Mi jogos, mi nem, és ha nem az, mit lehet tenni? Finoman szólva nem minden bank az átláthatóság bajnoka – főleg, ha a saját járandóságukról van szó.
Ha az egész bankszámlakivonat kínainak tűnik, javasoljuk, hogy előbb a bankszámlakivonat általános értelmezésével kapcsolatos leírásunkat olvasd át.
Amikor egyszerű a magyarázat
Összegyűjtöttünk néhány esetet, amikor a bank levonásait nem olyan nehéz kibogozni:
- Előfordul, hogy megváltoztatták a kondíciós listát, és emiatt új dolgokra kell fizetni, vagy a régi tételeket megemelték. Vagyis gyanús tételeknél érdemes megnézni, hogy az aktuális feltételek mellett mi után mennyi jár a banknak.
- Gyakran a kedvezményes számlavezetési díj két tétellel szerepel. Ha pl.: a számlavezetés valamilyen feltétel teljesítése esetén 400 Ft, akkor elképzelhető, hogy levonnak mondjuk egy 900 Ft-os kedezmény nélküli díjat, és valamikor a hónap során, ha ellenőrizték, hogy a kedvezmény jár, jóváírnak 500 Ft-ot.
- Meglepő lehet, amikor a kártyadíjat évente egyszer, egy összegben vonják le, mert elég nagy tétel.
- Egyes bankok mindent a hónap végén vonnak le, amiről ugyan adnak részletezőt, de az nem segít, amikor nem emlékszünk, 3 hete hová utaltunk, és miért annyiba került.
- Hidegzuhanyként érhet az is, ha a forint számlára külföldről jövő deviza utalás fogadása is pénzbe kerül (ráadásul általában elég sokba), főleg, ha ezt is a hónap végén kell kifizetni.
- Az Amazon egyszer úgy döntött, hogy a náluk árult Androidos alkalmazásunk után beszedett összeget mindenképpen át akarja utalni. 3 utalást indított, néhány brazil realt, 1 USA dollárt és 1 Eurót utalt. Az összbevétel kb. 1000 forint körül lehetett, de az utalások fogadása több, mint 3×1500 Ft-ba került (szóval vastagon veszteséges – ezért mi ameddig csak lehetett, késleltettük, de az Amazon csak akkor szólt, amikor az utalást megindította, akkor meg már késő volt).
Amikor nem találunk magyarázatot
Ha nem értjük, minek köszönhetőek a levonások, több dolgot is tehetünk:
Ha nem nagy összegről van szó…
Ha nincs szó nagy összegről (és nem történik meg rendszeresen), akkor megtehetjük, hogy nem foglalkozunk vele. Az ügyintézés időigényes (főleg ha bankfiókba is be kell menni, ami pont akkor tart nyitva, amikor dolgozunk, esetleg megspékelve azzal, hogy másik településen van – bár általában lehet ilyesmit telefonon is intézni), és kis összegnél lehet, hogy nem éri meg. De ha pl.: havi rendszerességgel vonnak le tévesen valamilyen összeget, akkor előbb-utóbb sok pénzünk fogja bánni, amit nem lehet csak úgy hagyni!
Tegyünk panaszt
Sokszor a bank kérdőre vonásával meg is oldódik a dolog. Elismerik a tévedést, és visszafizetik a hibásan levont összeget.
De ha az első néhány ügyintézésre nem akar megoldódni a dolog, a Magyar Nemzeti Bank összeállított egy elég jó anyagot, hogy mi a teendő ilyen esetben.
Végszükség esetére
Van egy egyszerű módszer, amivel az elejét lehet venni az ilyen problémáknak: ha megszüntetjük a számlát. (Ennek a mikéntjéről többet is írunk az e-book-unkban.)
Hogy mikor lehet szükség erre? Álljon itt egy példa, ami velem történt:
Az egyik banknál volt egy értékpapírszámlám, aminek a számlavezetési díja 300 Ft lett volna havonta, ha bizonyos feltételeket nem teljesítek. De a 300 Ft-okat akkor is vonták, amikor a feltételeket teljesítettem (viszont nem minden hónapban – rendszert nem sikerült felfedezni benne). Amikor már túl voltunk az első pár ilyen eseten, elmentem egy bankfiókba (akkor még volt a közelben), és elmondtam, mi a bajom. Ekkor némileg váratlanul elővettek egy üres, A4-es papírt, amire a saját szavaimmal, tollal leíratták, mi a probléma („kedves” volt tőlük, hiszen épp most mondtam el, azt hittem az elég). Aláírás a részemről, aláírás és pecsét a részükről, adtak egy fénymásolatot, és azt mondták, hogy értesítenek, ha kivizsgálták. Tényleg kivizsgálták, értesítettek is, és kb. kéthavi számlavezetési díjat vissza is utaltak (emlékeim szerint több járt volna), de gondoltam, ha az egész megoldódott, nem reklamálok többet. Viszont nemsokára ismét levontak 300 forintot… Akkor döntöttem el, hogy megszüntetem a számlát. Szerencsére TBSZ nem volt náluk, mert 5 évig ezt játszani nem lett volna túl nyerő ötlet.
Elég valószínű, hogy valamilyen informatikai hiba állt a háttérben (nem értem, miért nem veszik szigorúbban azt, amikor az ügyfél pénzéből vesznek el…). A vicc az egészben, hogy később a telemarketingesük ugyanezt a számlát próbálta rámtukmálni.
És a hitelek?
Eddig a számlavezetéssel kapcsolatos tételekről volt szó. A fentiek főleg saját tapasztalaton alapulnak, és – bár reméljük, hogy segíteni fog – sajnos mindenre nem adnak megoldást.
A hitelek viszont külön világot jelentenek, mert a tévedések más nagyságrendben mozognak, és a megoldás sem feltétlenül olyan egyszerű (pl.: nem hagyhatjuk ott a bankot csak úgy). Ha hitel esetében gyanakszunk tévedésre, lehet, hogy jobb szakértőhöz fordulni.
Hozzászólás Facebook-on: