Kik keresnek a unit linked életbiztosításon?

Kik és mennyit nyernek azon, amikor befektetéssel kombinált (unit linked) életbiztosítást kötünk?

Az egyes befektetési formák azért léteznek, mert valakinek nyereséges fenntartani őket. Az ő nyereségüket pedig a mi pénzünkből fizetik (különben miből lenne luxusautója egyeseknek, akik ?ingyenes? pénzügyi tanácsokat adnak?). Ezért nem árt tudni, hogy ki mennyit keres rajtunk és milyen érdeke fűződik ahhoz, hogy befektessünk valamibe.

 

A unit linked életbiztosítást nagyon sokan forgalmaznak. Nem csak a biztosítók, hanem szabadúszó pénzügyi tanácsadók és olyan cégek is, akik magukról azt állítják, hogy több biztosító ajánlataiból választják ki a nekünk leginkább megfelelőt. A biztosítás forgalmazásáért ezek a cégek és ügynökeik jutalékot kapnak. A jutalék sok forgalmazó számára csábítóbb, mint az, hogy az ügyfél mivel jár jól. Ezért köttetnek olyan biztosítások, amik az ügyfelek számára korántsem előnyösek. (Félreértés ne essék, nem minden ügynök viselkedik így! Ismerek olyat is, akivel érdemes üzletelni…)

A befektetéssel kombinált (unit linked) életbiztosítások nagyon bonyolult befektetések. Az életbiztosításra fizetett díj ennek megfelelően nagyon sok tényezőből tevődik össze. Az sem biztos, hogy minden biztosítónál ugyanúgy számolnak.

Csak a példa kedvéért felsorolnék néhány díjtételt, amit egy rendszeres díjfizetésű unit-linked életbiztosításnál számítanak fel (a példa valós, ha valaki konkrétumokra kíváncsi, írjon!):

  • kockázati díj: az életbiztosítási rész díja. Cserébe a biztosító fizethet a biztosított személyt érő balesetek, és egyéb káresemények esetén. Ha befektetési szempontból nézzük, ez is költség. A befizetett pénzünkből ugyanis ez az összeg nem kerül befektetésre. Ezzel lehet vitatkozni, de én így számolok.

  • kezdeti kezelési költség: a biztosító ezen a tételen keresztül számítja fel azokat a költségeket, amiket az ügyfél megszerzésére fordít. Nem a biztosítás teljes időtartama alatt fizetjük, hanem csak a futamidő kezdetén (a konkrét példában 2,5 évig), de akkor jelentős ? pl.: rendszeres díjas biztosítás esetén a havi díj 50%-a is lehet. A forgalmazók ennek köszönhetően kaphatnak magas jutalékot.

  • Továbbá számolni kell adminisztrációs költséggel, fenntartási költséggel, befektetési költséggel, kombinációváltási költséggel

Ezeket a költségeket ismernünk kellene már a szerződés megkötése előtt is. Tapasztalatom szerint ezekhez az információkhoz régebben egyáltalán nem volt könnyű hozzáférni, az ügynökök pedig nem mindig adtak megfelelő tájékoztatást. (Sokkal könnyebb volt kideríteni pl.: mibe kerül tőzsdézni…) Szerencsére találtam egy weboldalt, ahol megtalálható szinte az összes ilyen jellegű adat: http://www.biztositasifeltetelek.hu

A konkrét példánál maradva ezek a díjak a befizetés több, mint 20%-át is felemészthetik, ha nem a nekünk előnyös módon kötik meg a szerződést. (A 20% a kezdeti időszak utánra vonatkozik. A kezdeti időszakban még több a levonás.) Szép kis veszteséget kell ledolgoznia a befektetett pénznek!

A befektetéssel kombinált életbiztosítások költség szempontból összehasonlíthatóak a teljes költség mutató alapján (TKM) is. Minél kisebb a TKM, annál kevesebb költséget fizetünk a biztosításra. A TKM alkalmazása nem kötelező a biztosítók számára, de 17 biztosítótársaság önként vállalta a TKM adatok közlését a biztosításaihoz. (Ha mindenképpen ilyesmibe akarunk fektetni, akkor érdemes olyan életbiztosítást választani, aminek közzétették a TKM-jét.) Ennek segítségével könnyebb leellenőrizni, hogy melyik biztosítás az olcsóbb a költségek szempontjából. Az egyes biztosítások TKM-jét a http://www.mabisz.hu/hu/tkm.html címen találhatják meg, a TKM-ről bővebb tájékoztatást pedig a PSZÁF következő oldalán találhatnak: http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/iranytu_jobbmenu/tkm.

Én több okból nem követném vakon a TKM-et (persze irányadónak jó!):

  • A választásnál nem csak az olcsóság az egyetlen szempont. A befektetésünket általában a biztosító által kínált befektetési alapokban helyezik el, amik nem biztosítanak egyforma hozamot.

    • Egyes biztosítóknál elérhetők olyan típusú befektetési alapok, amik máshol nem. Ezért a költségeken kívül az is fontos, hogy milyen befektetési alapok érhetők el az adott biztosításhoz. Nem elég megnézni, hogy milyen alapokat tart fenn a biztosító, arról is tájékozódni kell, hogy az adott biztosításban ezek közül melyikek érhetők el. A kettő nem ugyanaz! (A befektetési alapok költségeiről itt találhat bővebb tájékoztatást. A befektetések költségeiről pedig a Tízezrek a levesbe című ingyenes kiadványunkból ad általános tájékoztatást.)
    • Hasonló befektetési alapok teljesítménye között is lehet különbség aszerint, hogy melyik biztosító tartja fenn őket. Valahol ügyesebb alapkezelők dolgoznak, akik ugyanazon a piacon magasabb hozamot tudnak elérni.

  • Ha nem tudunk utánaszámolni, hogyan működik egy befektetés, akkor szerintem azt a befektetést el kell kerülni. Senki nem fogja helyettünk vállalni a felelősséget, ha valaki tanácsára beleugrunk egy befektetésbe, és végül vesztünk rajta. Ez érvényes a unit linked életbiztosításra is. Ha az átláthatatlanság, az adatok hiánya vagy egyéb ok miatt nem tudjuk magunktól kiszámolni, hogy megéri-e a unit linked életbiztosítás, akkor hagyjuk az egészet! Nem kötelező pont ebbe befektetni!

Hogy miért ejtettem egyáltalán szót arról, hogyan választanék unit-linked biztosítást? A személyes véleményem az, hogy lehet nagyon rossz feltételekkel és lehet jó feltételekkel is kötni. Ezért nem zárnám ki a lehetőségek közül.

Viszont általában mindenkinek óvatosságot javaslok ezzel a befektetéssel kapcsolatban, mert könnyen találhatjuk magunkat olyan helyzetben, ami a biztosítónak biztos bevételforrás, a terjesztőnek magas jutalékot hoz, de számunkra előnytelen. Nem véletlenül szerepel az első között a Tőzsdeász.hu Top10-ben a legrosszabb befektetések listáján.

Unit linked biztosításba fektetéskor kik keresnek rajtunk?


Egyéb megosztás: