A befektetések között örök sláger az arany. De vajon tényleg annyira értékálló, mint ahogy mondják?
A befektetések között örök sláger az arany. De vajon tényleg annyira értékálló, mint ahogy mondják?
Nemsoká mindenki megkapja első 2012-es fizetését. Nem biztos, hogy örömteli esemény lesz. Viszont nem csak a fizetés miatt lehet kijózanító hatása 2012-nek.
Az állam ugyanis legalább 3 módon avatkozik bele a személyes pénzügyeinkbe.
A bankbetétnek tényleg negatív a reálhozama? Egyszer egy ügynök erről próbált meggyőzni. Tényleg ilyen rossz lenne a helyzet?
A reálhozam a befektetés vásárlóértékének változását mutatja.
Egy leegyszerűsített számítási módja, hogy a nettó hozamból kivonjuk az inflációt. (A nettó hozamot úgy kapjuk meg, hogy a teljes hozamból levonjuk az adót és a költségeket.)
reálhozam [%] = bruttó hozam [%] ? adó [%] ? költségek [%] ? infláció [%]
(Megjegyezem, az infláció nem minden befektetést érint egyformán, lásd az inflációról szóló korábbi cikkünket .)
Azt hittem, hogy ez a képlet olyan egyszerű, hogy semmit nem lehet rajta összezavarni. Tévedtem.
Mitől függ, mennyi pénzt kell felhalmozni? Mit kell tudni a befektetéséhez? Mi köze van ennek a nyugdíjhoz?
A módszer nem túl bonyolult: nyitni kell hozzá egy értékpapírszámlát, és abból a pénzből, amit megtakarítunk, minden évben befektetési jegyet váltunk. Ha összegyűlt egy elég nagy értékű befektetés, minden évben egy kisebb mennyiségű befektetési jegyet visszaváltunk A visszaváltott befektetési jegyeket árát költhetjük el, abból fedezhetjük a kiadásaink egy részét vagy egészét.
… avagy mivel kell versenyeznie a befektetéseknek? Ne vezessük félre magunkat!