Pápá pénz! – így veszítenek egyesek

Gyorsan pénzt veszíteni nem csak a tőzsdén lehet. De hogyan és miért történik, mit lehet tenni ellene?

Rossz példákért nem kell messzire menni

A közvetlen környezetemben volt olyan, aki forex robottal járt pórul, vagy éppen fogyasztói csoporttól remélte, hogy a piaci kamatoknál olcsóbban jut hitelhez. De még olyan is volt, akinek a lakástakarékpénztár okozott kellemetlenséget. (Hiába próbáltam lebeszélni őket.)

Időről-időre a magyar sajtót megtöltik azok a hírek, hogy bebukott egy cég, ami hihetetlenül magas kamatot kínált. Egyesek bevásárolnak aranyból, vagy bitcoinból az árfolyam csúcsán, mert hagyják magukat rábeszélni, nem is beszélve az ingatlanpiacról, ahol az ebben érdekeltek mindig felemelkedést vízionálnak (még a zuhanás közepén is).

De valószínűleg mindenki kapott már spam-et nigériai hercegtől is (akinek becsszó, hogy csak 1000 eurót kell küldeni ügyvédre, hogy hozzáférjen az örökségéhez, aztán busásan megjutalmaz – nyilván néhányan ennek is hisznek, különben nem küldözgetnék) vagy hogy vegyen csak most, áron alul floridai ingatlant anélkül, hogy betette volna a lábát az USÁ-ba.

Meggyújtott, égő pénz - így vész el...

Mi lehet az oka?

Egyszerű lenne ezeket az eseteket a kapzsiság számlájára írni, de nem feltétlenül ott van a probléma gyökere, hogy valaki jól akar járni.

Egyrészt ha telefonon keresnek meg, egy jól felkészült telemarketingest vagy ún. “pénzügyi tanácsadót”, “brókert” kb. minden válaszra felkészítenek, és ha csak minimális esélyt látnak a sikerre, lyukat beszélnek az ember hasába. Hasonlóan ehhez (részlet a Wall Street farkasa c. filmből):

Egy ilyen hívás tartalma változhat, de a lényege nem. Ha engem hívnak fel, általában rájuk csapom a kagylót, így lehet a legjobban szót érteni velük. (De valamelyik annyira önérzetes, hogy visszahív, és kikéri magának, ha nem hagyod magad átverni.)

Sokan döntenek érzések alapján

A legtöbb embert a döntéseiben befolyásolják az érzelmek. Ezektől nehéz megszabadulni, amikor pénzügyekről van szó, de problémát főleg akkor okoz, ha a kockázatokról teljesen megfeledkezünk, és döntés előtt annyi gyanakvás se lesz bennünk, hogy alaposan utánanézzünk, vagy kikérjük egy hozzáértő tanácsát.

Valaki csak a várható hasznot látja, vagy csak egyszerűen beleszeret egy ötletbe (főleg, ha a sajátja), esetleg okosnak akarja érezni magát. Előfordul, hogy ha valaki észérvekkel le akarja beszélni, az csak olaj a tűzre (még inkább, ha a befektetést egy jó ismerőse hozta, aki “biztos nem akar neki rosszat” – ami lehet akár igaz is, csak valójában azt sem tudja, mit csinál, mert csak eladni tanították meg, azt nem, hogy mit ad el…).

Egyesek a döntésüket egészen addig védik foggal-körömmel, amíg a kudarc már egyértelmű lesz (ahelyett, hogy kiszállnának), mert a tévedést nem akarják beismerni. Könnyen lehet, hogy nem is tanulnak belőle, és egyszer megismétlik a hibájukat.

Hogyan lehet elkerülni?

Nehéz olyan általános receptet mondani, amivel bármilyen csalást el lehet kerülni. De kezdésnek megint csak jó lehet, amit az MNB javasol (lásd a “Befektetésvédelem” c. részt a linkelt oldalon).

Ezen kívül egy külföldi pénzügyi felügyelet ebben a 4 pontban összegezte, hogyan készüljünk csalások ellen:

  • Legyünk bizalmatlanok a kéretlen befektetési ötletekkel kapcsolatban (vagyis amit telefonon, e-mailben, reklámban, szpozorált tartalmon keresztül vagy máshogy ajánl valaki, anélkül, hogy kerestük volna a lehetőséget), és kérjük ki egy hozzáértő tanácsadó, ügyvéd vagy könyvelő véleményét.
  • Legyünk bizalmatlanok, ha nyomást próbálnak gyakorolni ránk akár azzal, hogy az ajánlat csak egy bizonyos ideig él, akár máshogy (pl.: ha drámáznak a telefonban, hogy mennyit foglalkoztak velünk, és drága az idejük…). Ne hagyjuk, hogy siettessenek, lehet, hogy azért csinálják, hogy ne legyen időnk rendesen tájékozódni.
  • Nézzünk utána, hogy ki felügyeli a céget, akivel üzletet kötnénk? Ki ellenőrzi, kinél lehet panaszt tenni? A brókercég választásával kapcsolatban mi is írtunk erről korábban.
  • Értsük meg, mibe fektetünk! Tudjuk, hogyan működik? Mitől függ a hozam, mik a kockázatok, és mik a költségek? Kik vannak még az üzletben (bróker? közvetítő?), és nekik miért éri meg?
    • Nagyon gyanús, ha a költségekről nem kapunk felvilágosítást. Nekem ködösítettek már úgy, hogy “én csak közvetítő vagyok, és a cég nem szereti, ha kiadjuk az ilyen jellegű anyagaikat”.

Nem kell minden lehetőséget megragadni. Ha valami kicsit is gyanús, nem kötelező beszállni, és akkor biztos, hogy nem veszítünk.

Megjegyzés:
Az oldalon előfordulhatnak olyan hirdetések, amikkel mi nem értünk egyet. Ez azért van, mert nem tudjuk az összes olyan hirdetést kiszűrni, ami nem felel meg az elveinknek.

Hozzászólás Facebook-on:

A kép forrása: https://www.flickr.com/photos/59937401@N07/5930175788/in/photostream/


Egyéb megosztás: