Sokszor hitvitába torkollt, amikor ezt a témát felhoztam. Tényleg olyan jó üzlet? Sokak számára még mindig ez a befektetés csúcsa.
Ejtsünk néhány szót az elérhető hozamról, a kockázatokról és hogy egyáltalán kik próbálkozhatnak ingatlanbefektetéssel?
Mi igaz a Mikulás rali legendájából? Lehet rajta keresni? Ha igen, akkor hogyan?
Most nézzük meg egy bankbetéttől eltérő lehetőséget arra, hogyan lehet meglovagolni a forint-euró árfolyam változását! (Az előző cikkben arról volt szó, hogy érdemes-e euró bankbetétbe fektetni)
Utánaszámoltam egy példán keresztül, hogy tényleg jó üzlet-e az euró bankbetét. Még én is meglepődtem az eredményeken.
Ha részvénybe fektetünk, akkor többféle kockázattal kell számolni. Ezek közül az egyik az üzleti kockázat, ami azt fejezi ki, hogy a vállalat bevételei és kiadásai bizonytalanok és az üzletmenettől függenek.
A hosszútávon befektetőknek az üzletmenetről szóló hírek bejelentései komolyan befolyásolhatják, hogy az adott részvényt venni, eladni vagy tartani akarják.
A rövidtávon befektetőknek (pl.: daytradereknek) azért fontosak a hírek, mert egy nagy horderejű hír olyan mozgásokat indíthat be az árfolyamban, amik technikai elemzéssel nem kezelhetőek. Az ilyen időszakokat a technikai elemzés alapján kereskedőknek érdemes elkerülni (ha lehet ? a váratlan hírekre sehogy sem lehet felkészülni, de pl.: a negyedéves jelentések időpontját előre lehet tudni).
Az üzleti kockázat hatásait jól szemlélteti a BP esete, ahol egyre rosszabb hírek jelennek meg a lassan 2 hónapja tartó olajkatasztrófáról. Az ügy kitörése óta a BP részvénye kb. 50%-ot esett.
A BP egy 2009-es felmérés szerint a világ negyedik legnagyobb cége volt, nem mellesleg az első 6-ból 5 vállalat az energiaszektorból került ki. Ebből az esetből is látszik, hogy egy óriáscégnél is jöhet derült égből villámcsapásként egy hír, ami mindent megváltoztat.
A főbb események a teljesség igénye nélkül:
(1) 2010.04.20-22 egy robbanástól kigyullad és elsüllyed a BP olajkitermelő platformja a Mexikói-öbölben. Folyamatos harc kezdődik az olajszivárgás elhárítása érdekében.
(2) 2010.05.05. a BP ADR 84 cent (1,64%) osztalékot fizet (a cég negyedévente fizet osztalékot, eltérően az itthon szokásos gyakorlattól)
(3) 2010.06.02. Az olajszennyezés ügyében büntetőeljárás indul a BP ellen, miközben az olajfolt Florida felé közelít. Egyesek szerint akár a keleti partvidéket is veszélyeztetheti. Másnap az USA kormánya benyújtja a BP-nek a védekezés addig költségeiről szóló 69 millió USD értékű számlát. Amerikai politikusok pedig követelik, hogy állítsák le a BP osztalékfizetését, amíg nem világos, mennyibe fog kerülni a kármentesítés.
(4) 2010.06.10. Az USA-ban már több BP kutat megrongáltak, és a BP ellen tüntetéseket szerveznek. Közben olyan találgatások látnak napvilágot, hogy lehet, hogy a BP készpénzállománya kevés lesz a károk elhárításához.
Az ügy nem csak a BP belügye. Az olajszennyezés a tenger élővilágán kívül a part menti mocsárvilágot is veszélyezteti. Mindez aközben történik, hogy lassan közelít a hurrikánszezon a Mexikói-öbölben, ami megnehezíti a védekezést. Az olajkitermelést nem, mert azt az USA kormánya átmenetileg megtiltotta. Ez tovább borzolja a kedélyeket, mert több part menti államban az olajtermelés fontos megélhetési forrás, ami miatt jelentős elbocsátások történtek. Elrendelték a halászati tilalmat is.
Az eredeti állapot helyreállítását a BP vállalta, de a költségekre csak becslések vannak. Úgy tűnik, hogy a BP hosszú pereskedésre számíthat és az olajszennyezés miatti költségek akár több évig is kiadást jelenthetnek. Az eddigi munkálatok 1-1,5 milliárd dollárba kerültek. Összehasonlításul a tavalyi profit 16,5, az idei profitvárakozás pedig 19 milliárd dollár volt.
Mi ebben az üzleti kockázat?
Részvényesi szempontból az olajfúrótorony elvesztése csökkentette a cég vagyonát (az olajfúrótorony a cég egyik vagyontárgya volt, amiből minden BP részvényes részesedik.) Az elsüllyedt olajfúrótoronyból kitermelt olajat nem tudják eladni, és emiatt a cég bevételtől esik el. Valószínűleg a legkomolyabb problémát azok a kiadások jelentik majd, amiket a természeti katasztrófa és annak következményeinek elhárítására kell majd fordítani.
Ha a híreknek hinni lehet, akkor az ügy egy véletlen balesettel kezdődött, ami miatt kigyulladt és elsüllyedt egy olajfúró torony. A BP saját bevallása szerint nem volt megfelelően felszerelve egy 1500 méteres mélységben történő olajfolyás kezelésére. Még ha valaki károgott is, hogy előfordulhat egy ilyen katasztrófa, az részvényesi szemmel biztos elveszett a többi hír között, ezért a részvényeseket valószínűleg teljesen váratlanul érte az ügy. A vezetés kockáztatott, és nem költött elég pénzt arra, hogy az ilyen problémák ellen be legyenek biztosítva ? közben a profitot pedig magasan tartották.
A következményeket látva most már biztos, hogy a cég rosszul mérte fel az olajkitermelés kockázatait. Valószínűleg jóval többet fognak költeni a károk elhárítására, mint amibe a megelőzés (pl.: megfelelő technológia kifejlesztése az olajszivárgás megfékezésére) került volna. A dolog már-már Jockey Ewing-ot juttatja az eszembe, bár ő csinált ennél hajmeresztőbb dolgokat is (pl.: zsoldosokat bérelt a konkurencia olajkútjainak felrobbantására, amivel háborút robbantott ki a Közel-Keleten, és titokban olajat csempészett Kubába is, lásd http://www.imdb.com/title/tt0553398/). Az ügy következményei viszont már lehet, hogy Jockeynak tetszenének: hosszú távra az olaj árfolyamának emelkedését vetítik előre a katasztrófa utóhatásai, mert rengeteg korlátozást vezethetnek be, lassulhat és drágulhat a kitermelés.
Remélhetőleg legalább a többi olajtársaság fel fog készülni a hasonló balesetekre.
A bankbetétről azt tartják, hogy likvid (gyorsan készpénzzé tehető), kis hozamú, alacsony kockázatú befektetés. Magánembereknek azt szokták tanácsolni, hogy képezzenek tartalékot váratlan kiadásokra (pl.: váratlan kiadások, munkanélküliség), és tartsák bankbetétben, mert így legalább egy kis hozama lesz, és mindig rendelkezésre áll. Ami a tartalékon felül marad, azt lehet másba fektetni.
A bankbetét elvileg egyszerű befektetési forma, de azért nem árt pár dologgal tisztában lenni vele kapcsolatban.
Egyesek a bankbetétek halálát is jósolták a kamatadó bevezetésekor, mondván, hogy 20%-kal kisebb hozam mellett már nem fogja megérni betétben tartani a pénzt. 2006 szeptemberében, a kamatadó bevezetésekor az 1 éves referencia hozam 8,71%-on tetőzött. Ha mondjuk a referencia hozam mellett tudtuk elhelyezni a betétünket egy évre, akkor 6,97%-os adózott hozamot értünk el, amivel alig sikerült növelni a pénzünk értékét, ha számításban vesszük, hogy 2007 szeptemberében, a betét lejártakor 6,4%-os volt az éves pénzromlás mértéke.
Az 1 éves referenciahozam alakulása a válság alatt
A válság során a referencia hozam kétszer is 12% körül tetőzött: 2008 novemberében és 2009 februárjában (lásd a mellékelt grafikont). Ilyen kamatok és kb. 4-5%-os infláció mellett úgy tűnik, hogy megérte bankbetétbe fektetni.
2009 nyarának végén még lehetett 10% feletti (akciós) betéti ajánlatokat látni, de ez már a múlté. A cikk írásakor a legjobb akciós kamat 6% körüli, és az idei inflációt 4,2-4,4%-ra várják, vagyis a bankbetét ma ismét alig képes a befektetett pénz értékének növelésére.
A befagyott betétek tőkéje és kamata után az OBA 50 ezer euróig fizet kártalanítást.
A kockázat nem is a befagyott betétekben van, ha nem azzal, hogy a legtöbb bank nem fizet időarányos kamatot, ha a lejárat előtt bontjuk fel a lekötött betétet (lekötés előtt erről mindenképpen tájékozódni kell). Ezzel igazából kockázatot vállalunk: ha valamiért a idő előtt lenne szükség a pénzre, akkor a befektetett pénzt hiánytalanul megkapjuk, de elmarad a hozam.
Ha pl.: arra tettünk félre pénzt, hogy az állásunk elvesztése esetén átmenetileg legyen miből megélni, és ez a pénz 18 hónapra lett lekötve, (pl.: hogy a magas betéti kamatot bebiztosítsuk 2008 novemberében), akkor a válság alatt adódhatott úgy, hogy a teljes kamatot elbuktuk.
Ez a kockázat nem feltétlenül nagy, de az biztos, hogy ha hosszabb időre kötjük le a pénzünket, akkor nagyobb az esélye, hogy idő előtt szükségünk lesz rá. A hosszabb idejű lekötésre ezért ez a kockázat is nagyobb. Ha rövidebb lejáratot választunk, vagy több részletben kötjük le a pénzt, akkor ez a kockázat csökkenthető. Az előbbi példában a rövidebb lejárat azt is jelenti, hogy a magas kamat csak rövidebb ideig jár és többet kell vele foglalkozni – valamit valamiért.
Ha mindig a legjobb kamatot akarjuk megkapni, akkor folyamatosan böngészni kell a bankok ajánlatait. (Ha az automatikus betétmegújítást választjuk, sosem a bank legjobb feltételeivel újul meg a betétünk.)
A legjobb kamatot általában valamilyen feltételhez kötik, amit nehéz lehet teljesíteni, és gyakran csak személyesen lehet elintézni a betét lekötését.
Ha a legjobb ajánlatra vadászunk, a rengeteg időn kívül még költségek is felmerülhetnek: másik banknál is számlát kellhet nyitni, amiért számlavezetési díjat számolnak fel, és utalásra is szükség lehet, ami szintén pénzbe kerül.
A pénzpiaci befektetési alapok hasonlóak egy bankbetéthez (itt most azokról a pénzpiaci alapokról beszélek, amik rövidtávú magyar állampapírokba és bankbetétbe fektetnek), de van néhány előnye is a betétekhez képest.
A nyílt végű pénzpiaci alapoknak a bankbetétekkel szemben nincs lejárata, ezért nem kell mindig megújítani. Ezzel időt, utánajárást takaríthatunk meg magunknak.
A befektetési alapoknál csak a visszaváltáskor kell kamatadót fizetni ? ha 3 évig nincs szükség a pénzre, akkor 3 évig nem fizetünk utána kamatadót.
Ha szükség lenne a pénznek mondjuk a felére, akkor dönthetünk úgy is, hogy a befektetési jegyeinknek csak a felét váltjuk vissza, a többi pedig gyarapodhat tovább. (Ehhez bankbetétnél elég sok trükköt be kellene vetni…)
Hátrányai között kell említeni, hogy befektetési alaptól függően elképzelhető, hogy tovább tart a visszaváltás, mint egy betét feltörése (van olyan pénzpiaci alap, amit még aznap visszaváltanak, és van olyan aminél várni kellhet). Ennek befektetési formának is lehetnek költségei, de nem túl nagyok: értékpapírszámlát kellhet nyitni (ha már van, akkor ez nem számít, és nem is mindig szükséges) és vételnél / eladásnál jutalékot számítanak fel (a pénzpiaci alapoknál elég alacsonyak a jutalékok).
Egy pénzpiaci alap árfolyamának alakulása: amikor tombolt a válság, akkor is csak rövid ideig tartó, néhány százalékos eséssel reagált. Egyébként szolid növekedés jellemzi.
A pénzpiaci alapok hozama a bankbetétekhez hasonlóan alacsony, nagyjából követi a rövidtávú piaci kamatokat. Nem valószínű, hogy ebből fog valaki meggazdagodni, de pár előnyös tulajdonsága miatt a bankbetétnél kényelmesebb.
Ön mit gondol a bankbetétről és a pénzpiaci alapokról?