Tőzsdeász blog kategória bejegyzései

Haszons cikkek a pénzügyekről és a befektetésekről őszintén. Mivel függetlenek vagyunk minden cégtől, ezért kimondhatjuk azt is, amit mások nem!

TBSZ – amit más nem mond el

Sokallja a kamatadót? Akkor mindenképpen fontolja meg a “Tartós Befektetési Szerződés”-t (TBSZ)!

A TBSZ-en keresztül a befektetések széles skálájából választhatunk, és már szinte minden pénzintézetnél elérhető. TBSZ-en keresztül befektethetünk bankbetétbe, befektetési alapba és részvényekbe is.

Sok mindent unásig ismételtek már a TBSZ-szel kapcsolatban, de van néhány dolog, ami nem látszik azonnal. Ezekre is érdemes odafigyelni.

TBSZ – amit más nem mond el bővebben…

Kisebb fejetlenség a bankban

A közelgő nyaralási szezonra való tekintettel ez a cikk a valutaváltásról és kicsit az OTP-ről fog szólni.

Júniusban munka ügyben öt napra Zágrábba kellett utaznom. Az utazás előtt akartam horvát kunát váltani.

Az interneten megnéztem, hogy hol lehet a legjobb árfolyamon valutát váltani (a devizaközépárfolyam megtekinthető a Tőzsdeászon is, itt): a legolcsóbb kunát egy olyan bank kínálta, amiről nem is hallottam. Fiókja nem volt a közelben, ezért oda nem mentem.

A második, harmadik legjobb árfolyamot nem közölte senki, ezért inkább megnéztem néhány bank váltási árfolyamát. Az OTP HRK árfolyama egész közel volt a legjobbhoz, itt lepődtem meg először.

A második meglepetés az OTP bank weboldalán található bankfiókkeresőnél ért (https://www.otpbank.hu/portal/hu/Kapcsolat/Fiokkereso), mert egész értelmes alkalmazásnak tűnt. Rákerestem a kerületben található OTP fiókokra, ahol valutaváltással is foglakoznak, és a honlap szerint a munkahelyemtől kb. 10 percre gyalog található két OTP fiók is, ahol válthatok horvát kunát.

Meglátogattam az egyiket, és amikor sorra kerültem, jött a harmadik meglepetés: mikor azt mondtam a bankos kisasszonynak, hogy kunát szeretnék váltani, ő azt mondta, hogy nincs nekik egy darab se, talán eurót tudnának váltani, de egyébként nem foglalkoznak valutaváltással. Kérdem én, hogy lehet, hogy az interneten azt írják, itt lehet valutát venni? Azt mondta, nem tudja. Azt viszont elmondta, hogy a másik közeli fiókban se foglalkoznak valutaváltással, ha valutát akarok váltani, akkor vagy keressem fel valamelyik OTP fiókot a pesti belvárosban, vagy menjek el a közeli bevásárlóközpontba, ahol egész jó árfolyamon váltják a valutát ? de nem az OTP-ben, hanem a független valutaváltóknál vagy másik banknál. A környéken megnéztem még pár bankot, és azok mind foglalkoztak valutaváltással is, csak drágának tűntek. Végül a bevásárlóközpont mellett döntöttem.

Szóval itt tartunk. A bank ügyintézői másik helyet javasolnak pénzváltásra, az OTP honlapjából meg nem lehet megbízható információt kicsiholni. A bankok honlapja azért van, hogy az ott beszerezhető információkkal időt lehessen megspórolni, és ne bosszúságot okozzon. Emberek órákat vesztegetnek el az életükből ilyesmik miatt. Nem ez a legrosszabb, amit egy bank csinálhat, de ez a szolgáltatás nem működik. Nem baj, azért az üzlet megy tovább…

Az üzleti kockázat és Jockey Ewing

Ha részvénybe fektetünk, akkor többféle kockázattal kell számolni. Ezek közül az egyik az üzleti kockázat, ami azt fejezi ki, hogy a vállalat bevételei és kiadásai bizonytalanok és az üzletmenettől függenek.

A hosszútávon befektetőknek az üzletmenetről szóló hírek bejelentései komolyan befolyásolhatják, hogy az adott részvényt venni, eladni vagy tartani akarják.

A rövidtávon befektetőknek (pl.: daytradereknek) azért fontosak a hírek, mert egy nagy horderejű hír olyan mozgásokat indíthat be az árfolyamban, amik technikai elemzéssel nem kezelhetőek. Az ilyen időszakokat a technikai elemzés alapján kereskedőknek érdemes elkerülni (ha lehet ? a váratlan hírekre sehogy sem lehet felkészülni, de pl.: a negyedéves jelentések időpontját előre lehet tudni).

Az üzleti kockázat hatásait jól szemlélteti a BP esete, ahol egyre rosszabb hírek jelennek meg a lassan 2 hónapja tartó olajkatasztrófáról. Az ügy kitörése óta a BP részvénye kb. 50%-ot esett.

Az olajkatasztrófa

A BP egy 2009-es felmérés szerint a világ negyedik legnagyobb cége volt, nem mellesleg az első 6-ból 5 vállalat az energiaszektorból került ki. Ebből az esetből is látszik, hogy egy óriáscégnél is jöhet derült égből villámcsapásként egy hír, ami mindent megváltoztat.

A főbb események a teljesség igénye nélkül:

BP részvény grafikon az olajkatasztrófa idejéről
BP részvény grafikon

 

(1) 2010.04.20-22 egy robbanástól kigyullad és elsüllyed a BP olajkitermelő platformja a Mexikói-öbölben. Folyamatos harc kezdődik az olajszivárgás elhárítása érdekében.

(2) 2010.05.05. a BP ADR 84 cent (1,64%) osztalékot fizet (a cég negyedévente fizet osztalékot, eltérően az itthon szokásos gyakorlattól)

(3) 2010.06.02. Az olajszennyezés ügyében büntetőeljárás indul a BP ellen, miközben az olajfolt Florida felé közelít. Egyesek szerint akár a keleti partvidéket is veszélyeztetheti. Másnap az USA kormánya benyújtja a BP-nek a védekezés addig költségeiről szóló 69 millió USD értékű számlát. Amerikai politikusok pedig követelik, hogy állítsák le a BP osztalékfizetését, amíg nem világos, mennyibe fog kerülni a kármentesítés.

(4) 2010.06.10. Az USA-ban már több BP kutat megrongáltak, és a BP ellen tüntetéseket szerveznek. Közben olyan találgatások látnak napvilágot, hogy lehet, hogy a BP készpénzállománya kevés lesz a károk elhárításához.

Az ügy nem csak a BP belügye. Az olajszennyezés a tenger élővilágán kívül a part menti mocsárvilágot is veszélyezteti. Mindez aközben történik, hogy lassan közelít a hurrikánszezon a Mexikói-öbölben, ami megnehezíti a védekezést. Az olajkitermelést nem, mert azt az USA kormánya átmenetileg megtiltotta. Ez tovább borzolja a kedélyeket, mert több part menti államban az olajtermelés fontos megélhetési forrás, ami miatt jelentős elbocsátások történtek. Elrendelték a halászati tilalmat is.

Az eredeti állapot helyreállítását a BP vállalta, de a költségekre csak becslések vannak. Úgy tűnik, hogy a BP hosszú pereskedésre számíthat és az olajszennyezés miatti költségek akár több évig is kiadást jelenthetnek. Az eddigi munkálatok 1-1,5 milliárd dollárba kerültek. Összehasonlításul a tavalyi profit 16,5, az idei profitvárakozás pedig 19 milliárd dollár volt.

Mi ebben az üzleti kockázat?

Részvényesi szempontból az olajfúrótorony elvesztése csökkentette a cég vagyonát (az olajfúrótorony a cég egyik vagyontárgya volt, amiből minden BP részvényes részesedik.) Az elsüllyedt olajfúrótoronyból kitermelt olajat nem tudják eladni, és emiatt a cég bevételtől esik el. Valószínűleg a legkomolyabb problémát azok a kiadások jelentik majd, amiket a természeti katasztrófa és annak következményeinek elhárítására kell majd fordítani.

Ha a híreknek hinni lehet, akkor az ügy egy véletlen balesettel kezdődött, ami miatt kigyulladt és elsüllyedt egy olajfúró torony. A BP saját bevallása szerint nem volt megfelelően felszerelve egy 1500 méteres mélységben történő olajfolyás kezelésére. Még ha valaki károgott is, hogy előfordulhat egy ilyen katasztrófa, az részvényesi szemmel biztos elveszett a többi hír között, ezért a részvényeseket valószínűleg teljesen váratlanul érte az ügy. A vezetés kockáztatott, és nem költött elég pénzt arra, hogy az ilyen problémák ellen be legyenek biztosítva ? közben a profitot pedig magasan tartották.

A következményeket látva most már biztos, hogy a cég rosszul mérte fel az olajkitermelés kockázatait. Valószínűleg jóval többet fognak költeni a károk elhárítására, mint amibe a megelőzés (pl.: megfelelő technológia kifejlesztése az olajszivárgás megfékezésére) került volna. A dolog már-már Jockey Ewing-ot juttatja az eszembe, bár ő csinált ennél hajmeresztőbb dolgokat is (pl.: zsoldosokat bérelt a konkurencia olajkútjainak felrobbantására, amivel háborút robbantott ki a Közel-Keleten, és titokban olajat csempészett Kubába is, lásd http://www.imdb.com/title/tt0553398/). Az ügy következményei viszont már lehet, hogy Jockeynak tetszenének: hosszú távra az olaj árfolyamának emelkedését vetítik előre a katasztrófa utóhatásai, mert rengeteg korlátozást vezethetnek be, lassulhat és drágulhat a kitermelés.

Remélhetőleg legalább a többi olajtársaság fel fog készülni a hasonló balesetekre.