Tőzsdeász blog kategória bejegyzései

Haszons cikkek a pénzügyekről és a befektetésekről őszintén. Mivel függetlenek vagyunk minden cégtől, ezért kimondhatjuk azt is, amit mások nem!

Kisebb fejetlenség a bankban

A közelgő nyaralási szezonra való tekintettel ez a cikk a valutaváltásról és kicsit az OTP-ről fog szólni.

Júniusban munka ügyben öt napra Zágrábba kellett utaznom. Az utazás előtt akartam horvát kunát váltani.

Az interneten megnéztem, hogy hol lehet a legjobb árfolyamon valutát váltani (a devizaközépárfolyam megtekinthető a Tőzsdeászon is, itt): a legolcsóbb kunát egy olyan bank kínálta, amiről nem is hallottam. Fiókja nem volt a közelben, ezért oda nem mentem.

A második, harmadik legjobb árfolyamot nem közölte senki, ezért inkább megnéztem néhány bank váltási árfolyamát. Az OTP HRK árfolyama egész közel volt a legjobbhoz, itt lepődtem meg először.

A második meglepetés az OTP bank weboldalán található bankfiókkeresőnél ért (https://www.otpbank.hu/portal/hu/Kapcsolat/Fiokkereso), mert egész értelmes alkalmazásnak tűnt. Rákerestem a kerületben található OTP fiókokra, ahol valutaváltással is foglakoznak, és a honlap szerint a munkahelyemtől kb. 10 percre gyalog található két OTP fiók is, ahol válthatok horvát kunát.

Meglátogattam az egyiket, és amikor sorra kerültem, jött a harmadik meglepetés: mikor azt mondtam a bankos kisasszonynak, hogy kunát szeretnék váltani, ő azt mondta, hogy nincs nekik egy darab se, talán eurót tudnának váltani, de egyébként nem foglalkoznak valutaváltással. Kérdem én, hogy lehet, hogy az interneten azt írják, itt lehet valutát venni? Azt mondta, nem tudja. Azt viszont elmondta, hogy a másik közeli fiókban se foglalkoznak valutaváltással, ha valutát akarok váltani, akkor vagy keressem fel valamelyik OTP fiókot a pesti belvárosban, vagy menjek el a közeli bevásárlóközpontba, ahol egész jó árfolyamon váltják a valutát ? de nem az OTP-ben, hanem a független valutaváltóknál vagy másik banknál. A környéken megnéztem még pár bankot, és azok mind foglalkoztak valutaváltással is, csak drágának tűntek. Végül a bevásárlóközpont mellett döntöttem.

Szóval itt tartunk. A bank ügyintézői másik helyet javasolnak pénzváltásra, az OTP honlapjából meg nem lehet megbízható információt kicsiholni. A bankok honlapja azért van, hogy az ott beszerezhető információkkal időt lehessen megspórolni, és ne bosszúságot okozzon. Emberek órákat vesztegetnek el az életükből ilyesmik miatt. Nem ez a legrosszabb, amit egy bank csinálhat, de ez a szolgáltatás nem működik. Nem baj, azért az üzlet megy tovább…

Az üzleti kockázat és Jockey Ewing

Ha részvénybe fektetünk, akkor többféle kockázattal kell számolni. Ezek közül az egyik az üzleti kockázat, ami azt fejezi ki, hogy a vállalat bevételei és kiadásai bizonytalanok és az üzletmenettől függenek.

A hosszútávon befektetőknek az üzletmenetről szóló hírek bejelentései komolyan befolyásolhatják, hogy az adott részvényt venni, eladni vagy tartani akarják.

A rövidtávon befektetőknek (pl.: daytradereknek) azért fontosak a hírek, mert egy nagy horderejű hír olyan mozgásokat indíthat be az árfolyamban, amik technikai elemzéssel nem kezelhetőek. Az ilyen időszakokat a technikai elemzés alapján kereskedőknek érdemes elkerülni (ha lehet ? a váratlan hírekre sehogy sem lehet felkészülni, de pl.: a negyedéves jelentések időpontját előre lehet tudni).

Az üzleti kockázat hatásait jól szemlélteti a BP esete, ahol egyre rosszabb hírek jelennek meg a lassan 2 hónapja tartó olajkatasztrófáról. Az ügy kitörése óta a BP részvénye kb. 50%-ot esett.

Az olajkatasztrófa

A BP egy 2009-es felmérés szerint a világ negyedik legnagyobb cége volt, nem mellesleg az első 6-ból 5 vállalat az energiaszektorból került ki. Ebből az esetből is látszik, hogy egy óriáscégnél is jöhet derült égből villámcsapásként egy hír, ami mindent megváltoztat.

A főbb események a teljesség igénye nélkül:

BP részvény grafikon az olajkatasztrófa idejéről

 

(1) 2010.04.20-22 egy robbanástól kigyullad és elsüllyed a BP olajkitermelő platformja a Mexikói-öbölben. Folyamatos harc kezdődik az olajszivárgás elhárítása érdekében.

(2) 2010.05.05. a BP ADR 84 cent (1,64%) osztalékot fizet (a cég negyedévente fizet osztalékot, eltérően az itthon szokásos gyakorlattól)

(3) 2010.06.02. Az olajszennyezés ügyében büntetőeljárás indul a BP ellen, miközben az olajfolt Florida felé közelít. Egyesek szerint akár a keleti partvidéket is veszélyeztetheti. Másnap az USA kormánya benyújtja a BP-nek a védekezés addig költségeiről szóló 69 millió USD értékű számlát. Amerikai politikusok pedig követelik, hogy állítsák le a BP osztalékfizetését, amíg nem világos, mennyibe fog kerülni a kármentesítés.

(4) 2010.06.10. Az USA-ban már több BP kutat megrongáltak, és a BP ellen tüntetéseket szerveznek. Közben olyan találgatások látnak napvilágot, hogy lehet, hogy a BP készpénzállománya kevés lesz a károk elhárításához.

Az ügy nem csak a BP belügye. Az olajszennyezés a tenger élővilágán kívül a part menti mocsárvilágot is veszélyezteti. Mindez aközben történik, hogy lassan közelít a hurrikánszezon a Mexikói-öbölben, ami megnehezíti a védekezést. Az olajkitermelést nem, mert azt az USA kormánya átmenetileg megtiltotta. Ez tovább borzolja a kedélyeket, mert több part menti államban az olajtermelés fontos megélhetési forrás, ami miatt jelentős elbocsátások történtek. Elrendelték a halászati tilalmat is.

Az eredeti állapot helyreállítását a BP vállalta, de a költségekre csak becslések vannak. Úgy tűnik, hogy a BP hosszú pereskedésre számíthat és az olajszennyezés miatti költségek akár több évig is kiadást jelenthetnek. Az eddigi munkálatok 1-1,5 milliárd dollárba kerültek. Összehasonlításul a tavalyi profit 16,5, az idei profitvárakozás pedig 19 milliárd dollár volt.

Mi ebben az üzleti kockázat?

Részvényesi szempontból az olajfúrótorony elvesztése csökkentette a cég vagyonát (az olajfúrótorony a cég egyik vagyontárgya volt, amiből minden BP részvényes részesedik.) Az elsüllyedt olajfúrótoronyból kitermelt olajat nem tudják eladni, és emiatt a cég bevételtől esik el. Valószínűleg a legkomolyabb problémát azok a kiadások jelentik majd, amiket a természeti katasztrófa és annak következményeinek elhárítására kell majd fordítani.

Ha a híreknek hinni lehet, akkor az ügy egy véletlen balesettel kezdődött, ami miatt kigyulladt és elsüllyedt egy olajfúró torony. A BP saját bevallása szerint nem volt megfelelően felszerelve egy 1500 méteres mélységben történő olajfolyás kezelésére. Még ha valaki károgott is, hogy előfordulhat egy ilyen katasztrófa, az részvényesi szemmel biztos elveszett a többi hír között, ezért a részvényeseket valószínűleg teljesen váratlanul érte az ügy. A vezetés kockáztatott, és nem költött elég pénzt arra, hogy az ilyen problémák ellen be legyenek biztosítva ? közben a profitot pedig magasan tartották.

A következményeket látva most már biztos, hogy a cég rosszul mérte fel az olajkitermelés kockázatait. Valószínűleg jóval többet fognak költeni a károk elhárítására, mint amibe a megelőzés (pl.: megfelelő technológia kifejlesztése az olajszivárgás megfékezésére) került volna. A dolog már-már Jockey Ewing-ot juttatja az eszembe, bár ő csinált ennél hajmeresztőbb dolgokat is (pl.: zsoldosokat bérelt a konkurencia olajkútjainak felrobbantására, amivel háborút robbantott ki a Közel-Keleten, és titokban olajat csempészett Kubába is, lásd http://www.imdb.com/title/tt0553398/). Az ügy következményei viszont már lehet, hogy Jockeynak tetszenének: hosszú távra az olaj árfolyamának emelkedését vetítik előre a katasztrófa utóhatásai, mert rengeteg korlátozást vezethetnek be, lassulhat és drágulhat a kitermelés.

Remélhetőleg legalább a többi olajtársaság fel fog készülni a hasonló balesetekre.

5 elrettentő betéti akció

A bankbetét a pénzpiaci alappal együtt legfeljebb arra alkalmas, hogy a pénz értékét megőrizze ? befektetésnek már nem jó.

Múlt héten amellett kardoskodtam, hogy a bankbetét vagy a pénzpiaci alap valamelyikében csak a rövidtávú tartalékainkat érdemes elhelyezni.

Arra az esetre, ha valaki akciós bankbetétbe szeretné fektetni a pénzét, álljon itt néhány elrettentő példa, mit követelhetnek meg itthon a bankok, hogy hozzájussunk az akciós kamathoz.

Legyünk új ügyfelek

Az új ügyfeleknek szóló betéti akciót igénybe vehetjük úgy is, hogy lecseréljük régi bankunkat újra, vagy úgy, hogy nyitunk még egy számlát.

A bankváltás akciós betét kedvéért csak egy elméleti lehetőség lehet, mert nem válthatunk bankot minden alkalommal, amikor a futamidő lejár. (Ráadásul a bankok azt is nyilvántartják, hogy voltunk-e valaha az ügyfelek, ezért ha újra visszatérünk, már lehet, hogy nem is jár az akciós betét. Személyes tapasztalat, hogy egy banknál a harmadszori számlanyitáskor egész érdekes adatokat fedeztünk fel az ügyintézővel a bank által rólam tárolt adatokban…)

Ha nyitunk egy újabb folyószámlát a már meglévő mellé, az a mindenféle költségek miatt lehet, hogy elviszi az akciós kamat többletét (számlavezetés, utalás), plusz elég sok utánajárásba kerül, mert legalább kétszer személyesen is meg kell jelenni a bankban (először a számla nyitásakor, másodszor amikor a szükségtelenné vált számlát megszüntetjük).

Az ilyen betéti akcióval nekem személy szerint a legnagyobb bajom, hogy ha régi hűséges ügyfél vagyok, akkor miért nem jár nekem is valamilyen kedvezmény?

Hozzunk új pénzt a bankba

Ennek teljesítése csak első hallásra egyszerű. Általában bankoknál nem elég, hogy frissen odautaljuk a lekötendő pénzt, hanem a korábbi számlaforgalom figyelésével állapítják meg, hogy mennyi az az összeg, ami új pénznek számít. A dolog bonyolultsága miatt nem is lehet interneten intézni a lekötést, személyesen kell megjelenni a bankfiókban.

Éven túli lejárat

Ez nem igazi akció. Az éven túli lejáratnál azzal próbálják betét elhelyezésére csábítani az ügyfelet, hogy az egész futamidőre fizetett kamattal hirdetik a betétet. Ha pl.: egy évre 5%-ot fizetne a bank akkor a hirdetés 3 éves futamidőről és kb. 15%-ról szól. Ilyenkor meg kell nézni az EBKM-et (egységesített betéti kamatláb mutató), mert az mondja meg mennyi a tényleges éves hozam.

Ahogy az előző cikkben is írtam, éven túli betétnél nagyobb az esély arra, hogy lejárat előtt lesz szükség a pénzre, és akkor lehet, hogy az egész kamatot el fogjuk veszíteni.

Fióknyitási akció

Fióknyitási akció esetén a magas betéti kamat csak az újonnan nyitott fiókban, csak új ügyfeleknek jár, és csak rövid időre. Ha volt már valamikor számlánk a banknál, akkor lehet hogy nem is érvényes ránk a fióknyitási akció. Nem hiszem hogy ezeket a feltételeket az emberek tömegével tudnák teljesíteni, főleg úgy, hogy mostanában elég kevés új bankfiók nyílik.

Kombinált betét

Az ilyen akció arról szól, hogy pl.: a pénzünk felét tegyük bankbetétbe, aminek magasabb a kamata, a másik felét pedig helyezzük el egy bank által kínált befektetési alapban.

Ez a legbonyolultabb akciós betét, a bankban az ügyintézők ezt ki is használják, és próbálják a legelőnyösebb oldalát bemutatni. Szerintem a dolog rengeteg sebből vérzik. Amikor legutóbb megpróbáltak megdumálni, végül az ügyintéző is hamar feladta :-)

Ilyenkor igazából egy előregyártott portfóliót akarnak rásózni a befektetőre, ami már nem azonos kockázatú a bankbetéttel. Mi kis kockázatú befektetésért mentünk a bankba, és helyette egy nagy kockázatú befektetést kapunk, ha pl.: részvényalapot választunk. (Lehet pénzpiaci alapot is választani, de annak meg az akciómentes betéthez hasonló a hozama szóval ugyanott tartunk, ahonnan elindultunk.) Felfoghatjuk úgy is, hogy amennyivel több az akciós betéti hozama (max 1-2%), annyit kapunk cserébe a nagyobb kockázatért. De ez a pár százalék lehet, hogy egyáltalán nem fog kárpótolni, ha 30%-ot esik a befektetési alapunk. Ha hajlandóak vagyunk kockáztatni, azt nem így kell csinálni!

A bankban a tőzsdék állásától függetlenül folyamatosan sulykolhatják ezt az akciót, pedig részvény / kötvény stb. befektetési alap választásánál fontos az időzítés is. A bank szempontjából mindegy, hogy mi mekkora kockázatot vállalunk, nekik elég, ha náluk hagyjuk a pénzt és kész.

A befektetési alap miatt felmerülhetnek egyéb költségek is (kezelési költség, értékpapír számla számlavezetési díja), ami persze csak az apró betűs részből derül ki.

További probléma, hogy ha befektetési alapba szeretnék fektetni, akkor én jobban szeretnék 300 alap közül választani, mint a bank által kínál 5-ből. Egyrészt azért, mert egy kereskedelmi bank befektetési alapja általában nem teljesít olyan jól, mint egy kifejezetten befektetéssel foglalkozó banké vagy egy biztosítóé, másrészt azért, mert ha csak 5 alapból lehet választani, nagyobb az esélye, hogy nem is lehet jól választani ? pl.: elképzelhető, hogy a következő fél évben mindegyik esni fog.

Kimaradt volna valamilyen banki akció? Írja meg hozzászólásában!

3 tény a bankbetétről

A bankbetétről azt tartják, hogy likvid (gyorsan készpénzzé tehető), kis hozamú, alacsony kockázatú befektetés. Magánembereknek azt szokták tanácsolni, hogy képezzenek tartalékot váratlan kiadásokra (pl.: váratlan kiadások, munkanélküliség), és tartsák bankbetétben, mert így legalább egy kis hozama lesz, és mindig rendelkezésre áll. Ami a tartalékon felül marad, azt lehet másba fektetni.

A bankbetét elvileg egyszerű befektetési forma, de azért nem árt pár dologgal tisztában lenni vele kapcsolatban.

1. tény: alacsony hozam

Egyesek a bankbetétek halálát is jósolták a kamatadó bevezetésekor, mondván, hogy 20%-kal kisebb hozam mellett már nem fogja megérni betétben tartani a pénzt. 2006 szeptemberében, a kamatadó bevezetésekor az 1 éves referencia hozam 8,71%-on tetőzött. Ha mondjuk a referencia hozam mellett tudtuk elhelyezni a betétünket egy évre, akkor 6,97%-os adózott hozamot értünk el, amivel alig sikerült növelni a pénzünk értékét, ha számításban vesszük, hogy 2007 szeptemberében, a betét lejártakor 6,4%-os volt az éves pénzromlás mértéke.

Az 1 éves referencia hozam alakulása a válság során

Az 1 éves referenciahozam alakulása a válság alatt

A válság során a referencia hozam kétszer is 12% körül tetőzött: 2008 novemberében és 2009 februárjában (lásd a mellékelt grafikont). Ilyen kamatok és kb. 4-5%-os infláció mellett úgy tűnik, hogy megérte bankbetétbe fektetni.

2009 nyarának végén még lehetett 10% feletti (akciós) betéti ajánlatokat látni, de ez már a múlté. A cikk írásakor a legjobb akciós kamat 6% körüli, és az idei inflációt 4,2-4,4%-ra várják, vagyis a bankbetét ma ismét alig képes a befektetett pénz értékének növelésére.

2. tény: a bankbetétnek van (kis) kockázata

A befagyott betétek tőkéje és kamata után az OBA 50 ezer euróig fizet kártalanítást.

A kockázat nem is a befagyott betétekben van, ha nem azzal, hogy a legtöbb bank nem fizet időarányos kamatot, ha a lejárat előtt bontjuk fel a lekötött betétet (lekötés előtt erről mindenképpen tájékozódni kell). Ezzel igazából kockázatot vállalunk: ha valamiért a idő előtt lenne szükség a pénzre, akkor a befektetett pénzt hiánytalanul megkapjuk, de elmarad a hozam.

Ha pl.: arra tettünk félre pénzt, hogy az állásunk elvesztése esetén átmenetileg legyen miből megélni, és ez a pénz 18 hónapra lett lekötve, (pl.: hogy a magas betéti kamatot bebiztosítsuk 2008 novemberében), akkor a válság alatt adódhatott úgy, hogy a teljes kamatot elbuktuk.

Ez a kockázat nem feltétlenül nagy, de az biztos, hogy ha hosszabb időre kötjük le a pénzünket, akkor nagyobb az esélye, hogy idő előtt szükségünk lesz rá. A hosszabb idejű lekötésre ezért ez a kockázat is nagyobb. Ha rövidebb lejáratot választunk, vagy több részletben kötjük le a pénzt, akkor ez a kockázat csökkenthető. Az előbbi példában a rövidebb lejárat azt is jelenti, hogy a magas kamat csak rövidebb ideig jár és többet kell vele foglalkozni – valamit valamiért.

3. tény: idő és pénz kell hozzá

Ha mindig a legjobb kamatot akarjuk megkapni, akkor folyamatosan böngészni kell a bankok ajánlatait. (Ha az automatikus betétmegújítást választjuk, sosem a bank legjobb feltételeivel újul meg a betétünk.)

A legjobb kamatot általában valamilyen feltételhez kötik, amit nehéz lehet teljesíteni, és gyakran csak személyesen lehet elintézni a betét lekötését.

Ha a legjobb ajánlatra vadászunk, a rengeteg időn kívül még költségek is felmerülhetnek: másik banknál is számlát kellhet nyitni, amiért számlavezetési díjat számolnak fel, és utalásra is szükség lehet, ami szintén pénzbe kerül.

Van más lehetőség?

A pénzpiaci befektetési alapok hasonlóak egy bankbetéthez (itt most azokról a pénzpiaci alapokról beszélek, amik rövidtávú magyar állampapírokba és bankbetétbe fektetnek), de van néhány előnye is a betétekhez képest.

A nyílt végű pénzpiaci alapoknak a bankbetétekkel szemben nincs lejárata, ezért nem kell mindig megújítani. Ezzel időt, utánajárást takaríthatunk meg magunknak.

A befektetési alapoknál csak a visszaváltáskor kell kamatadót fizetni ? ha 3 évig nincs szükség a pénzre, akkor 3 évig nem fizetünk utána kamatadót.

Ha szükség lenne a pénznek mondjuk a felére, akkor dönthetünk úgy is, hogy a befektetési jegyeinknek csak a felét váltjuk vissza, a többi pedig gyarapodhat tovább. (Ehhez bankbetétnél elég sok trükköt be kellene vetni…)

Hátrányai között kell említeni, hogy befektetési alaptól függően elképzelhető, hogy tovább tart a visszaváltás, mint egy betét feltörése (van olyan pénzpiaci alap, amit még aznap visszaváltanak, és van olyan aminél várni kellhet). Ennek befektetési formának is lehetnek költségei, de nem túl nagyok: értékpapírszámlát kellhet nyitni (ha már van, akkor ez nem számít, és nem is mindig szükséges) és vételnél / eladásnál jutalékot számítanak fel (a pénzpiaci alapoknál elég alacsonyak a jutalékok).

Egy pénzpiaci alap árfolyamának alakulása

Egy pénzpiaci alap árfolyamának alakulása: amikor tombolt a válság, akkor is csak rövid ideig tartó, néhány százalékos eséssel reagált. Egyébként szolid növekedés jellemzi.

A pénzpiaci alapok hozama a bankbetétekhez hasonlóan alacsony, nagyjából követi a rövidtávú piaci kamatokat. Nem valószínű, hogy ebből fog valaki meggazdagodni, de pár előnyös tulajdonsága miatt a bankbetétnél kényelmesebb.

Ön mit gondol a bankbetétről és a pénzpiaci alapokról?

Mi az az ADR? És mi köze a MTELEKOM-hoz?

Mi az az ADR?

Nézzük a részvénybefektetést kicsit egy amerikai állampolgár szemével.

Ha amerikai részvényekbe akar fektetni, a világ legszélesebb kínálatából válogathat az azonnali, a határidős és az opciós piacon.

Ha viszont külföldi részvénybe akar fektetni, akkor hasonló problémákkal szembesül, mint mi: a külföldi tőzsde drágább, macerásabb, nem is minden brókernél lehet elérni, külföldi tőzsdéken mások a szabályok stb.

Ezért találták ki 1927-ben az ADR-t (American depository receipt). Az ADR egy olyan amerikai tőzsdén kereskedett részvény, ami egy másik ország részvényéből képvisel valahány darabot. A darabszámot úgy állítják be, hogy az ár ránézésre vonzó legyen, mert sok befektető kerüli a nominálisan túl olcsó részvényeket. Emiatt kibocsátáskor próbálják 10 és 100 $ közé belőni az árat. Persze, hogy később az ár hogy alakul, az más kérdés (lásd a Hellenic Telecommunications Organization nevű görög részvényt, ami már jócskán 10$ alá süllyedt).

Az ADR-ekkel amerikai tőzsdéken lehet kereskeni, úgy hogy egy bank vagy brókercég megvásárol egy adagot a külföldi részvényből, és ADR-be csomagolja, majd eladja. Ahhoz, hogy a cég részvényeivel pl.: az NYSE-n (New Yort Stock Exchange) is kereskedni lehessen, részletesebb információkat kell, hogy szolgáltasson működéséről.

Ezzel az amerikai befektető szempontjából a befektetés házhoz megy. Kényelmesen és ugyanolyan olcsón tud külföldi részvényt venni, mint amerikait. Az ADR-eknek több változata is van, egyik csak OTC piacon kereskedhető, másik az NYSE-n is. Amelyik cég megfelel a legszigorúbb követelményeknek is, az az amerikai piacokon tőkét is emelhet részvénykibocsátáson keresztül, amivel kihasználhatják az amerikai piacok nyújtotta lehetőségeket is.

És mi köze hozzá a MTELEKOM-nak?

ADR volt a korábbi cikkben felsorolt görög részvények egy része, és a magyar részvények közül ilyen a MTELEKOM (NYSE ticker: MTA, lásd: http://www.nyse.com/about/listed/mta.html), ami a legszigorúbb feltételeknek megfelelve Közép-kelet Európából elsőként került a NYSE-re (IPO-n, vagyis kezdeti nyilvános részvénykibocsátáson keresztül). Egy MTELEKOM ADR 5 db BÉT-en vásárolható MTELEKOM részvények felel meg, ez érvényes a ADR után fizetett osztalékra is. A NYSE-re kb. 6 millió MTELEKOM ADR-t vezettek be, ami a részvények kb. 1 milliárdos összdarabszámához képest 3%-ot képvisel.

Hol érinthet ez minket?

Ahogy látszik, a MTELEKOM ADR és a MTELEKOM a BÉT-en nagyjából hasonló árfolyammozgást ír le, pl.: egyszerre esett le az osztalékszelvény 2010 ápr. 28-án.

A NYSE-n forgó Magyar Telekom ADR grafikonja (adatforrás: http://finance.yahoo.com/q/hp?s=MTA+Historical+Prices):

Magyar Telekom ADR árfolyamgrafikon a NYSE-ről

A BÉT-en forgó Magyar Telekom részvény grafikonja, ugyanarra az időszakra:

Magyar Telekom részvény grafikon árfolyamgrafikonjra a BÉT-en - az árfolyammozgás közel azonos az ADR-rel

Egy NYSE-re bevezetett ADR-nek a SEC (USA értékpapírfelügyelet) által szabott feltételeknek is meg kell felelnie, ami az extra költségek mellett rangot és likviditást is ad a vállalatnak. Emellett MTELEKOM-nál újból felszínre került a NYSE-n való jelenlét:

Telekom: megerősítve az éves várakozások, mérlegelik a New York-i jelenlétet

források, és további információ az ADR-ekről:

http://www.investopedia.com/university/adr/adr1.asp

http://www.telekom.hu/befektetoknek/magyar_telekom_reszveny/adr_program

http://www.bet.hu/magyar_egyeb/dinportl/companyprofile?company=1633

Hogyan válasszunk brókercéget befektetéshez? 3. rész

A brókercég szolgáltatásának megítélésében nem a kereskedhető termék az egyetlen szempont.

Az ügyfélszolgálat minőségére nem vesztegetnék több szót, mert azt egy korábbi cikkben kitárgyaltuk.

Dönteni kell

A választáshoz jó tudni, hogy mihez akarunk kezdeni a brókercégnél. Aki tőkeáttétellel akar kereskedni, annak fontos, hogy mekkora a maximális megengedett tőkeáttétel, és azt is, hogy mi a legkisebb tétel, amivel kereskedni lehet. A daytradelőknek pl.: nagyon fontos, hogy a megbízási díj kicsi legyen, és az se hátrány, ha a kereskedési rendszernek van egy jó beépített ingyenes grafikonrajzolója (van olyan platform, amit ez ad el!).

Aki nem daytradinggel foglalkozik, annál más szempontok kerülhetnek előtérbe, mint pl.: legyen magyar nyelvű a platform, vagy lehessen pont azzal a speciális termékkel (külföldi részvény, befektetési alap, kötvény, olaj, arany) kereskedni, amit keres. Ilyenkor jó szolgálatot tesz kiegészítésként a Tőzsdeász.hu grafikonrajzolója, amivel nap végi adatokból szinte minden termék árfolyama ábrázolható ingyenesen.

Ami mindenképpen fontos

Ha van demó számla, akkor azt mindenképpen próbáljuk ki, illetve rágjuk át magunkat a szolgáltatás és a kezelőfelület dokumentációján, hogy pontosan tisztában legyünk azzal, mi történik ha megbízást adunk, hogyan számítják a fedezetet, milyen költséget és hogyan számítanak fel stb.

A magyar és külföldi szolgáltatók közötti választásnál figyelembe kell venni azt is, hogy a tartós befektetési számlát (TBSZ) Magyarországon lehet nyitni. (TBSZ-en lehet akár daytradelni is, csak az a fontos az adózás szempontjából, hogy a pénzkivétel nem történjen 3 illetve 5 éven belül).

A szolgáltatás minőségével kapcsolatban vannak olyan dolgok is, amik nem derülhetnek ki első kipróbálás során, ezért mindenképpen szét kell nézni fórumokon. Ilyen pl.: a szolgáltatás akadozása, és az, hogy a megbízásunk mennyi idő alatt jut érvényre. (Érdemes megkeresni a weboldalon, vagy megkérdezni az ügyfélszolgálaton, hogy mit vállal a cég, és mit történik, ha mondjuk a szolgáltatásban beálló problémák miatt anyagi kár ér.) Ezen kívül érdemes utánanézni, hogy nem keringenek-e olyan pletykák, hogy pl.: egy stop megbízás mindenféle érthető ok nélkül aktiválódott, vagy olyan árfolyamon teljesült egy megbízás, amit a mögöttes termék el sem ért.

Számlanyitás

A befektetéshez értékpapírszámlát kell nyitni, de a számlanyitás körülményei nem mindenhol egyformák. Egy külföldi szolgáltató nem várja el, hogy menjünk el a legközelebb eső (mondjuk londoni) fiókjukba, vigyünk magunkkal egy kisebb koffernyi iratot (személyi igazolványt, adókártyát, TAJ kártyát, lakcímkártyát). Külföldi szolgáltatóknál általában minden elintézhető az interneten keresztül.

Ezzel szemben Magyarországon legalább egyszer el kell menni a legközelebbi fiókba, ahol rengeteg papírmunka és a koffernyi irat lefénymásolása után távozhatunk az internetről használható értékpapírszámlánkkal.

Külföldön egyébként már régebb óta dívik az internetes befektetés, az összes rendszer kiforrottabb, továbbá figyelembe veszik a befektető olyan kényelmi igényeit is, hogy pl.: csak úgy önkényesen nem alakítják át teljesen a kezelőfelületet, és a szolgáltatásokat. Egy évtizedes múlttal rendelkező befektetési platform kondíciói és kezelő felülete nem változik sokat.

Itthon rossz esetben pl.: bankok olvadnak össze, megváltoznak a kondíciók, lecserélik a kezelőfelületet és 4-5 év múlva a szolgáltatásnak már köze sincs az eredetihez. (Tapasztalat.)

Költségek

A befektetési szolgáltatók a befektetéseink után így vagy úgy levont költségekből élnek. A befektetés szempontjából ez is fontos, nem lenne jó ha a hozamot a költségek emésztenék fel. (Ugye mindenki emlékszik még a Capital Partnersre? Ők úgy csalták el az ügyfeleik pénzét, hogy minden tranzakció után magas jutalékot vontak le ? így az ügyfél hiába kötött volna jó üzleteteket, a pénze előbb-utóbb a Capital Partnersnél landolt)

Nem meglepő módon minden szolgáltató eltérő költségekkel dolgozik, a következő tipikus jogcímeken szoktak költségeket levonni:

  • számlavezetési díj: itthon általános, külföldön kevésbé. Már a magyar bankok között is találhatunk olyat, amelyik nem alkalmazza, ha pl.: nem kérünk papír alapú számlakivonatot.

  • tranzakciós költség: befektetésenként szokták levonni, pl.: pozíció nyitáskor és záráskor. Előfordul, hogy záráskor már nem számolnak fel semmilyen költséget.

  • Vételi és eladási árfolyam közötti különbözet: önmagáért beszél, ha máshonnan nem, a valutaváltóktól ismerős kell hogy legyen. Valahol ez az egyetlen felszámított költség.

  • hazautalás költsége: ez alatt azt kell érteni, hogy mennyibe kerül a pénzkivonás az értékpapírszámlától a saját lakossági bankszámláig. Nem biztos, hogy a legegyszerűbb módszer a legolcsóbb!

  • adózás: a befektetések utáni adózás kérdése nagyon sokrétű téma. Vannak egyértelmű és kevésbé egyértelmű esetek, a legjobb, ha magyar tőzsdés fórumokon érdeklődünk.

A befektetéseknél felmerülő költségekkel később részletesen fogunk foglalkozni.

Zárszó

Aki értékpapír-befektetéssel akar foglalkozni, az a cikkben tárgyalt dolgokat nem kerülheti el, de a sok utánajárás meghálálja magát: egy jól kiválasztott internetes brókercégnél biztonságosan és költséghatékonyan lehet befektetni.

A tájékozódást érdemes a forum.tozsde.hu-n kezdeni. Ha valami kimaradt volna ebből a posztból, segítsen másokon hozzászólásával!

Görög részvények – olyan nincs hogy nincs!

Görög részvények ? olyan nincs, hogy nincs!

A múlt héten görög részvény-, és indexgrafikonokkal kapcsolatban keresett az oldal egyik látogatója a tozsdeasz@tozsdeasz.hu-n, hogy segítsek neki adatokat és grafikonokat találni.

Eddig nem nagyon találkoztam az interneten görög részvényekkel, de ha már levelet is kaptam róla, gondoltam, mást is érdekelhet, úgyhogy most megosztom a tapasztalataimat.

Nyelvi problémák…?

Először a http://www.greekshares.com/athensexc.php oldalba botlottam, de itt nem sok érdekeset találtam. Van az oldalnak görög nyelvű része is, azt a Google automatikus fordítójával fordítottam “újmagyarra”, de ott se találtam semmi érdekeset. Ugyanígy le lehet fordítani az athéni tőzsde honlapját is (http://www.ase.gr/).

Az ASE 20 index

Az ASE 20 indexet a londoni FTSE és az Athens Stock Exchange állította fel 1997-ben, és az athéni tőzsde 20 legnagyobb és leglikvidebb részvényét tartalmazza.

Egy jó ASE20 grafikon található pl.: a http://www.bloomberg.com/apps/cbuilder?ticker1=FTASE%3AIND címen.

Az indexben szereplő részvények listája elérhető a http://www.athex.gr/content/en/Indices/Composition/Index_Stocks.asp?Index=62&Name=FTSE/Athex%2020

címen.

Görög részvények grafikonjai

Az athéni tőzsde oldalából nem sikerült túl sok adatot kinyernem, ingyenesen csak az utolsó 30 nap záróárai tölthetőek le.

Szerencsére a fontosabb görög részvényekkel nem csak az athéni tőzsdén kereskednek, hanem pl.: a NYSE-n vagy Frankfurtban is. A XETRA-n, a NYSE-n és a NASDAQ-on forgalmazott részvények az adatai pedig már ingyen letölthetők a Yahoo! Finance-ről és ami még jobb: a Tőzsdeász.hu grafikonrajzolójával ingyen lehet őket elemezni is.

Néhány példa (nagy részük tagja az ASE 20 indexnek is):

Lent néhány link található az adatok letöltéséhez, nem minden részvényről van minden naphoz információ.

A belinkelt oldalak alján a “Download to spreadsheet”-re kell kattintani, az adatokat .csv kiterjesztéssel lementeni, majd a grafikonrajzolóval megnyitni. További info: Grafikonrajzoló használati utasítás, Adatok a Yahoo! Finance-ről.

ASE 20 tagok (ez itt nem az összes):

Nem ASE 20 tagok:

Kereskedés görög részvényekkel

A portfolio.hu-nak van egy összefoglaló cikke arról, hogy hol és milyen feltételekkel lehet magyar brókercégeknél görög részvényekkel és állampapírokkal kereskedni.

Sajnos a cikk már elég régi, ezért csak csak egy fizetős SMS-ért cserébe lehet megtekinteni.

Ha Önnek is van tapasztalata a görög részvényekkel kapcsolatban, ossza meg másokkal hozzászólásában!

Hogyan válasszunk brókercéget? 2. rész

Hogyan válasszunk brókercéget? 2. rész: A biztonság a gyakorlatban

Az előző cikkben arról volt szó, hogy hogyan kerüljük el a csaló vagy etikátlan brókercégeket. Ezen kívül vannak még fontos gyakorlati dolgok, amiket figyelembe kell venni a választásnál, különben kellemetlen meglepetés érhet.

Ha egy brókercég sikeresen szerepelt az előző cikkben felsorolt “teszteken”, a következő próba legyen mondjuk az ügyfélszolgálaté.

Az ügyfélszolgálat

Az ügyfélszolgálat tesztelése abból áll, hogy kapcsolatba kell lépni velük (a legjobb, ha telefonon), és okos illetve kevésbé okos kérdésekkel kell bombázni őket. Nem árt megkérdezni olyanok véleményét sem, akiknek már van tapasztalatuk a brókercéggel.

Ha nem lehet elérni az ügyfélszolgálatot, mert nincs megadva a telefonszám, nem veszik fel, a válaszok nem kielégítőek, vagy csak le akarnak rázni, akkor én a céget kerülném. Mi lesz majd, ha igazi problémával fordulnék hozzájuk?

Ez azért is fontos, mert ma egy bizalomgerjesztő kamu-honlapot létrehozni és üzemeltetni pár telefonszámmal, faxszámmal nem kerül nagy energiabefektetésbe. Nem kell hozzá iroda, nem kell hozzá nagy tőke, elég hozzá egy számítógép Skype-pal, faxot is lehet már küldeni és fogadni az interneten keresztül.

Fontos, hogy még a regisztráció előtt ellenőrizzük az ügyfélszolgálatot, mert még ha a pénzt nem is utalunk át, a személyes adatainkat a regisztráció során meg kell adnunk, amivel vissza lehet élni. (Például az emberek nagy része mindenhol ugyanazt a felhasználónevet és jelszót használja. Egy kamu brókercég ideális jelszólopásra, mert az emberek nagy része önként megadja a leggyakrabban használt jelszavát és felhasználónevét.)

A pénz hazautalása

Még a regisztráció előtt világosan kell látni azt is, hogy hogyan működik a pénz hazautalása. Ha ez nem látszik, tisztázni kell. Elképzelhető az is, hogy a visszautalás költségei olyan magasak (pl.: 50$), hogy kisebb tőkével nem éri meg belevágni.

Még a magasabb visszautalási költségek ellenére is érdemes lehet először egy kisebb összeggel kipróbálni a szolgáltatást – pár tranzakció után megnézni, működik-e a hazautalás is.

E-biztonság

A befektetések nagy részéhez értékpapír számát kell nyitni, máshogy nem megy. Az értékpapírszámla elérése történhet interneten keresztül, SMS-ben, telefonos ügyfélszolgálaton és bankfiókban. Ezek közül ma a legfontosabb az internetes elérés, mert:

  • Kényelmesebb, mint a bankfiókban vagy a telefonos ügyfélszolgálatnál várakozni

  • Olcsóbb, mint minden egyéb lehetőség (kisebb tranzakciós költségek, stb.)

Ha az internetes elérést technikai oldalról nézzük, akkor a mai kereskedési rendszerek technológiája biztonságos. A technológia gyengeségeit kihasználva illetéktelenek nem férhetnek hozzá a számlához. (Pontosabban: aránytalanul nagyobb erőfeszítés kell hozzá, mintsem az megérné bárkinek. Minden védelmet fel lehet törni, kérdés hogy megéri-e? Olyasmire kell itt gondolni, hogy mondjuk egy átlagos számlán van mondjuk 5000$, míg egy számlát egy számítógép mondjuk 35 év alatt tudna feltörni. A támadóknak ez nem kifizetődő.)

Azok a hírek, amik számlák feltöréséről szólnak, szinten mindig emberi hibának köszönhetőek és nem az alkalmazott technológia gyengesége okozza.

Éppen ezért oda kell figyelni az informatikai biztonsági szakemberek tanácsaira, pl.: a bankok sose kérik a jelszavat e-mailben, ha e-mail jön a banktól, akkor ellenőrizni kell, hogy a levél tényleg a banktól jött-e és a benne lévő linkek valóban a bank honlapjára mutatnak.

A csalók előszeretettel helyeznek el e-mailben olyan linket, ami nagyon hasonlít a bank hivatalos webcímére, de igazából egy jelszólopó kamu-weboldalra mutat. Ha a levélben lévő link szövege egy képben van, az eleve gyanús, ha mégis a rákattintunk a linkre, akkor a böngésző címsávjában megjelenő URL-t ellenőrizni kell.

Kerülni kell, hogy a jelszavakat a számítógépen tároljuk. Nem szabad se fájlba, se a böngészőbe jelszavakat menteni. Ez azért fontos, mert a hackerek előszeretettel támadják az ügyfelek gépeit, ahonnan könnyen lehet jelszavakat lopni ? a bróker rendszerét támadni sokkal nehezebb.

A következő részben már arról lesz szó, mik fontosak a befektetés szempontjából.

Ha valami kimaradt volna ebből a posztból, segítsen másokon hozzászólásával!

Hogyan válasszunk brókercéget? 1. rész

Hogyan válasszunk brókercéget? 1. rész: Az átverések elkerülése

Ma az interneten lépten-nyomon brókercégek ajánlataiba lehet botlani, egyik-másik még a telefonos marketingtől sem riad vissza. A kínálat óriási, aki most akar választani, bajban van. Ebben a posztban arról lesz szó, hogyan válasszunk biztonságosan brókercéget.

Ha már konkrét termékről vagy brókerről van szó, érdemes elolvasni és kikérni mások véleményét is fórumokon pl.: http://forum.tozsde.hu/brokercegek/72-melyik-brokerceget-erdemes-valasztani.html. Lehet, hogy a fórumozók segítségével jobbat is találunk.

A döntést nem érdemes elhamarkodni. A rossz választás következményeit sokáig viselhetjük, tájékozódni viszont csak egyszer kell.

Mit kockáztatunk?

Amikor egy brókercégnél befektetünk, megadunk egy csomó személyes adatot a számlanyitáshoz és a cégnél nyilvántartott számlára utalunk a pénzünkből. Nagyon fontos, hogy mielőtt ennyire megbíznánk egy cégben, ellenőrizzük le a cég megbízhatóságát, mert különben a pénzünket és az adatainkkal való visszaélést kockáztatjuk. (pl.: kiadják-e egy másik cégnek a telefonszámunkat, ahonnan majd telefonon zaklatnak mindenféle ajánlattal.)

A felügyeletek segítenek

A PSZÁF-nek és a külföldi / nemzetközi értékpapír-felügyeleteknek vannak listái csalással foglalkozó szervezetekről és meg is osztják egymással az információikat. Ezeket a cégeket messzire el kell kerülni. Nem szabad egyből fellélegezni, ha azt látjuk, hogy ez vagy az a csoport mondjuk csak Svédországban tevékenykedik ? ha ott már forrósodik a talaj, akár Magyarországra is áttelepülhetnek (ahogy az már meg is történt).

http://www.pszaf.hu/bal_menu/figyelemfelhivo/hazai
http://www.pszaf.hu/bal_menu/figyelemfelhivo/nemzetkozi

Pénzt érő tanácsok ingyen?

Előfordulhat, hogy egy brókercég ingyenes tanácsadással akarja vonzóbbá tenni ajánlatát. Ha valaki ingyenes tanácsadást, befektetési tippeket kínál, kétszer is gondoljuk meg, nincs-e szó átverésről. Miért érné meg ingyen tippet adni valakinek? Miért adna valaki privátbanki szolgáltatást ingyen? Gondoljunk bele, milyen érdeke fűződik a tanácsot adónak ahhoz, hogy mi az ő befektetését válasszuk? Az ingyenes tippek általában másnak hoznak hasznot. (pl.: Capital Partners…)

Ellenőrzés az interneten

Sok probléma elképzelhető egy brókercéggel, ami elsőre eszünkbe se jutna. Ha a PSZÁF szerint rendben van a cég, akkor le kell ellenőrizni a jó hírét az interneten is. Magyar cég esetében azt nézzük meg, hogy a “cégnév + csalás” vagy “cégnév + átverés” kulcsszóra milyen találatokat ad a Google, külföldi cégek esetében a kulcsszó pl.: “cégnév + scam” vagy a “cégnév + fraud”. Mérlegelni a találatok alapján kell.

Például így találtam a következő információt a Plus500-ról:

http://www.forexpeacearmy.com/forex-forum/scam-alerts-folder/4336-plus500-com.html. Itt azt írják, hogy a Plus500 a nyerőben záró ügyfelek számláit az első pénzkivétel után zárolta. Aki nyereséggel fektet be náluk, azt nem hagyják tovább kereskedni, ami szerintem etikátlan. (Emiatt le is tiltottam a Tőzsdeász.hu-ról a hirdetéseiket.)

Aki befektetéssel akar foglalkozni, az a posztban tárgyalt dolgokat nem kerülheti el, de a sok utánajárás meghálálja magát: egy jól kiválasztott internetes brókercégnél biztonságosan és az interneten jóval olcsóbban lehet befektetni.

A tájékozódást érdemes a http://forum.tozsde.hu-n kezdeni.

A következő részben a brókercég választás és a biztonság technikai oldaláról lesz szó.

Ha valami kimaradt volna, segítsen másokon hozzászólásával!