a befektetési alapok között

Infláció

A pénzünk vásárlóértéke idővel csökken. Ha ma a havi kiadásaink fedezéséhez 100 ezer forintra van szükség, akkor 20 év múlva ugyanazokhoz a kiadásokhoz számszerűen jóval több pénzre lesz szükség.

Az infláció mértékét hosszú időre előre nem lehet megmondani. Az MNB középtávú inflációs célja 3%. Ki tudja, hogy amíg összegyűlik a tőkénk, hogyan fog alakulni?

Ez két dolgot jelent:

  • bizonytalan, hogy mekkora összegű járadékra lesz szükségünk a befektetésből, és mennyi pénzt kell félretennünk.

  • az infláció akkor is sújtani fog minket, amikor a hozamot felvesszük

Adó és költségek

A felhalmozás időszaka alatt nem akarunk kifizetést kezdeményezni a befektetésből, ezért lesz lehetőségünk arra, hogy olyan adókímélő befektetési módot válasszunk, mint pl.: a tartós befektetési szerződés (TBSZ).

Amikor viszont már nyugdíjcéllal szeretnénk felvenni a hozamot, akkor nem kerülhetjük el a kamatadót. Sajnos arra csak tippelni lehet, hogy 20-30-40 év múlva mennyi lesz a kamatadó mértéke.

Elvileg kétféle költséggel kell számolnunk: egy értékpapírszámla fenntartási költségével (legyen évente a vagyon 0,1%-a) és a befektetési alap váltási / visszaváltási jutalékával.

A következő cikkben lesz majd szó számszerű példákról. Olyan számítások lesznek, mint pl.: mennyi pénzre van szükség 100 ezer forint járadékhoz / nyugdíjhoz.

Éljünk a pénzünk hozamából!

Mitől függ, mennyi pénzt kell felhalmozni? Mit kell tudni a befektetéséhez? Mi köze van ennek a nyugdíjhoz?


Egyéb megosztás: