bankbetét címkével jelölt bejegyzések

Biztos vesztünk a bankbetéten?

A bankbetétnek tényleg negatív a reálhozama? Egyszer egy ügynök erről próbált meggyőzni. Tényleg ilyen rossz lenne a helyzet?

Egyáltalán mi az a reálhozam?

A reálhozam a befektetés vásárlóértékének változását mutatja.

Egy leegyszerűsített számítási módja, hogy a nettó hozamból kivonjuk az inflációt. (A nettó hozamot úgy kapjuk meg, hogy a teljes hozamból levonjuk az adót és a költségeket.)

reálhozam [%] = bruttó hozam [%] ? adó [%] ? költségek [%] ? infláció [%]

(Megjegyezem, az infláció nem minden befektetést érint egyformán, lásd az inflációról szóló korábbi cikkünket .)

Hogyan lehet ezt megkavarni?

Azt hittem, hogy ez a képlet olyan egyszerű, hogy semmit nem lehet rajta összezavarni. Tévedtem.

Biztos vesztünk a bankbetéten? bővebben…


19 tudnivaló a bankbetétről

Bankbetétbe fektet? Mindent tud róla?

A bankbetétbe sokan fektetnek Magyarországon, de a következő kérdésekre mégis kevesen tudják a választ:

  • Milyen kockázatok merülnek fel a bankbetéttel kapcsolatban? Mi védhet meg ezektől a kockázatoktól?
  • Hogyan lehet magasabb kamatot elérni? Mire kell figyelni az bankok akcióinál?
  • Hogyan függ az adózás a futamidőtől? Milyen feltételekkel lehet kamatadómentességet elérni?

19 tudnivaló a bankbetétről

Kelemen Szabolcs, a 19 tudnivaló a bankbetétről c. ebook szerzőjeKelemen Szabolcs vagyok, kisbefektető és a Tőzsdeász.hu alapítója. 2002 óta foglalkozom befektetéssel.

A Tőzsdeász.hu legújabb, “19 tudnivaló a bankbetétről” című kiadványában összefoglaltam azokat az információkat, amiket hosszú évek tapasztalatával gyűjtöttem a bankbetétről. Ez az elektronikus könyv (ebook) a fenti kérdések megválaszolásán túl sok hasznos tippet tartalmaz, mint például:

  • Hogyan lehet a betétlekötést kényelmesebbé tenni?
  • Milyen költségekkel jár a betétlekötés? Hogyan lehet ezeket a költségeket csökkenteni?
  • Mit kell tudni az euró betétről?
  • Miért fontos a bankbetét minden befektetőnek?

A könyvben foglaltak hozzásegítik Önt ahhoz, hogy időt, pénzt és bosszúságot takarítson meg, miközben nagyobb hozamra is szert tehet. Ezek az információk mindenkinek fontosak, akiknek van valamilyen megtakarításuk.

Nagyon sok helyen reklámoznak olyan befektetéseket, amikkel a bankbetétnél nagyobb hozam érhető el. Ezért egy külön fejezetet szenteltem annak, hogy röviden felsoroljam, mire kell vigyázni, ha más befektetéseket is szeretne kipróbálni.

Jól hangzik! Hogyan szerezhetem meg?

Ha feliratkozik befektetési tippekről szóló hírlevelünkre, mi ingyen elküldjük Önnek a “19 tudnivaló a bankbetétről” című könyvet pdf formátumban. Ráadásként adjuk a “Tízezrek a levesbe?” és a “Spóroljunk a bankon!” című kiadványunkat, aminek segítségével több tíz-, vagy százezer forintot spórolhat meg befektetésein illetve banki kiadásain!

Nincs más teendője, mint megadni az email címét a bal oldalt található feliratkozó dobozban, majd a “Feliratkozom” gombra kattintani.


5 elrettentő betéti akció

A bankbetét a pénzpiaci alappal együtt legfeljebb arra alkalmas, hogy a pénz értékét megőrizze ? befektetésnek már nem jó.

Múlt héten amellett kardoskodtam, hogy a bankbetét vagy a pénzpiaci alap valamelyikében csak a rövidtávú tartalékainkat érdemes elhelyezni.

Arra az esetre, ha valaki akciós bankbetétbe szeretné fektetni a pénzét, álljon itt néhány elrettentő példa, mit követelhetnek meg itthon a bankok, hogy hozzájussunk az akciós kamathoz.

Legyünk új ügyfelek

Az új ügyfeleknek szóló betéti akciót igénybe vehetjük úgy is, hogy lecseréljük régi bankunkat újra, vagy úgy, hogy nyitunk még egy számlát.

A bankváltás akciós betét kedvéért csak egy elméleti lehetőség lehet, mert nem válthatunk bankot minden alkalommal, amikor a futamidő lejár. (Ráadásul a bankok azt is nyilvántartják, hogy voltunk-e valaha az ügyfelek, ezért ha újra visszatérünk, már lehet, hogy nem is jár az akciós betét. Személyes tapasztalat, hogy egy banknál a harmadszori számlanyitáskor egész érdekes adatokat fedeztünk fel az ügyintézővel a bank által rólam tárolt adatokban…)

Ha nyitunk egy újabb folyószámlát a már meglévő mellé, az a mindenféle költségek miatt lehet, hogy elviszi az akciós kamat többletét (számlavezetés, utalás), plusz elég sok utánajárásba kerül, mert legalább kétszer személyesen is meg kell jelenni a bankban (először a számla nyitásakor, másodszor amikor a szükségtelenné vált számlát megszüntetjük).

Az ilyen betéti akcióval nekem személy szerint a legnagyobb bajom, hogy ha régi hűséges ügyfél vagyok, akkor miért nem jár nekem is valamilyen kedvezmény?

Hozzunk új pénzt a bankba

Ennek teljesítése csak első hallásra egyszerű. Általában bankoknál nem elég, hogy frissen odautaljuk a lekötendő pénzt, hanem a korábbi számlaforgalom figyelésével állapítják meg, hogy mennyi az az összeg, ami új pénznek számít. A dolog bonyolultsága miatt nem is lehet interneten intézni a lekötést, személyesen kell megjelenni a bankfiókban.

Éven túli lejárat

Ez nem igazi akció. Az éven túli lejáratnál azzal próbálják betét elhelyezésére csábítani az ügyfelet, hogy az egész futamidőre fizetett kamattal hirdetik a betétet. Ha pl.: egy évre 5%-ot fizetne a bank akkor a hirdetés 3 éves futamidőről és kb. 15%-ról szól. Ilyenkor meg kell nézni az EBKM-et (egységesített betéti kamatláb mutató), mert az mondja meg mennyi a tényleges éves hozam.

Ahogy az előző cikkben is írtam, éven túli betétnél nagyobb az esély arra, hogy lejárat előtt lesz szükség a pénzre, és akkor lehet, hogy az egész kamatot el fogjuk veszíteni.

Fióknyitási akció

Fióknyitási akció esetén a magas betéti kamat csak az újonnan nyitott fiókban, csak új ügyfeleknek jár, és csak rövid időre. Ha volt már valamikor számlánk a banknál, akkor lehet hogy nem is érvényes ránk a fióknyitási akció. Nem hiszem hogy ezeket a feltételeket az emberek tömegével tudnák teljesíteni, főleg úgy, hogy mostanában elég kevés új bankfiók nyílik.

Kombinált betét

Az ilyen akció arról szól, hogy pl.: a pénzünk felét tegyük bankbetétbe, aminek magasabb a kamata, a másik felét pedig helyezzük el egy bank által kínált befektetési alapban.

Ez a legbonyolultabb akciós betét, a bankban az ügyintézők ezt ki is használják, és próbálják a legelőnyösebb oldalát bemutatni. Szerintem a dolog rengeteg sebből vérzik. Amikor legutóbb megpróbáltak megdumálni, végül az ügyintéző is hamar feladta :-)

Ilyenkor igazából egy előregyártott portfóliót akarnak rásózni a befektetőre, ami már nem azonos kockázatú a bankbetéttel. Mi kis kockázatú befektetésért mentünk a bankba, és helyette egy nagy kockázatú befektetést kapunk, ha pl.: részvényalapot választunk. (Lehet pénzpiaci alapot is választani, de annak meg az akciómentes betéthez hasonló a hozama szóval ugyanott tartunk, ahonnan elindultunk.) Felfoghatjuk úgy is, hogy amennyivel több az akciós betéti hozama (max 1-2%), annyit kapunk cserébe a nagyobb kockázatért. De ez a pár százalék lehet, hogy egyáltalán nem fog kárpótolni, ha 30%-ot esik a befektetési alapunk. Ha hajlandóak vagyunk kockáztatni, azt nem így kell csinálni!

A bankban a tőzsdék állásától függetlenül folyamatosan sulykolhatják ezt az akciót, pedig részvény / kötvény stb. befektetési alap választásánál fontos az időzítés is. A bank szempontjából mindegy, hogy mi mekkora kockázatot vállalunk, nekik elég, ha náluk hagyjuk a pénzt és kész.

A befektetési alap miatt felmerülhetnek egyéb költségek is (kezelési költség, értékpapír számla számlavezetési díja), ami persze csak az apró betűs részből derül ki.

További probléma, hogy ha befektetési alapba szeretnék fektetni, akkor én jobban szeretnék 300 alap közül választani, mint a bank által kínál 5-ből. Egyrészt azért, mert egy kereskedelmi bank befektetési alapja általában nem teljesít olyan jól, mint egy kifejezetten befektetéssel foglalkozó banké vagy egy biztosítóé, másrészt azért, mert ha csak 5 alapból lehet választani, nagyobb az esélye, hogy nem is lehet jól választani ? pl.: elképzelhető, hogy a következő fél évben mindegyik esni fog.

Kimaradt volna valamilyen banki akció? Írja meg hozzászólásában!


3 tény a bankbetétről

A bankbetétről azt tartják, hogy likvid (gyorsan készpénzzé tehető), kis hozamú, alacsony kockázatú befektetés. Magánembereknek azt szokták tanácsolni, hogy képezzenek tartalékot váratlan kiadásokra (pl.: váratlan kiadások, munkanélküliség), és tartsák bankbetétben, mert így legalább egy kis hozama lesz, és mindig rendelkezésre áll. Ami a tartalékon felül marad, azt lehet másba fektetni.

A bankbetét elvileg egyszerű befektetési forma, de azért nem árt pár dologgal tisztában lenni vele kapcsolatban.

1. tény: alacsony hozam

Egyesek a bankbetétek halálát is jósolták a kamatadó bevezetésekor, mondván, hogy 20%-kal kisebb hozam mellett már nem fogja megérni betétben tartani a pénzt. 2006 szeptemberében, a kamatadó bevezetésekor az 1 éves referencia hozam 8,71%-on tetőzött. Ha mondjuk a referencia hozam mellett tudtuk elhelyezni a betétünket egy évre, akkor 6,97%-os adózott hozamot értünk el, amivel alig sikerült növelni a pénzünk értékét, ha számításban vesszük, hogy 2007 szeptemberében, a betét lejártakor 6,4%-os volt az éves pénzromlás mértéke.

Az 1 éves referencia hozam alakulása a válság során

Az 1 éves referenciahozam alakulása a válság alatt

A válság során a referencia hozam kétszer is 12% körül tetőzött: 2008 novemberében és 2009 februárjában (lásd a mellékelt grafikont). Ilyen kamatok és kb. 4-5%-os infláció mellett úgy tűnik, hogy megérte bankbetétbe fektetni.

2009 nyarának végén még lehetett 10% feletti (akciós) betéti ajánlatokat látni, de ez már a múlté. A cikk írásakor a legjobb akciós kamat 6% körüli, és az idei inflációt 4,2-4,4%-ra várják, vagyis a bankbetét ma ismét alig képes a befektetett pénz értékének növelésére.

2. tény: a bankbetétnek van (kis) kockázata

A befagyott betétek tőkéje és kamata után az OBA 50 ezer euróig fizet kártalanítást.

A kockázat nem is a befagyott betétekben van, ha nem azzal, hogy a legtöbb bank nem fizet időarányos kamatot, ha a lejárat előtt bontjuk fel a lekötött betétet (lekötés előtt erről mindenképpen tájékozódni kell). Ezzel igazából kockázatot vállalunk: ha valamiért a idő előtt lenne szükség a pénzre, akkor a befektetett pénzt hiánytalanul megkapjuk, de elmarad a hozam.

Ha pl.: arra tettünk félre pénzt, hogy az állásunk elvesztése esetén átmenetileg legyen miből megélni, és ez a pénz 18 hónapra lett lekötve, (pl.: hogy a magas betéti kamatot bebiztosítsuk 2008 novemberében), akkor a válság alatt adódhatott úgy, hogy a teljes kamatot elbuktuk.

Ez a kockázat nem feltétlenül nagy, de az biztos, hogy ha hosszabb időre kötjük le a pénzünket, akkor nagyobb az esélye, hogy idő előtt szükségünk lesz rá. A hosszabb idejű lekötésre ezért ez a kockázat is nagyobb. Ha rövidebb lejáratot választunk, vagy több részletben kötjük le a pénzt, akkor ez a kockázat csökkenthető. Az előbbi példában a rövidebb lejárat azt is jelenti, hogy a magas kamat csak rövidebb ideig jár és többet kell vele foglalkozni – valamit valamiért.

3. tény: idő és pénz kell hozzá

Ha mindig a legjobb kamatot akarjuk megkapni, akkor folyamatosan böngészni kell a bankok ajánlatait. (Ha az automatikus betétmegújítást választjuk, sosem a bank legjobb feltételeivel újul meg a betétünk.)

A legjobb kamatot általában valamilyen feltételhez kötik, amit nehéz lehet teljesíteni, és gyakran csak személyesen lehet elintézni a betét lekötését.

Ha a legjobb ajánlatra vadászunk, a rengeteg időn kívül még költségek is felmerülhetnek: másik banknál is számlát kellhet nyitni, amiért számlavezetési díjat számolnak fel, és utalásra is szükség lehet, ami szintén pénzbe kerül.

Van más lehetőség?

A pénzpiaci befektetési alapok hasonlóak egy bankbetéthez (itt most azokról a pénzpiaci alapokról beszélek, amik rövidtávú magyar állampapírokba és bankbetétbe fektetnek), de van néhány előnye is a betétekhez képest.

A nyílt végű pénzpiaci alapoknak a bankbetétekkel szemben nincs lejárata, ezért nem kell mindig megújítani. Ezzel időt, utánajárást takaríthatunk meg magunknak.

A befektetési alapoknál csak a visszaváltáskor kell kamatadót fizetni ? ha 3 évig nincs szükség a pénzre, akkor 3 évig nem fizetünk utána kamatadót.

Ha szükség lenne a pénznek mondjuk a felére, akkor dönthetünk úgy is, hogy a befektetési jegyeinknek csak a felét váltjuk vissza, a többi pedig gyarapodhat tovább. (Ehhez bankbetétnél elég sok trükköt be kellene vetni…)

Hátrányai között kell említeni, hogy befektetési alaptól függően elképzelhető, hogy tovább tart a visszaváltás, mint egy betét feltörése (van olyan pénzpiaci alap, amit még aznap visszaváltanak, és van olyan aminél várni kellhet). Ennek befektetési formának is lehetnek költségei, de nem túl nagyok: értékpapírszámlát kellhet nyitni (ha már van, akkor ez nem számít, és nem is mindig szükséges) és vételnél / eladásnál jutalékot számítanak fel (a pénzpiaci alapoknál elég alacsonyak a jutalékok).

Egy pénzpiaci alap árfolyamának alakulása

Egy pénzpiaci alap árfolyamának alakulása: amikor tombolt a válság, akkor is csak rövid ideig tartó, néhány százalékos eséssel reagált. Egyébként szolid növekedés jellemzi.

A pénzpiaci alapok hozama a bankbetétekhez hasonlóan alacsony, nagyjából követi a rövidtávú piaci kamatokat. Nem valószínű, hogy ebből fog valaki meggazdagodni, de pár előnyös tulajdonsága miatt a bankbetétnél kényelmesebb.

Ön mit gondol a bankbetétről és a pénzpiaci alapokról?