Kidobott pénz-e az 5 hetes lottó?

Attól függ, honnan nézzük. Mi szól ellene, mi szól mellette?

Mi szól az 5 hetes szelvény mellett?

Jelenleg az öthetes lottó nem olcsóbb, mint ha hetente megvennénk egy szelvényt. Viszont ha 5 hétre előre megvesszük, azzal időt lehet megtakarítani.

Hogy mennyi időt spórol meg nekünk az 5 hetes szelvény, az egyénenként változó: aki interneten keresztül lottózik, annak csak pár percet, aki lottózóba jár, annak azért többet (gondolom legalább negyed órás kitérő alkalmanként).

Akkor megéri?

Ha telitalálatunk lenne…

Érdekes gondolatmenet, hogy valaki azért nem vesz öthetes szelvényt, mert ha az első héten telitalálata van, kidobott pénz, amit a másik 4 hétre kifizetett.

Valójában minden héten ugyanannyi esély van nyerni, vagyis a következő 4 hétben is ugyanazért fizettünk, mint az első héten. Akár az is elképzelhető, hogy a következő 4 hétben ismét telitalálatunk lesz, akár ugyanazokkal a számokkal.

Ennek ellenére a második telitalálatot általában esélytelennek tartják, bezzeg az, hogy egyszer lehet telitalálatunk, teljesen “hihető”. (Annyira, hogy pl.: az egyik ismerősömet, amikor az anyagi problémáiról kérdeztük, csak azzal ütötte el: majd nyerek a lottón… Azóta se nyert.) Persze igaz, hogy az első telitalálat után a következő már valószínűleg nem fizet olyan jól, mert nem halmozódott sokáig a nyeremény.

Ha nincs telitalálatunk…

A gyakoribb eset, hogy egyesek egész életen át lottóznak főnyeremény nélkül. Ebben az esetben elég sok pénzt költünk el (ebben a számításban nagyjából mindegy, hogy 5 hetes, vagy egyhetes szelvényt veszünk):

életkor az első játéknál18év
várható életkor75,7év (nőknél kb. 79, férfiaknál 72,4, átlagolva)
lottózással töltött évek57,7év
évi játékok száma52hét
egy játék ára250Ft, mai áron
egy élet során elköltött összeg750100Ft, mai értéken

Fontos:

  • A lottó ára is változik idővel, ezért írtuk hogy a kb. 750 ezer forint mai értéken veendő. A Wikipédia szerint 1988-ban még 10 forintba került egy játék, ma 250 Ft. A KSH adatai szerint 1988-2018 között a fogyasztói árindex csak 19,24-szeresére nőtt, szemben a lottó árának 25-szörös növekedésével, tehát a lottó jobban drágult, mint az átlag.
  • Ha valaki hetente 2, 3, 4… szelvénnyel játszik, akkor egy élet során ennek a 750 ezer forintnak a 2,3,4-szeresét költi el lottóra.
  • Az egyenlegen javíthatnak kisebb nyeremények, az akcióban nyerhető dolgok, vagy a számhúzásért kapott pénz, de ahhoz nagyon sokat kell nyerni, hogy egyáltalán nullán legyünk.

Ne felejtsük el, hogy ha a lottózás a szervezőnek nem lenne nyereséges, akkor nem csinálná – ha pedig a szervezőnek nyereséges, a játékosok nagy része nem nyerhet többet, mint amennyit kifizetett. Vagyis csak nagyon kevés embernek éri meg anyagi értelemben a lottózás. (Ez nagyon sok más szerencsejátékra is igaz, függetlenül attól, hogy gyakrabban fizet kisebb nyereményt, vagy ritkábban egy nagyobb összeget.)
Arra sincs befolyásunk, hogy pont mi leszünk azok, akik majd nagyot nyernek, és arra sem, hogy ha esetleg nyerünk, az mikor lesz.

Sok-e, vagy kevés?

A fenti 750 ezer forint heti egy szelvényre vonatkozik (és ahogy írtuk, mindegy, hogy 5 hetes, vagy egyhetes szelvényekkel játszunk, mert ugyanannyiba kerül). Minden héten 4 szelvénnyel ez már összesen 3 millió forintra nő, de sokan a lottón kívül más játékokat is űznek, ami szintén pénzbe kerül.

Hogy ez sok-e vagy kevés, és lehetne-e értelmesebben felhasználni, mindenki döntse el magának. Ha játékként vagy szórakozásként tekintünk rá, lehet, hogy elmegy, de csak ha nem visszük túlzásba, és nem megy az anyagi helyzetünk rovására. (Sajnos ez megtörténhet a lottóval is. Nem véletlenül hívják fel a figyelmet a kockázatokra: “A túlzásba vitt szerencsejáték ártalmas, szenvedélybetegség kialakulásához vezethet!”). De befektetésként semmiképpen ne gondoljunk rá.

Aki nem lottózik, az mennyit spórol?

Abból, hogy egy élet során mennyit lehet elkölteni lottóra, még nem következik az, hogy ha valaki nem lottózik, 70+ éves korára megtakarít kb. 700 ezer forintot. Ahogy az összes nem-dohányzónak sincs eggyel több lakása, úgy a nem-lottózóknál sem halmozódik fel automatikusan az a pénz, amit mások lottóra költenek.

Aki tényleg szeretné megspórolni a lottó árát, annak legalább annyit kell tennie, hogy megakadályozza ennek a pénznek az elköltését másra, pl.: beteszi egy perselybe, vagy külön számlára stb… És persze le is lehet kötni, vagy be is lehet fektetni.

Tényleg főnyeremény a főnyeremény?

Akinek a lottón telitalálata van, az gyakran rövid időn belül rosszabb anyagi helyzetben találja magát, mint amiben volt.

Ez annak köszönhető, hogy tapasztalat nélkül nagyon sokan rosszul bánnak főnyeremény nagyságú összeggel. Pl.: ha a nyeremény fele elmegy drága ingatlanra és kocsikra, a másik felét előbb-utóbb elviszi az, hogy ezeknek borzasztó magas a fenntartási költsége. Az is előfordul, hogy rossz vállalkozásba fektetnek (ami nyereség helyett adósságot termel), vagy széthordja a pénzt a rokonság.

Ha hirtelen jutunk nagyobb összeghez, jó ötlet egy megbízható tanácsadót keresni…

Megjegyzés:
Az oldalon előfordulhatnak olyan hirdetések, amikkel mi nem értünk egyet. Ez azért van, mert nem tudjuk az összes olyan hirdetést kiszűrni, ami nem felel meg az elveinknek.

Hozzászólás Facebook-on:


Egyéb megosztás: