Biztos vesztünk a bankbetéten?

A bankbetétnek tényleg negatív a reálhozama? Egyszer egy ügynök erről próbált meggyőzni. Tényleg ilyen rossz lenne a helyzet?

Egyáltalán mi az a reálhozam?

A reálhozam a befektetés vásárlóértékének változását mutatja.

Egy leegyszerűsített számítási módja, hogy a nettó hozamból kivonjuk az inflációt. (A nettó hozamot úgy kapjuk meg, hogy a teljes hozamból levonjuk az adót és a költségeket.)

reálhozam [%] = bruttó hozam [%] ? adó [%] ? költségek [%] ? infláció [%]

(Megjegyezem, az infláció nem minden befektetést érint egyformán, lásd az inflációról szóló korábbi cikkünket .)

Hogyan lehet ezt megkavarni?

Azt hittem, hogy ez a képlet olyan egyszerű, hogy semmit nem lehet rajta összezavarni. Tévedtem.

Az ügynök így érvelt: a KSH által közzétett inflációs adat 2010 áprilisában kb. 6%-os éves inflációról számolt be. 2010. 04. 01.-jén az 1 éves referenciahozam 5,05% volt (az 1 éves bankbetétek hozama is nagyjából ekörül mozgott), ezért a reálhozam nagyjából így alakul (a kamatadó még 20% volt):

reálhozam[%] = 5% – 5%*20% – 6% = 5% – 1% – 6% = -2%.

Hol a hiba ebben? Némi gondolkodás után rájöttem.

A 2010 áprilisában közzétett inflációs adat 2009 áprilisától 2010 márciusáig tartó időszak inflációja. Ennek semmi köze ahhoz a bankbetéthez, amit 2010 áprilisában indítunk, mert az 2011 áprilisáig tart. A betéti kamat pont egy évvel későbbi időszakra érvényes, mint az inflációs adat. Az egész érvelés egy csúsztatás!

Akkor mi az igazság?

Az elmúlt 4 évre összegyűjtöttem az inflációt, a referencia hozamot, és kiszámoltam a reálhozamot (az 1 éves referenciahozamokat a portfolio.hu-ról, az inflációs adatokat az mnb.hu-ról töltöttem le):

Időszak	Infláció [%]	Ref. Hozam [%]	Reálhozam [%]
2007 ápr.-2008 márc.	6,90	7,5	-0,9
2008 ápr.-2009 márc.	3,02	9,12	4,28
2009 ápr.-2010 márc.	6,03	10,8	2,61
2010 ápr.-2011 márc.	4,70	5,05	-0,66

Látható, hogy előfordul negatív és pozitív reálhozam is, de a pozitív reálhozamok összességében jócskán meghaladják a negatív reálhozamokat.

Egyetlen kiragadott példából alá lehet támasztani számokkal, hogy a bankbetéten csak veszteni lehet, de az összkép mást mutat. Ha valaki 2007 áprilisától 4 éven keresztül bankbetétben tartotta a pénzét, akkor összesen kb. 6% reálhozamot könyvelhetett el 4 év alatt.

6% reálhozam 4 év alatt nem sok, de közben nem is kockáztattunk sokat. (Hogy mennyit az kiderül a „19 tudnivaló a bankbetétről” című kiadványunkból.) Attól pedig igencsak messze van, hogy a bankbetéten csak veszteni lehet.

Miért fontos ez?

Sok ügynök forgalmaz befektetéseket. A bankbetét negatív hozama csak az egyik érvelésük a saját termékük mellett. Ha valakinek hihetően tálalják, hogy a bankbetétben csökken a pénzének értéke, könnyen bele lehet rángatni olyan befektetésben, amibe nem is akart beszállni.

Az, hogy a bankbetétnek alacsony a hozama, nem elég jó érv amellett, hogy másik befektetést válasszunk. Attól még a másik befektetés lehet rossz. (Akár sokkal rosszabb is lehet, mint a bankbetét.) Ezért a másik befektetést is tüzetesen meg kell vizsgálni.

A bankbetétnek fontos szerepe van a befektetésben, mert a rövidtávú tartalékoknak ez a felel meg leginkább.

Tipp

Ha lekötés előtt szeretnénk nagy vonalakban megállapítani, hogy pozitív lesz-e a reálhozam, nézzük meg, hogy mik az inflációs várakozások a következő időszakra. (Az inflációs várakozás egy becslés az infláció jövőbeni alakulására. Ez nem egy biztos szám, mint az az inflációs adat, amit a múltbéli statisztikákból számítanak.) Az inflációs várakozásokról a gazdasági hírekből vagy pl.: az mnb.hu-n lehet tájékozódni.