Utánaszámoltam egy példán keresztül, hogy tényleg jó üzlet-e az euró bankbetét. Még én is meglepődtem az eredményeken.
Ahányszor az EUR/HUF árfolyam nagyobb gyengülést mutat, mindig akad olyan ismerősöm, aki megkérdezi, hogy érdemes lenne-e euró betét indítani. Időnként szoktak közölni cikkeket az euró betétek kamatairól, de nem csak a kamat az egyetlen tényező, ami a hozamot befolyásolja. Lássuk, mire kell még figyelni:
Banki költségek
Kiszemeltem egy létező euró bankszámlát a példához, a számlavezetési díja: 1,5 euró / hó. Tegyük fel, hogy ugyanennél a banknál vezetik a forintszámlánkat, ezért az átvezetés a forint és az euró számlák között díjmentes. Az éves számlavezetési díjnak megfelelő összeget nem kötjük le, hanem a számlán hagyjuk, különben a futamidő alatt a bankszámla egyenlege 0 alá menne.
Deviza vételi és eladási árfolyam
Tegyük fel, hogy aki az euró betétet le akarja kötni, nem rendelkezik euróval. Ekkor a forintban megtakarított pénzét kell euróra váltania a betéthez. Aki a befektetés hozamát itthon szeretné elkölteni, vagy újra befektetni, az arra kényszerül, hogy a futamidő lejártával az eurót visszaváltsa forintra. Az oda-vissza váltáskor a vételi és az eladási árfolyamok különbségén nekünk veszteségünk, a pénzintézeteknek pedig haszna keletkezik. A példában is úgy számoltam, hogy a futamidő végén visszaváltjuk a forintot euróra. A számításhoz annak a banknak a devizaárfolyamával és „haszonkulcsával” számoltam, ami a számlát is vezeti.
A betét feltételei
A példában szereplő banknál bizonyos feltételeket teljesítve akár 3%-os euró kamatot is el lehet érni 1 éves futamidő mellett. Tegyük fel a példa kedvéért, hogy nem kerül semmibe az akciós feltételek teljesítése.
Árfolyamváltozás
A példában a hozamot 3 eshetőség mellett számítottam végig: ha az euró-forint árfolyam változatlan marad, ha 10%-ot emelkedik, vagy ha 10%-ot csökken. Az elmúlt egy évben kb. 260 és 290 forint között (lásd a grafikont) mozgott az árfolyam, a +/- 10%-os ingadozás ennél jóval nagyobb. Azt, hogy a jelenlegi szintekről melyik irányba fog elmozdulni az árfolyam, nehéz megmondani. Ez kockázatot jelent a befektetés szempontjából.
A profit
A számítás eredménye a következő:
befektetendő pénz [forint] | 150000 | 150000 | 150000 |
utalási költség [forint] | 0 | 0 | 0 |
eladási árfolyam [forint] | 283,05 | 283,05 | 283,05 |
számlaegyenleg a futamidő kezdetén [euró] | 529,94 | 529,94 | 529,94 |
Éves számlavezetési díj (12×1,5 euró) | 18 | 18 | 18 |
lekötött összeg [euró] | 511,94 | 511,94 | 511,94 |
Kamat [%] | 3,00% | 3,00% | 3,00% |
Kamat [euró] | 15,36 | 15,36 | 15,36 |
Kamatadó [euró] | -3,07 | -3,07 | -3,07 |
számlaegyenleg a futamidő végén [euró] | 524,23 | 524,23 | 524,23 |
árfolyamváltozás a futamidő alatt [%] | 0,00% | 10,00% | -10,00% |
utalás az euro számláról [euró] | 0 | 0 | 0 |
Devizaközépárfolyam [forint] | 277,50 | 305,25 | 249,75 |
vételi árfolyam [forint] | 271,95 | 299,15 | 244,76 |
Az összeg forintra váltva [forint] | 142563,89 | 156820,28 | 128307,5 |
netto nyereség [%] | -4,96% | 4,55% | -14,46% |
Ha az árfolyam nem változik, kb. 5% a veszteség, ha a forint erősödik kb. 14,5% a veszteség.
Ha az árfolyam 10%-ot emelkedik, akkor 4,5% nyereséget lehet elérni. Ez a legjobb eset, és az elérhető nyereség így sem több, mint amennyit egy forintbetéten (nagyjából) kockázatmentesen el lehet érni (Ha a mostani 6%-os forintkamatból levonjuk a kamatadót, kb. 4,8% marad. A bankbetét kockázatairól bővebben itt.) Közben az euróra váltással kockázatot vállalunk, mert van esélye annak is, hogy veszteségünk keletkezik (lásd a -5%, és -15%). Ugyanakkora hozam mellett az a befektetés a jobb, aminek kisebb a kockázata. Ilyen feltételek mellett euró betét helyett érdemesebb a forint betétet választani.
A fenti számítást elvégeztem egy nagyobb befektetendő összegre is. 1 millió forintnál változatlan árfolyam mellett 2,1% veszteség, 10% forinterősödés esetén 11,91% veszteség, 10% forintgyengülés esetén 7,67% nyereség érhető el. A különbség oka az, hogy vannak olyan költségek, amik függetlenek a befektetett összeg nagyságától. Ilyen pl.: a számlavezetési díj. Ehhez hasonló dolgokról további információkat találhatnak a „Tízezrek a levesbe” című ingyenes kiadványunkban.
Bár a hozam mindhárom esetben jobban alakul, ha nagyobb összeget fektetünk be, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a forintgyengülés és forinterősödés esélye ettől még ugyanaz maradt.
A példában az összes szám valós, és a számításokhoz ugyanannak a (létező) banknak az árfolyamait (a futamidő kezdete 2010-08-19) illetve díjszabását használtam. A hozamok már adózott nyereséget / veszteséget jelentenek.
Mi változtathat az eredményen?
Ha a bankbetét feltételeit nem tudjuk teljesíteni, 3%-nál kisebb kamat mellett lehet betétet elhelyezni. Az akciós feltételek teljesítése felesleges kiadással is járhat, mert pl.: olyanra kellhet költeni, amire egyébként nincs is szükségünk. Erről lásd az 5 elrettentő betéti akció című cikkünket.
További költséget jelenhet, ha nincs forint számlánk az adott banknál, de az szükséges és egy évig feleslegesen fizetjük rá a számlavezetési díjat. Felmerülhetnek utalási költségek is.
A példa arra az esetre vonatkozik, hogy ha forint megtakarításunkat akarjuk euróban befektetni, majd a futamidő leteltével itthon elkölteni (vagy forintban újra befektetni). Minden ettől eltérő esetben mások a befektetés kilátásai. (pl.: ha valakinek már van megtakarított eurója, euróban keletkezik jövedelme, vagy már nem fogja visszaváltani forintra az eurót, stb.) A számítás egyetlen bank ajánlatát vizsgálja. Elképzelhető, hogy lehet jobb feltételeket is találni másik banknál.
Az euró betét a forint árfolyamának változása miatt jelentős kockázatokat jelent. A fenti számok ismeretében mindenki döntse el maga, hogy érdemes-e euró betét indítani.
A következő cikkben arról lesz szó, hogyan lehet máshogy nyereséget elérni a forint-euró árfolyam változásán.