Mi fontos még azon kívül, hogy olcsó legyen a bankunk?
Banki kiadásainkon a legnagyobb megtakarítást úgy lehet elérni, ha kiválasztjuk azt a számlacsomagot, amivel a legkevesebbet fizetjük a bankolásért.
Legújabb ingyenes kiadványunk, a „Spóroljunk a bankon!” alapján ezt könnyűszerrel megtehetjük.
A megfelelő számla és bank kiválasztása azonban nem csak pénzkérdés! A legolcsóbb bank nem biztos, hogy számunkra a legjobb lesz.
Milyen problémák merülhetnek fel az önkéntes EP igénybe vételekor? Mikor nem ajánlott az önkéntes EP?
Egy korábbi cikkben már láttuk, hogy egész sokat meg lehet takarítani önkéntes egészségpénztárral.
Az előnyök mellett azonban ennek is vannak hátrányai.
Összefoglalnék néhányat a (leendő) pénztártagokra leselkedő problémák közül. Ezek nagy része ismerőseimmel vagy velem történt.
Kik keresnek rajtunk, amikor befektetési alapba fektetünk? Miért fontos tudni ezt?
A befektetés is egy üzlet, ahol a szereplők nyereséget akarnak elérni. Minden befektetéssel kapcsolatos szolgáltatást a nyereség reményében nyújtanak. Ez pedig azt jelenti, hogy így vagy úgy, de a mi befektetéseinken mások is keresnek.
A befektetési piacon sokakat (szerencsére nem mindenkit) csak a saját haszna érdekli, semmi több. Ezért reklámoznak olyan befektetéseket, ami nekünk garantáltan veszteséges, ezért ajánlanak olyan termékeket, amik nem nekünk valók és így tovább.
Fontos tisztában lenni azzal, kik és hogyan érdekeltek abban, hogy befektessünk, mert így könnyebben elkerülhetjük az olyan helyzeteket, amik számunkra anyagilag hátrányosak.
Lássuk, kik nyernek még rajtunk kívül, ha befektetési alapba fektetünk!
Mennyivel csökkenthetjük egészségügyi kiadásainkat önkéntes egészségpénztár segítségével? Mitől függ az elérhető megtakarítás?
Az önkéntes egészségpénztáraknál (EP) több tényező is segíthet a spórolásban (erről volt szó korábban is):
20% Adókedvezmény jár az egyéni befizetéseink után (évente legfeljebb 100 ezer forint).
Ha a munkaadónk fizet be a számlánkra, annak kedvezőbb az adózása, mintha munkabért kapnának. A munkavállalók így extra bevételre tehetnek szert.
Az EP elfogadóhelyeken vásárláskor kedvezményt kaphatunk.
A számlán lévő fel nem használt pénzt befektetik, és a hozam adómentes, vagyis az EP számlán kicsit több pénz marad, mint egy hagyományos számlán. A hozamról érdemes az egészségpénztáraknál érdeklődni.
Hogyan lehet a splitből profitálni?
Az előző cikkben arról volt szó, hogy részvényfelosztás vagy részvényösszevonás fő oka, hogy az árfolyam „jól kereskedhető” tartományba kerüljön. A felosztásnak vagy összevonásnak elméletileg jó hatása van a részvényre és az árfolyamra.
De mit mond a gyakorlat?
Ehhez először tekintsük át a részvényfelosztás lépéseit, amik a következők:
Mi az a részvényfelosztás, és mire kell vigyázni vele kapcsolatban?
A részvényfelosztás (angolul stock split) azt jelenti, hogy a részvényeket egy adott dátumtól kezdve több, kisebb értékű részvényre cserélik.
Ha XY részvényt 2:1-es arányban felosztják, akkor
a részvények darabszáma megduplázódik,
a névérték megfeleződik.
A duplázódás igaz a mi birtokunkban lévő darabszámra és a részvények összdarabszámára is. A névérték feleződését a tőzsdei árfolyam is nagyjából feleződéssel reagálja le.
Mivel a teljes darabszám a kétszerese lett, a névérték pedig a felére csökkent, a cég össznévértéke nem változott meg.
Egy módszer, ami enyhülést hozhat azoknak a családoknak, ahol az egészségügyi kiadások rengeteg pénzt visznek el.
A 2011-es Egészségliget kiállítójaként rengeteg emberrel beszéltem, és úgy találtam, hogy a többségük nem ismeri az önkéntes egészségpénztárakat (EP) vagy nem tud eleget róluk, pedig tagjaik száma már eléri a 900 ezret.
Az alábbiak a személyes tapasztaltaimat összegzik, és tájékoztatás nem teljes körű.
A bankbetétnek tényleg negatív a reálhozama? Egyszer egy ügynök erről próbált meggyőzni. Tényleg ilyen rossz lenne a helyzet?
A reálhozam a befektetés vásárlóértékének változását mutatja.
Egy leegyszerűsített számítási módja, hogy a nettó hozamból kivonjuk az inflációt. (A nettó hozamot úgy kapjuk meg, hogy a teljes hozamból levonjuk az adót és a költségeket.)
reálhozam [%] = bruttó hozam [%] ? adó [%] ? költségek [%] ? infláció [%]
(Megjegyezem, az infláció nem minden befektetést érint egyformán, lásd az inflációról szóló korábbi cikkünket .)
Azt hittem, hogy ez a képlet olyan egyszerű, hogy semmit nem lehet rajta összezavarni. Tévedtem.
Rossz esetben négyszer annyit kellhet félretenni a nyugdíjra, mint jó esetben. Tovább is van, mondjam még?
Az előző cikkben arról volt szó, hogy hogyan tudunk akkora vagyont felhalmozni, hogy annak a kamataiból élhessünk öreg korunkra.
Most egészítsük ki az egészet néhány nagyon fontos tudnivalóval!
Egyetlen számot is ideírhatnék. Kiderül, miért nem teszem…
…helyette inkább megmutatom, én hogyan számolok amikor a saját nyugdíjamról van szó.
Hasonló számításokat egyszerűen végezhet a Tőzsdeász.hu új nyugdíjkalkulátorának segítségével is.