portfolioblogger címkével jelölt bejegyzések

Mi az az ADR? És mi köze a MTELEKOM-hoz?

Mi az az ADR?

Nézzük a részvénybefektetést kicsit egy amerikai állampolgár szemével.

Ha amerikai részvényekbe akar fektetni, a világ legszélesebb kínálatából válogathat az azonnali, a határidős és az opciós piacon.

Ha viszont külföldi részvénybe akar fektetni, akkor hasonló problémákkal szembesül, mint mi: a külföldi tőzsde drágább, macerásabb, nem is minden brókernél lehet elérni, külföldi tőzsdéken mások a szabályok stb.

Ezért találták ki 1927-ben az ADR-t (American depository receipt). Az ADR egy olyan amerikai tőzsdén kereskedett részvény, ami egy másik ország részvényéből képvisel valahány darabot. A darabszámot úgy állítják be, hogy az ár ránézésre vonzó legyen, mert sok befektető kerüli a nominálisan túl olcsó részvényeket. Emiatt kibocsátáskor próbálják 10 és 100 $ közé belőni az árat. Persze, hogy később az ár hogy alakul, az más kérdés (lásd a Hellenic Telecommunications Organization nevű görög részvényt, ami már jócskán 10$ alá süllyedt).

Az ADR-ekkel amerikai tőzsdéken lehet kereskeni, úgy hogy egy bank vagy brókercég megvásárol egy adagot a külföldi részvényből, és ADR-be csomagolja, majd eladja. Ahhoz, hogy a cég részvényeivel pl.: az NYSE-n (New Yort Stock Exchange) is kereskedni lehessen, részletesebb információkat kell, hogy szolgáltasson működéséről.

Ezzel az amerikai befektető szempontjából a befektetés házhoz megy. Kényelmesen és ugyanolyan olcsón tud külföldi részvényt venni, mint amerikait. Az ADR-eknek több változata is van, egyik csak OTC piacon kereskedhető, másik az NYSE-n is. Amelyik cég megfelel a legszigorúbb követelményeknek is, az az amerikai piacokon tőkét is emelhet részvénykibocsátáson keresztül, amivel kihasználhatják az amerikai piacok nyújtotta lehetőségeket is.

És mi köze hozzá a MTELEKOM-nak?

ADR volt a korábbi cikkben felsorolt görög részvények egy része, és a magyar részvények közül ilyen a MTELEKOM (NYSE ticker: MTA, lásd: http://www.nyse.com/about/listed/mta.html), ami a legszigorúbb feltételeknek megfelelve Közép-kelet Európából elsőként került a NYSE-re (IPO-n, vagyis kezdeti nyilvános részvénykibocsátáson keresztül). Egy MTELEKOM ADR 5 db BÉT-en vásárolható MTELEKOM részvények felel meg, ez érvényes a ADR után fizetett osztalékra is. A NYSE-re kb. 6 millió MTELEKOM ADR-t vezettek be, ami a részvények kb. 1 milliárdos összdarabszámához képest 3%-ot képvisel.

Hol érinthet ez minket?

Ahogy látszik, a MTELEKOM ADR és a MTELEKOM a BÉT-en nagyjából hasonló árfolyammozgást ír le, pl.: egyszerre esett le az osztalékszelvény 2010 ápr. 28-án.

A NYSE-n forgó Magyar Telekom ADR grafikonja (adatforrás: http://finance.yahoo.com/q/hp?s=MTA+Historical+Prices):

Magyar Telekom ADR árfolyamgrafikon a NYSE-ről

A BÉT-en forgó Magyar Telekom részvény grafikonja, ugyanarra az időszakra:

Magyar Telekom részvény grafikon árfolyamgrafikonjra a BÉT-en - az árfolyammozgás közel azonos az ADR-rel

Egy NYSE-re bevezetett ADR-nek a SEC (USA értékpapírfelügyelet) által szabott feltételeknek is meg kell felelnie, ami az extra költségek mellett rangot és likviditást is ad a vállalatnak. Emellett MTELEKOM-nál újból felszínre került a NYSE-n való jelenlét:

Telekom: megerősítve az éves várakozások, mérlegelik a New York-i jelenlétet

források, és további információ az ADR-ekről:

http://www.investopedia.com/university/adr/adr1.asp

http://www.telekom.hu/befektetoknek/magyar_telekom_reszveny/adr_program

http://www.bet.hu/magyar_egyeb/dinportl/companyprofile?company=1633


Hogyan válasszunk brókercéget befektetéshez? 3. rész

A brókercég szolgáltatásának megítélésében nem a kereskedhető termék az egyetlen szempont.

Az ügyfélszolgálat minőségére nem vesztegetnék több szót, mert azt egy korábbi cikkben kitárgyaltuk.

Dönteni kell

A választáshoz jó tudni, hogy mihez akarunk kezdeni a brókercégnél. Aki tőkeáttétellel akar kereskedni, annak fontos, hogy mekkora a maximális megengedett tőkeáttétel, és azt is, hogy mi a legkisebb tétel, amivel kereskedni lehet. A daytradelőknek pl.: nagyon fontos, hogy a megbízási díj kicsi legyen, és az se hátrány, ha a kereskedési rendszernek van egy jó beépített ingyenes grafikonrajzolója (van olyan platform, amit ez ad el!).

Aki nem daytradinggel foglalkozik, annál más szempontok kerülhetnek előtérbe, mint pl.: legyen magyar nyelvű a platform, vagy lehessen pont azzal a speciális termékkel (külföldi részvény, befektetési alap, kötvény, olaj, arany) kereskedni, amit keres. Ilyenkor jó szolgálatot tesz kiegészítésként a Tőzsdeász.hu grafikonrajzolója, amivel nap végi adatokból szinte minden termék árfolyama ábrázolható ingyenesen.

Ami mindenképpen fontos

Ha van demó számla, akkor azt mindenképpen próbáljuk ki, illetve rágjuk át magunkat a szolgáltatás és a kezelőfelület dokumentációján, hogy pontosan tisztában legyünk azzal, mi történik ha megbízást adunk, hogyan számítják a fedezetet, milyen költséget és hogyan számítanak fel stb.

A magyar és külföldi szolgáltatók közötti választásnál figyelembe kell venni azt is, hogy a tartós befektetési számlát (TBSZ) Magyarországon lehet nyitni. (TBSZ-en lehet akár daytradelni is, csak az a fontos az adózás szempontjából, hogy a pénzkivétel nem történjen 3 illetve 5 éven belül).

A szolgáltatás minőségével kapcsolatban vannak olyan dolgok is, amik nem derülhetnek ki első kipróbálás során, ezért mindenképpen szét kell nézni fórumokon. Ilyen pl.: a szolgáltatás akadozása, és az, hogy a megbízásunk mennyi idő alatt jut érvényre. (Érdemes megkeresni a weboldalon, vagy megkérdezni az ügyfélszolgálaton, hogy mit vállal a cég, és mit történik, ha mondjuk a szolgáltatásban beálló problémák miatt anyagi kár ér.) Ezen kívül érdemes utánanézni, hogy nem keringenek-e olyan pletykák, hogy pl.: egy stop megbízás mindenféle érthető ok nélkül aktiválódott, vagy olyan árfolyamon teljesült egy megbízás, amit a mögöttes termék el sem ért.

Számlanyitás

A befektetéshez értékpapírszámlát kell nyitni, de a számlanyitás körülményei nem mindenhol egyformák. Egy külföldi szolgáltató nem várja el, hogy menjünk el a legközelebb eső (mondjuk londoni) fiókjukba, vigyünk magunkkal egy kisebb koffernyi iratot (személyi igazolványt, adókártyát, TAJ kártyát, lakcímkártyát). Külföldi szolgáltatóknál általában minden elintézhető az interneten keresztül.

Ezzel szemben Magyarországon legalább egyszer el kell menni a legközelebbi fiókba, ahol rengeteg papírmunka és a koffernyi irat lefénymásolása után távozhatunk az internetről használható értékpapírszámlánkkal.

Külföldön egyébként már régebb óta dívik az internetes befektetés, az összes rendszer kiforrottabb, továbbá figyelembe veszik a befektető olyan kényelmi igényeit is, hogy pl.: csak úgy önkényesen nem alakítják át teljesen a kezelőfelületet, és a szolgáltatásokat. Egy évtizedes múlttal rendelkező befektetési platform kondíciói és kezelő felülete nem változik sokat.

Itthon rossz esetben pl.: bankok olvadnak össze, megváltoznak a kondíciók, lecserélik a kezelőfelületet és 4-5 év múlva a szolgáltatásnak már köze sincs az eredetihez. (Tapasztalat.)

Költségek

A befektetési szolgáltatók a befektetéseink után így vagy úgy levont költségekből élnek. A befektetés szempontjából ez is fontos, nem lenne jó ha a hozamot a költségek emésztenék fel. (Ugye mindenki emlékszik még a Capital Partnersre? Ők úgy csalták el az ügyfeleik pénzét, hogy minden tranzakció után magas jutalékot vontak le ? így az ügyfél hiába kötött volna jó üzleteteket, a pénze előbb-utóbb a Capital Partnersnél landolt)

Nem meglepő módon minden szolgáltató eltérő költségekkel dolgozik, a következő tipikus jogcímeken szoktak költségeket levonni:

  • számlavezetési díj: itthon általános, külföldön kevésbé. Már a magyar bankok között is találhatunk olyat, amelyik nem alkalmazza, ha pl.: nem kérünk papír alapú számlakivonatot.

  • tranzakciós költség: befektetésenként szokták levonni, pl.: pozíció nyitáskor és záráskor. Előfordul, hogy záráskor már nem számolnak fel semmilyen költséget.

  • Vételi és eladási árfolyam közötti különbözet: önmagáért beszél, ha máshonnan nem, a valutaváltóktól ismerős kell hogy legyen. Valahol ez az egyetlen felszámított költség.

  • hazautalás költsége: ez alatt azt kell érteni, hogy mennyibe kerül a pénzkivonás az értékpapírszámlától a saját lakossági bankszámláig. Nem biztos, hogy a legegyszerűbb módszer a legolcsóbb!

  • adózás: a befektetések utáni adózás kérdése nagyon sokrétű téma. Vannak egyértelmű és kevésbé egyértelmű esetek, a legjobb, ha magyar tőzsdés fórumokon érdeklődünk.

A befektetéseknél felmerülő költségekkel később részletesen fogunk foglalkozni.

Zárszó

Aki értékpapír-befektetéssel akar foglalkozni, az a cikkben tárgyalt dolgokat nem kerülheti el, de a sok utánajárás meghálálja magát: egy jól kiválasztott internetes brókercégnél biztonságosan és költséghatékonyan lehet befektetni.

A tájékozódást érdemes a forum.tozsde.hu-n kezdeni. Ha valami kimaradt volna ebből a posztból, segítsen másokon hozzászólásával!


Görög részvények – olyan nincs hogy nincs!

Görög részvények ? olyan nincs, hogy nincs!

A múlt héten görög részvény-, és indexgrafikonokkal kapcsolatban keresett az oldal egyik látogatója a tozsdeasz@tozsdeasz.hu-n, hogy segítsek neki adatokat és grafikonokat találni.

Eddig nem nagyon találkoztam az interneten görög részvényekkel, de ha már levelet is kaptam róla, gondoltam, mást is érdekelhet, úgyhogy most megosztom a tapasztalataimat.

Nyelvi problémák…?

Először a http://www.greekshares.com/athensexc.php oldalba botlottam, de itt nem sok érdekeset találtam. Van az oldalnak görög nyelvű része is, azt a Google automatikus fordítójával fordítottam “újmagyarra”, de ott se találtam semmi érdekeset. Ugyanígy le lehet fordítani az athéni tőzsde honlapját is (http://www.ase.gr/).

Az ASE 20 index

Az ASE 20 indexet a londoni FTSE és az Athens Stock Exchange állította fel 1997-ben, és az athéni tőzsde 20 legnagyobb és leglikvidebb részvényét tartalmazza.

Egy jó ASE20 grafikon található pl.: a http://www.bloomberg.com/apps/cbuilder?ticker1=FTASE%3AIND címen.

Az indexben szereplő részvények listája elérhető a http://www.athex.gr/content/en/Indices/Composition/Index_Stocks.asp?Index=62&Name=FTSE/Athex%2020

címen.

Görög részvények grafikonjai

Az athéni tőzsde oldalából nem sikerült túl sok adatot kinyernem, ingyenesen csak az utolsó 30 nap záróárai tölthetőek le.

Szerencsére a fontosabb görög részvényekkel nem csak az athéni tőzsdén kereskednek, hanem pl.: a NYSE-n vagy Frankfurtban is. A XETRA-n, a NYSE-n és a NASDAQ-on forgalmazott részvények az adatai pedig már ingyen letölthetők a Yahoo! Finance-ről és ami még jobb: a Tőzsdeász.hu grafikonrajzolójával ingyen lehet őket elemezni is.

Néhány példa (nagy részük tagja az ASE 20 indexnek is):

Lent néhány link található az adatok letöltéséhez, nem minden részvényről van minden naphoz információ.

A belinkelt oldalak alján a “Download to spreadsheet”-re kell kattintani, az adatokat .csv kiterjesztéssel lementeni, majd a grafikonrajzolóval megnyitni. További info: Grafikonrajzoló használati utasítás, Adatok a Yahoo! Finance-ről.

ASE 20 tagok (ez itt nem az összes):

Nem ASE 20 tagok:

Kereskedés görög részvényekkel

A portfolio.hu-nak van egy összefoglaló cikke arról, hogy hol és milyen feltételekkel lehet magyar brókercégeknél görög részvényekkel és állampapírokkal kereskedni.

Sajnos a cikk már elég régi, ezért csak csak egy fizetős SMS-ért cserébe lehet megtekinteni.

Ha Önnek is van tapasztalata a görög részvényekkel kapcsolatban, ossza meg másokkal hozzászólásában!


Hogyan válasszunk brókercéget? 2. rész

Hogyan válasszunk brókercéget? 2. rész: A biztonság a gyakorlatban

Az előző cikkben arról volt szó, hogy hogyan kerüljük el a csaló vagy etikátlan brókercégeket. Ezen kívül vannak még fontos gyakorlati dolgok, amiket figyelembe kell venni a választásnál, különben kellemetlen meglepetés érhet.

Ha egy brókercég sikeresen szerepelt az előző cikkben felsorolt “teszteken”, a következő próba legyen mondjuk az ügyfélszolgálaté.

Az ügyfélszolgálat

Az ügyfélszolgálat tesztelése abból áll, hogy kapcsolatba kell lépni velük (a legjobb, ha telefonon), és okos illetve kevésbé okos kérdésekkel kell bombázni őket. Nem árt megkérdezni olyanok véleményét sem, akiknek már van tapasztalatuk a brókercéggel.

Ha nem lehet elérni az ügyfélszolgálatot, mert nincs megadva a telefonszám, nem veszik fel, a válaszok nem kielégítőek, vagy csak le akarnak rázni, akkor én a céget kerülném. Mi lesz majd, ha igazi problémával fordulnék hozzájuk?

Ez azért is fontos, mert ma egy bizalomgerjesztő kamu-honlapot létrehozni és üzemeltetni pár telefonszámmal, faxszámmal nem kerül nagy energiabefektetésbe. Nem kell hozzá iroda, nem kell hozzá nagy tőke, elég hozzá egy számítógép Skype-pal, faxot is lehet már küldeni és fogadni az interneten keresztül.

Fontos, hogy még a regisztráció előtt ellenőrizzük az ügyfélszolgálatot, mert még ha a pénzt nem is utalunk át, a személyes adatainkat a regisztráció során meg kell adnunk, amivel vissza lehet élni. (Például az emberek nagy része mindenhol ugyanazt a felhasználónevet és jelszót használja. Egy kamu brókercég ideális jelszólopásra, mert az emberek nagy része önként megadja a leggyakrabban használt jelszavát és felhasználónevét.)

A pénz hazautalása

Még a regisztráció előtt világosan kell látni azt is, hogy hogyan működik a pénz hazautalása. Ha ez nem látszik, tisztázni kell. Elképzelhető az is, hogy a visszautalás költségei olyan magasak (pl.: 50$), hogy kisebb tőkével nem éri meg belevágni.

Még a magasabb visszautalási költségek ellenére is érdemes lehet először egy kisebb összeggel kipróbálni a szolgáltatást – pár tranzakció után megnézni, működik-e a hazautalás is.

E-biztonság

A befektetések nagy részéhez értékpapír számát kell nyitni, máshogy nem megy. Az értékpapírszámla elérése történhet interneten keresztül, SMS-ben, telefonos ügyfélszolgálaton és bankfiókban. Ezek közül ma a legfontosabb az internetes elérés, mert:

  • Kényelmesebb, mint a bankfiókban vagy a telefonos ügyfélszolgálatnál várakozni

  • Olcsóbb, mint minden egyéb lehetőség (kisebb tranzakciós költségek, stb.)

Ha az internetes elérést technikai oldalról nézzük, akkor a mai kereskedési rendszerek technológiája biztonságos. A technológia gyengeségeit kihasználva illetéktelenek nem férhetnek hozzá a számlához. (Pontosabban: aránytalanul nagyobb erőfeszítés kell hozzá, mintsem az megérné bárkinek. Minden védelmet fel lehet törni, kérdés hogy megéri-e? Olyasmire kell itt gondolni, hogy mondjuk egy átlagos számlán van mondjuk 5000$, míg egy számlát egy számítógép mondjuk 35 év alatt tudna feltörni. A támadóknak ez nem kifizetődő.)

Azok a hírek, amik számlák feltöréséről szólnak, szinten mindig emberi hibának köszönhetőek és nem az alkalmazott technológia gyengesége okozza.

Éppen ezért oda kell figyelni az informatikai biztonsági szakemberek tanácsaira, pl.: a bankok sose kérik a jelszavat e-mailben, ha e-mail jön a banktól, akkor ellenőrizni kell, hogy a levél tényleg a banktól jött-e és a benne lévő linkek valóban a bank honlapjára mutatnak.

A csalók előszeretettel helyeznek el e-mailben olyan linket, ami nagyon hasonlít a bank hivatalos webcímére, de igazából egy jelszólopó kamu-weboldalra mutat. Ha a levélben lévő link szövege egy képben van, az eleve gyanús, ha mégis a rákattintunk a linkre, akkor a böngésző címsávjában megjelenő URL-t ellenőrizni kell.

Kerülni kell, hogy a jelszavakat a számítógépen tároljuk. Nem szabad se fájlba, se a böngészőbe jelszavakat menteni. Ez azért fontos, mert a hackerek előszeretettel támadják az ügyfelek gépeit, ahonnan könnyen lehet jelszavakat lopni ? a bróker rendszerét támadni sokkal nehezebb.

A következő részben már arról lesz szó, mik fontosak a befektetés szempontjából.

Ha valami kimaradt volna ebből a posztból, segítsen másokon hozzászólásával!


Hogyan válasszunk brókercéget? 1. rész

Hogyan válasszunk brókercéget? 1. rész: Az átverések elkerülése

Ma az interneten lépten-nyomon brókercégek ajánlataiba lehet botlani, egyik-másik még a telefonos marketingtől sem riad vissza. A kínálat óriási, aki most akar választani, bajban van. Ebben a posztban arról lesz szó, hogyan válasszunk biztonságosan brókercéget.

Ha már konkrét termékről vagy brókerről van szó, érdemes elolvasni és kikérni mások véleményét is fórumokon pl.: http://forum.tozsde.hu/brokercegek/72-melyik-brokerceget-erdemes-valasztani.html. Lehet, hogy a fórumozók segítségével jobbat is találunk.

A döntést nem érdemes elhamarkodni. A rossz választás következményeit sokáig viselhetjük, tájékozódni viszont csak egyszer kell.

Mit kockáztatunk?

Amikor egy brókercégnél befektetünk, megadunk egy csomó személyes adatot a számlanyitáshoz és a cégnél nyilvántartott számlára utalunk a pénzünkből. Nagyon fontos, hogy mielőtt ennyire megbíznánk egy cégben, ellenőrizzük le a cég megbízhatóságát, mert különben a pénzünket és az adatainkkal való visszaélést kockáztatjuk. (pl.: kiadják-e egy másik cégnek a telefonszámunkat, ahonnan majd telefonon zaklatnak mindenféle ajánlattal.)

A felügyeletek segítenek

A PSZÁF-nek és a külföldi / nemzetközi értékpapír-felügyeleteknek vannak listái csalással foglalkozó szervezetekről és meg is osztják egymással az információikat. Ezeket a cégeket messzire el kell kerülni. Nem szabad egyből fellélegezni, ha azt látjuk, hogy ez vagy az a csoport mondjuk csak Svédországban tevékenykedik ? ha ott már forrósodik a talaj, akár Magyarországra is áttelepülhetnek (ahogy az már meg is történt).

http://www.pszaf.hu/bal_menu/figyelemfelhivo/hazai
http://www.pszaf.hu/bal_menu/figyelemfelhivo/nemzetkozi

Pénzt érő tanácsok ingyen?

Előfordulhat, hogy egy brókercég ingyenes tanácsadással akarja vonzóbbá tenni ajánlatát. Ha valaki ingyenes tanácsadást, befektetési tippeket kínál, kétszer is gondoljuk meg, nincs-e szó átverésről. Miért érné meg ingyen tippet adni valakinek? Miért adna valaki privátbanki szolgáltatást ingyen? Gondoljunk bele, milyen érdeke fűződik a tanácsot adónak ahhoz, hogy mi az ő befektetését válasszuk? Az ingyenes tippek általában másnak hoznak hasznot. (pl.: Capital Partners…)

Ellenőrzés az interneten

Sok probléma elképzelhető egy brókercéggel, ami elsőre eszünkbe se jutna. Ha a PSZÁF szerint rendben van a cég, akkor le kell ellenőrizni a jó hírét az interneten is. Magyar cég esetében azt nézzük meg, hogy a “cégnév + csalás” vagy “cégnév + átverés” kulcsszóra milyen találatokat ad a Google, külföldi cégek esetében a kulcsszó pl.: “cégnév + scam” vagy a “cégnév + fraud”. Mérlegelni a találatok alapján kell.

Például így találtam a következő információt a Plus500-ról:

http://www.forexpeacearmy.com/forex-forum/scam-alerts-folder/4336-plus500-com.html. Itt azt írják, hogy a Plus500 a nyerőben záró ügyfelek számláit az első pénzkivétel után zárolta. Aki nyereséggel fektet be náluk, azt nem hagyják tovább kereskedni, ami szerintem etikátlan. (Emiatt le is tiltottam a Tőzsdeász.hu-ról a hirdetéseiket.)

Aki befektetéssel akar foglalkozni, az a posztban tárgyalt dolgokat nem kerülheti el, de a sok utánajárás meghálálja magát: egy jól kiválasztott internetes brókercégnél biztonságosan és az interneten jóval olcsóbban lehet befektetni.

A tájékozódást érdemes a http://forum.tozsde.hu-n kezdeni.

A következő részben a brókercég választás és a biztonság technikai oldaláról lesz szó.

Ha valami kimaradt volna, segítsen másokon hozzászólásával!