Minden magyar spekulál az euróval!

Vajon milyen árfolyamon vezetik majd be az eurót? Most még messze van, lehet rá készülni?

 

Az euró bevezetése az élet nagyon sok területére hatással lesz. Euróra fogják váltani az árakat, a béreket, a hiteleket, a számlán lévő megtakarításunkat stb. Az ingatlanok ára is egyből összehasonlítható lesz a külföldi árakkal.

Egyiknél sem mellékes, milyen árfolyamon fog megtörténni a váltás. Nem lehet azt mondani, hogy az erős vagy a gyenge forint a jó minden szempontból. Például a gyenge forint a devizahiteleseknek rossz, és az import termékeket (pl.: földgáz) is drágítja. Az exportra termelő cégeknek viszont kifejezetten jót tesz a gyenge forint, mert a termékeikért eurót kapnak, amit forintra váltva nagyobb összeg üti a markukat. A több forintból pedig több jut munkahelyekre, fejlesztésekre, stb.

Ma még elég messze van az euró bevezetése. Ennek ellenére nagyon sok pénzügyi terméket (unit linked életbiztosítás, befektetési alap, bankbetét, stb.), már most úgy próbálnak eladni az embereknek, hogy „megyünk az eurózónába, az árfolyam így és így fog változni, ezért ez meg ez jó befektetés lesz”.

Mivel nagyon foglalkoztatott, hogy lehet-e valamilyen jóslásba bocsátkozni az euró bevezetési árfolyamát illetően, megvizsgáltam az eddigi példákat.

Szlovák és szlovén példa

A térségből már két ország is bevezette az eurót: Szlovákia és Szlovénia. Az euró bevezetése előtt minden országnak legalább 2 évet kell eltöltenie az euró előszobájának is nevezett ERM-II árfolyamrendszerben.

Ez azt jelenti, hogy az ERM-II-be belépéskor meghatározott árfolyam körül +/- 15%-os sávban ingadozhat az árfolyam. (Az ERM-II árfolyamközéppontját később még meg lehet változtatni.)

Szlovénia

Szlovénia az ERM-II-be 2004-06-28-án lépett be (1-essel jelölt pont, a piros vonal a 20 hetes mozgóátlag), az euró bevezetése 2007-01-01-én történt, 1 EUR = 239,64 SIT árfolyamon. (A végleges bevezetési árfolyamot 2006-07-11-én jelentették be.) A szlovén tolár (SIT) az ERM-be való belépés előtt gyengült, és a bevezetési árfolyam is gyengébb, mint ami pl.: 2002-ben (a bevezetés előtt 5 évvel) volt. A gyengülés viszont nem nagy: a tartomány két széle 230 és 250, ami kb. 10%-on belül van.

A szlovén tolár (SIT) árfolyamának változása az euró bevezetése előtti években
A szlovén tolár (SIT) árfolyamának változása az euró bevezetése előtti években

Szlovákia

Szlovákia az ERM-II-be 2005-11-28-án lépett be, az euró bevezetése 2009-01-01-én történt, 1 EUR = 30,1260 SKK árfolyam mellett. A szlovák korona (SKK)  az euró bevezetése előtt erősödött, pl.: 5 évvel a bevezetés előtt még 40 SKK-t kellett adni egy euró, míg a bevezetés 30,126 SKK árfolyamon történt. Ez már jelentős erősödés (több mint 30 % 5 év alatt). A szlovák állampolgárok az euró bevezetésével együtt burkolt (vagy nem is annyira burkolt) áremelést is tapasztaltak.

A szlovák korona (SKK) árfolyamának változása az euró bevezetése előtt
A szlovák korona (SKK) árfolyamának változása az euró bevezetése előtt

Az adatok forrása: http://www.oanda.com/currency/historical-rates

Következtetés

A két példa egymásnak ellentétes árfolyamváltozásról ad számot. Ezek alapján szerintem elég nehéz jósolni. Valószínűleg előttünk más országokban is be fogják vezetni az eurót (és előttünk más országok is belépnek az ERM-II-be). Több példából pedig biztosabban lehet majd következtetést levonni, akkor majd lehet találgatni, hogy milyen árfolyamon vezetik be az eurót.

Az euró alapú befektetésekkel viszont óvatosan bánnék. (lásd előző két cikkünket is: euró betét és befektetési alap)

Láttam már olyan ajánlatot a hazai kínálatban, hogy váltsuk át évente vagyonunk 20%-át euróra. Azért ajánlják ezt, mert szerintük így tompítani lehet a végső átváltási árfolyam miatti bizonytalanságot, mert így fogunk gyenge és erős árfolyamon is eurót váltani.

Amikor az eurót majd bevezetik itthon, akkor a bankoknak egy előre megadott árfolyamon kell átváltaniuk a forintot euróra. Nem vonhatnak le átváltáskor jutalékot, vagy nem válthatnak majd egy számunkra kedvezőtlen eladási árfolyamon. A vagyonunk részletekben való átváltásával viszont mindenképpen vesztünk a devizaközép árfolyam és az eladási árfolyam különbözete miatt. (Gyakorlatilag a vagyonunk kb. 0,5-3%-át odaadjuk a banknak.) Ha mondjuk 5 évig nem nagyon változik az árfolyam, akkor pl.: csak a bank nyer az átváltáson…

A másik baj, hogy ha vakon követjük a tanácsot, akkor 5 év múlva minden pénzünk euróban lesz. Mit történik, ha még 5 év múlva se lesz euró itthon? Mindenhol csak forinttal lehet majd fizetni, és elkezdhetjük visszaváltani az eurót forintra. Az oda-vissza váltás pedig további veszteséget okoz.

A biztosítások, befektetési alapoknál az egyéb költségek nagyban tudják befolyásolni, hogy mekkora lesz a befektetés hozama. Pusztán az, hogy euró alapú valamelyik, még nem teszi szükségtelenné, hogy utánaszámoljunk.

És Ön mit gondol?